A színház világtörténete 1.

Szerző

Cenner Mihály

Dömötör Tekla

Belitska Scholtz Hedvig

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Cenner Mihály: A színház világtörténete 1. ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	485 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó (Hont Ferenc)	5
Tájékoztató	7
SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN	9
A színjáték eredete (Hont Ferenc)	11
A mimetikus cselekvés	11
Az életszínjáték	13
Az ünnepi színjáték	17
A dráma keletkezése	20
Spirális fejlődés	22
A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla)	23
A színjáték előtörténete	23
Színjátéktípusok és alkotóelemek	24
Földrajzi változatok	29
A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA	37
Az ókori Közel-Kelet színjátéka	39
Egyiptom (Dömötör Tekla)	39
Mezopotámia (Székely György)	42
Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond)	43
A görög színjáték kezdetei	43
Az antik görög színház virágkora	47
A drámai játékok az athéni ünnepeken	47
Drámai előadások	50
A drámai alkotás	57
A görög mimosz és a bábjáték	60
Az antik görög színház hanyatlása	61
A hellenizmus színházkultúrája	65
A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly)	69
Népi színjáték az ősi Itáliában	69
Az atellana	71
A római dráma kezdetei	73
Plautus és a római vígjáték virágkora	76
A római dráma második nemzedéke	82
Színházépület és -technika	83
Mimus és pantomimus. A hanyatlás	86
Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György)	90
A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA	93
Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század)	97
A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György)	97
A mimus-utódok és színjátéktípusok	97
Népi szokásrétegek	102
A latin dráma szórványos újrajelentkezése	105
A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György)	107
Liturgikus és félig liturgikus játékok	107
Az előadások általános leírása	111
A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok	119
A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György)	128
A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György)	132
Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század)	141
Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás)	141
A világi elemek megerősödése	142
A trionfo	143
Menyegzői játékok	145
Az olasz humanisták színházi kísérletei	146
Az új színházi műveltség központja	147
Az új műfajok	149
Az új színház és színpad	153
A commedia dell'arte	159
A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás)	170
Vallásos és bukolikus színház	171
A spanyol dráma kezdetei	174
A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái	179
A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György)	185
Tovább élő középkori formák	186
Az angol humanizmus és reneszánsz színháza	189
A hivatásos színház kialakulása	191
Shakepeare és kortársai	199
A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza)	205
Színházak és társulatok	206
Olasz színészek Franciaországban	208
A reneszánsz dráma kialakulása	210
Műsorok, előadások és közönség	213
A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné)	216
A német humanisták színjátékai	216
A protestáns iskolai színjátszás	219
A mesterdalnokok színjátéka	222
A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	227
A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	232
Dánia	232
Svédország	236
A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla)	238
Játékalkalmak, műfajok és színjátszók	239
Délszlávok	240
Lengyelek	242
Csehek, morvák, szlovákok	245
Magyarok	246
Oroszok	248
AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század	251
Németalföld (Cenner Mihály)	253
A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása	253
Itália (Horányi Mátyás)	258
Az opera születése és fő típusai	258
Színházépítészet és díszletművészet	262
A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás)	265
A színházak és szcenika	266
Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma	269
Calderón barokk "világszínháza"	273
A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza)	275
Új színházak a XVII. században	276
Szcenika és díszletművészet	279
Drámaelméleti irodalom	281
Társulatok és színészek	284
A Comédie Italienne első korszaka	287
A klasszicista műsor	290
A balett és az opera kezdetei Franciaországban	293
Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György)	297
Út a polgári forradalomhoz	297
A Stuart-restauráció korának színjátéka	303
A német barokk színház (Mályusz Elemérné)	308
Az egyházi rendek színjátékai	308
A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege	312
Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban	315
A német vándorszínészet kezdetei	318
A bécsi udvari barokk színház	320
Udvari operák és a korai nem daljáték	324
XVIII. század	327
Az angol felvilágosodás színháza (Székely György)	327
A polgári ízlés térhódítása	331
Az angol felvilágosodás kibontakozása	334
Az írországi színjátszás kezdetei	337
A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza)	338
Színház a francia kastélyokban	341
A francia jezsuita iskolai színjátszás	344
A Comédie Francaise a forradalom előtt	352
Az opera	354
A Comédie Italienne második korszaka	358
A vásári színjátszás és az opéra comique	365
A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig)	366
A német fejedelmi udvarok rokokó színháza	369
Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései	370
A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof	373
A mannheimi Nemzeti Színház	375
A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder	377
A bécsi népszínház kialakulása	380
Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában	381
A bécsi Burgtheater megalapítása	384
A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály)	384
A barokk ízlés térhódítása	387
A "természetes" stílus első jelentkezése	389
A barokk színház északon (Cenner Mihály)	389
Dánia	392
Svédország	396
Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás)	397
Színházépületek	398
Goldoni és Gozzi	400
A melodráma és az opera (Staud Géza)	404
Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás)	406
A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza)	409
Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla)	410
Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet	414
Műsortípusok	416
A délszláv fejlődés	418
Csehek, morvák, szlovákok	420
Lengyelország	423
Románia	424
Görögország	424
Magyarország	426
Oroszország (Staud Géza)	435
A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG
Közel-Kelet (Székely György)	435
Az örmény színjáték	435
Grúzia színjátéka	438
Irán színjátéka	439
A török birodalom színjátéka	442
Távol-Kelet (Miklós Pál)	446
India színházművészete	446
Eredetproblémák	446
A színház alakulása középkor óta	448
Hátsó-India és Indonézia színjátékai	451
A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia	453
Kína színházművészete	456
Az ősi színjátéktípusok	456
A középkori színjátszás	459
A déli dráma	465
Az újkori klasszikus "opera"-színház	467
A japán színjátszás története	469
Énekes-táncos előformák	469
A nő-játék	470
A bábjáték és a kabuki	472