| Első kötet | |
| Előszó az első kiadáshoz (Hont Ferenc) | 11 |
| Előszó a második kiadáshoz (Staud Géza) | 13 |
| Tájékoztató | 15 |
| SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN | 17 |
| A színjáték eredete (Hont Ferenc) | 19 |
| A mimetikus cselekvés | 19 |
| Az életszínjáték | 21 |
| Az ünnepi színjáték | 25 |
| A dráma keletkezése | 27 |
| Spirális fejlődés | 29 |
| A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla) | 30 |
| A színjáték előtörténete | 30 |
| Színjátéktípusok és alkotóelemek | 31 |
| Földrajzi változatok | 36 |
| A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA | 43 |
| Az ókori Közel-Kelet színjátéka | 45 |
| Egyiptom (Dömötör Tekla) | 45 |
| Mezopotámia (Székely György) | 48 |
| Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond) | 49 |
| A görög színjáték kezdetei | 49 |
| Az antik görög színház virágkora | 52 |
| A drámai játékok az athéni ünnepeken | 53 |
| Drámai előadások | 56 |
| A drámai alkotás | 62 |
| A görög mimosz és a bábjáték | 65 |
| Az antik görög színház hanyatlása | 66 |
| A hellenizmus színházkultúrája | 69 |
| A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly) | 73 |
| Népi színjáték az ősi Itáliában | 73 |
| Az atellana | 75 |
| A római dráma kezdetei | 77 |
| Plautus és a római vígjáték virágkora | 79 |
| A római dráma második nemzedéke | 85 |
| Színházépület és -technika | 86 |
| Mimus és pantomimus. A hanyatlás | 88 |
| Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György) | 92 |
| A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA | 95 |
| Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század) | 99 |
| A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György) | 99 |
| A mimus-utódok és színjátéktípusok | 99 |
| Népi szokásrétegek | 103 |
| A latin dráma szórványos újrajelentkezése | 106 |
| A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György) | 108 |
| Liturgikus és félig liturgikus játékok | 108 |
| Az előadások általános leírása | 111 |
| A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok | 119 |
| A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György) | 128 |
| A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György) | 131 |
| Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század) | 140 |
| Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás) | 140 |
| A világi elemek megerősödése | 141 |
| A trionfo | 142 |
| Menyegzői játékok | 143 |
| Az olasz humanisták színházi kísérletei | 144 |
| Az új színházi műveltség központja | 145 |
| Az új műfajok | 147 |
| Az új színház és színpad | 151 |
| A commedia dell'arte | 157 |
| A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás) | 166 |
| Vallásos és bukolikus színház | 167 |
| A spanyol dráma kezdetei | 170 |
| A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái | 174 |
| A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György) | 180 |
| Tovább élő középkori formák | 181 |
| Az angol humanizmus és reneszánsz színháza | 183 |
| A hivatásos színház kialakulása | 186 |
| Shakepeare és kortársai | 193 |
| A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza) | 198 |
| Színházak és társulatok | 199 |
| Olasz színészek Franciaországban | 201 |
| A reneszánsz dráma kialakulása | 202 |
| Műsorok, előadások és közönség | 205 |
| A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné) | 208 |
| A német humanisták színjátékai | 208 |
| A protestáns iskolai színjátszás | 211 |
| A mesterdalnokok színjátéka | 213 |
| A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 218 |
| A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 223 |
| Dánia | 223 |
| Svédország | 227 |
| A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla) | 228 |
| Játékalkalmak, műfajok és színjátszók | 229 |
| Délszlávok | 230 |
| Lengyelek | 232 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 234 |
| Magyarok | 236 |
| Oroszok | 238 |
| AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század | 241 |
| Németalföld (Cenner Mihály) | 243 |
| A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása | 243 |
| Itália (Horányi Mátyás) | 247 |
| Az opera születése és fő típusai | 247 |
| Színházépítészet és díszletművészet | 250 |
| A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás) | 253 |
| A színházak és szcenika | 254 |
| Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma | 257 |
| Calderón barokk "világszínháza" | 260 |
| A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza) | 262 |
| Új színházak a XVII. században | 263 |
| Szcenika és díszletművészet | 266 |
| Drámaelméleti irodalom | 268 |
| Társulatok és színészek | 270 |
| A Comédie Italienne első korszaka | 273 |
| A klasszicista műsor | 275 |
| A balett és az opera kezdetei Franciaországban | 278 |
| Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György) | 282 |
| Út a polgári forradalomhoz | 282 |
| A Stuart-restauráció korának színjátéka | 288 |
| A német barokk színház (Mályusz Elemérné) | 292 |
| Az egyházi rendek színjátékai | 292 |
| A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege | 296 |
| Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban | 298 |
| A német vándorszínészet kezdetei | 301 |
| A bécsi udvari barokk színház | 303 |
| Udvari operák és a korai nem daljáték | 306 |
| XVIII. század | |
| Az angol felvilágosodás színháza (Székely György) | 309 |
| A polgári ízlés térhódítása | 309 |
| Az angol felvilágosodás kibontakozása | 313 |
| Az írországi színjátszás kezdetei | 315 |
| A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza) | 318 |
| Színház a francia kastélyokban | 319 |
| A francia jezsuita iskolai színjátszás | 322 |
| A Comédie Francaise a forradalom előtt | 325 |
| Az opera | 332 |
| A Comédie Italienne második korszaka | 334 |
| A vásári színjátszás és az opéra comique | 337 |
| A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig) | 344 |
| A német fejedelmi udvarok rokokó színháza | 345 |
| Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései | 347 |
| A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof | 349 |
| A mannheimi Nemzeti Színház | 351 |
| A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder | 353 |
| A bécsi népszínház kialakulása | 355 |
| Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában | 358 |
| A bécsi Burgtheater megalapítása | 359 |
| A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály) | 362 |
| A barokk ízlés térhódítása | 362 |
| A "természetes" stílus első jelentkezése | 364 |
| A barokk színház északon (Cenner Mihály) | 366 |
| Dánia | 366 |
| Svédország | 369 |
| Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás) | 372 |
| Színházépületek | 373 |
| Goldoni és Gozzi | 373 |
| A melodráma és az opera (Staud Géza) | 376 |
| Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás) | 380 |
| A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza) | 382 |
| Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla) | 385 |
| Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet | 386 |
| Műsortípusok | 389 |
| A délszláv fejlődés | 391 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 393 |
| Lengyelország | 395 |
| Románia | 398 |
| Görögország | 398 |
| Magyarország | 399 |
| Oroszország (Staud Géza) | 400 |
| A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG | |
| Közel-Kelet (Székely György) | 409 |
| Az örmény színjáték | 409 |
| Grúzia színjátéka | 412 |
| Irán színjátéka | 412 |
| A török birodalom színjátéka | 415 |
| Távol-Kelet (Miklós Pál) | 418 |
| India színházművészete | 418 |
| Eredetproblémák | 418 |
| A színház alakulása középkor óta | 420 |
| Hátsó-India és Indonézia színjátékai | 424 |
| A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia | 426 |
| Kína színházművészete | 429 |
| Az ősi színjátéktípusok | 429 |
| A középkori színjátszás | 432 |
| A déli dráma | 437 |
| Az újkori klasszikus "opera"-színház | 439 |
| A japán színjátszás története | 441 |
| Énekes-táncos előformák | 441 |
| A nő-játék | 442 |
| A bábjáték és a kabuki | 443 |
| Címmutató (Bárány György) | 449 |
| Névmutató (Szamosi Ivánné) | 474 |
