A színház világtörténete 1.

Szerző

Cenner Mihály

Horányi Mátyás

Dömötör Tekla

Belitska Scholtz Hedvig

Szerkesztő

Staud Géza

Székely György

Hont Ferenc

Lektor

Budapest

'Cenner Mihály: A színház világtörténete 1. ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-281-684-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Első kötet
Előszó az első kiadáshoz (Hont Ferenc)	11
Előszó a második kiadáshoz (Staud Géza)	13
Tájékoztató	15
SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN	17
A színjáték eredete (Hont Ferenc)	19
A mimetikus cselekvés	19
Az életszínjáték	21
Az ünnepi színjáték	25
A dráma keletkezése	27
Spirális fejlődés	29
A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla)	30
A színjáték előtörténete	30
Színjátéktípusok és alkotóelemek	31
Földrajzi változatok	36
A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA	43
Az ókori Közel-Kelet színjátéka	45
Egyiptom (Dömötör Tekla)	45
Mezopotámia (Székely György)	48
Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond)	49
A görög színjáték kezdetei	49
Az antik görög színház virágkora	52
A drámai játékok az athéni ünnepeken	53
Drámai előadások	56
A drámai alkotás	62
A görög mimosz és a bábjáték	65
Az antik görög színház hanyatlása	66
A hellenizmus színházkultúrája	69
A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly)	73
Népi színjáték az ősi Itáliában	73
Az atellana	75
A római dráma kezdetei	77
Plautus és a római vígjáték virágkora	79
A római dráma második nemzedéke	85
Színházépület és -technika	86
Mimus és pantomimus. A hanyatlás	88
Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György)	92
A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA	95
Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század)	99
A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György)	99
A mimus-utódok és színjátéktípusok	99
Népi szokásrétegek	103
A latin dráma szórványos újrajelentkezése	106
A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György)	108
Liturgikus és félig liturgikus játékok	108
Az előadások általános leírása	111
A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok	119
A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György)	128
A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György)	131
Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század)	140
Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás)	140
A világi elemek megerősödése	141
A trionfo	142
Menyegzői játékok	143
Az olasz humanisták színházi kísérletei	144
Az új színházi műveltség központja	145
Az új műfajok	147
Az új színház és színpad	151
A commedia dell'arte	157
A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás)	166
Vallásos és bukolikus színház	167
A spanyol dráma kezdetei	170
A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái	174
A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György)	180
Tovább élő középkori formák	181
Az angol humanizmus és reneszánsz színháza	183
A hivatásos színház kialakulása	186
Shakepeare és kortársai	193
A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza)	198
Színházak és társulatok	199
Olasz színészek Franciaországban	201
A reneszánsz dráma kialakulása	202
Műsorok, előadások és közönség	205
A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné)	208
A német humanisták színjátékai	208
A protestáns iskolai színjátszás	211
A mesterdalnokok színjátéka	213
A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	218
A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	223
Dánia	223
Svédország	227
A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla)	228
Játékalkalmak, műfajok és színjátszók	229
Délszlávok	230
Lengyelek	232
Csehek, morvák, szlovákok	234
Magyarok	236
Oroszok	238
AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század	241
Németalföld (Cenner Mihály)	243
A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása	243
Itália (Horányi Mátyás)	247
Az opera születése és fő típusai	247
Színházépítészet és díszletművészet	250
A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás)	253
A színházak és szcenika	254
Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma	257
Calderón barokk "világszínháza"	260
A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza)	262
Új színházak a XVII. században	263
Szcenika és díszletművészet	266
Drámaelméleti irodalom	268
Társulatok és színészek	270
A Comédie Italienne első korszaka	273
A klasszicista műsor	275
A balett és az opera kezdetei Franciaországban	278
Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György)	282
Út a polgári forradalomhoz	282
A Stuart-restauráció korának színjátéka	288
A német barokk színház (Mályusz Elemérné)	292
Az egyházi rendek színjátékai	292
A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege	296
Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban	298
A német vándorszínészet kezdetei	301
A bécsi udvari barokk színház	303
Udvari operák és a korai nem daljáték	306
XVIII. század
Az angol felvilágosodás színháza (Székely György)	309
A polgári ízlés térhódítása	309
Az angol felvilágosodás kibontakozása	313
Az írországi színjátszás kezdetei	315
A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza)	318
Színház a francia kastélyokban	319
A francia jezsuita iskolai színjátszás	322
A Comédie Francaise a forradalom előtt	325
Az opera	332
A Comédie Italienne második korszaka	334
A vásári színjátszás és az opéra comique	337
A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig)	344
A német fejedelmi udvarok rokokó színháza	345
Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései	347
A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof	349
A mannheimi Nemzeti Színház	351
A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder	353
A bécsi népszínház kialakulása	355
Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában	358
A bécsi Burgtheater megalapítása	359
A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály)	362
A barokk ízlés térhódítása	362
A "természetes" stílus első jelentkezése	364
A barokk színház északon (Cenner Mihály)	366
Dánia	366
Svédország	369
Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás)	372
Színházépületek	373
Goldoni és Gozzi	373
A melodráma és az opera (Staud Géza)	376
Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás)	380
A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza)	382
Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla)	385
Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet	386
Műsortípusok	389
A délszláv fejlődés	391
Csehek, morvák, szlovákok	393
Lengyelország	395
Románia	398
Görögország	398
Magyarország	399
Oroszország (Staud Géza)	400
A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG
Közel-Kelet (Székely György)	409
Az örmény színjáték	409
Grúzia színjátéka	412
Irán színjátéka	412
A török birodalom színjátéka	415
Távol-Kelet (Miklós Pál)	418
India színházművészete	418
Eredetproblémák	418
A színház alakulása középkor óta	420
Hátsó-India és Indonézia színjátékai	424
A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia	426
Kína színházművészete	429
Az ősi színjátéktípusok	429
A középkori színjátszás	432
A déli dráma	437
Az újkori klasszikus "opera"-színház	439
A japán színjátszás története	441
Énekes-táncos előformák	441
A nő-játék	442
A bábjáték és a kabuki	443
Címmutató (Bárány György)	449
Névmutató (Szamosi Ivánné)	474