A szinjáték művészete

Előszó

ALEKSZEJ POPOV, az idősebb szovjet rendezőgárda egyik legkiemelkedőbb képviselője 1892-ben született. Húszéves korában lett a moszkvai Művész Színház tanítványa és színésze.Tehetségére a vizsgán Nyemirovics-Dancsenko figyelt fel.
Popov tehetsége elsősorban a rendezés területén bontakozott ki. Sztanyiszlavszkij egyik leghűségesebb tanítványaként sokat tett a rendszernek a gyakorlatba való átültetéséért. 1918-ban már a kosztromai színházi stúdió vezetője. Bátor kísérletezéssel igyekszik megtalálni a forradalom szellemét tükröző új szovjet színház útját.
A húszas években közvetlenül részt vesz a Vahtangov Színház és a Forradalmi Színház munkájában, később a Szovjet Hadsereg Színházának művészi vezetője lesz és ezt a tisztet tölti be ma is.
Gyakorlati rendezői működése szoros kapcsolatban áll az új szovjet drámával, ő rendezte Pagogyin első drámáit a Forradalmi Színházban, Csepurin, Vinnyikov és más jelentős szovjet drámaírók első drámai kísérleteinek sikere elválaszthatatlanul kapcsolódik össze Popov rendezői tehetségével. Sajátos, Sztanyiszlavszkij elméletéből kiinduló, de mégis önálló rendezési megoldásai feledhetetlen Shakespeare-előadásokat eredményeztek.
Mint teoretikus, Sztanyiszlavszkij hagyományainak bátor és önálló továbbfejlesztője. írásai különösen azért értékesek, mert igen sok bennük a rendezői munkával kapcsolatos konkrét anyag, amelyekből világosan nyomon követhető Sztanyiszlavszkij tanításainak gyakorlati megvalósítása.
Itt következő írása 1957-ben, Moszkvában megjelent Az előadás művészi teljességéről című könyvének első része. Vissza