A szociálgeográfia értelmezése

Tartalom

Előszó 5
1. A szociálgeográfiai gondolat fejlődése 7
2. A szociálgeográfia főbb irányai 14
2.1. Az európai szociálgeográfia 14
2.1.1. A német szociálgeográfia 14
2.1.2. A francia szociálgeográfia 20
2.1.3. A hazai szociálgeográfia 21
2.1.4. Szociálgeográfia a volt Szovjetunióban 22
2.2. A szociálgeográfia angolszász-amerikai fő iránya, a szociálökológia 23
2.2.1. Az észak-amerikai városok szociálökológiai vizsgálata 24
2.2.2. A nyugat-európai típusú szociálökológiai vizsgálatok 27
2.2.3. A közép-európai típusú szociálökológia 28
3. A szociálgeográfia 32
3.1. A szociálgeográfia rokontudományi kapcsolatai 32
3.2. A szociálgeográfia alapfogalmainak rendszere 35
3.2.1. A szociálgeográfiai csoportok 35
3.2.2. A szociálgeográfiai tér 36
4. Módszertani kérdések 39
4.1. Az információbázis összeállítása 39
4.2. Az információelemzés területi egységei 42
5. Az alapfunkciók értelmezése 44
5.1. A munka mint társadalmi funkció 44
5.2. A lakófunkció 56
5.2.1. A társadalmi környezet hatása 58
5.2.2. A funkcionális térszerkezet hatása 64
5.3. Az ellátás és szolgáltatás 65
5.3.1. A funkció működésének hármas dimenziója 69
5.4. Az oktatás-képzés és közművelődés 73
5.5. A szabadidő-eltöltés mint alapfunkció 82
5.6. Közlekedés és kommunikáció 87
5.7. A lokális létforma mint alapfunkció 92
5.7.1. Az egyszerű funkcionális kapcsolatokkal
rendelkező lokalitások jellemzése 93
5.7.2. Településcsoporton belüli funkcionális
kapcsolatok vizsgálata, különös tekintettel a lokális létformára 97
5.7.3. A településen belüli funkcionális kapcsolatok
szociálökológiai vizsgálata 100
6. Szociálgeográfiai alapfogalmak 108
Irodalom 119
Melléklet 129

Témakörök