| Előszó a harmadik kiadáshoz | 5 |
| Előszó | 6 |
| Helyreállítás és tőkekisajátítás (1945-1948) | 9 |
| A magyar gazdaság helyzete a felszabadulást követően | 11 |
| A társadalmi-politikai feltételek gyökeres átalakulása | 11 |
| Háborús károk és a jóvátétel terhei | 12 |
| A külföldi gazdasági kapcsolatok megszakadása; új irányok a külkereskedelemben | 14 |
| Forradalmi beavatkozás a gazdaságba: földosztás, államkapitalista tőkekorlátozdás és a tervgazdaság kezdetei | 19 |
| Földreform | 21 |
| Az államkapitalizmus kezdetei | 33 |
| Az államkapitalizmus kiteljesedése: stabilizáció és tőkekorlátozás | 47 |
| A tőkekisajátítás államkapitalista útja és a tervgazdaság kezdetei | 61 |
| A gazdasági helyreállítás | 72 |
| A szocialista gazdasági stratégia kialakulása és fejlődése | 77 |
| A szocialista szektor túlsúlyra jutása a nem mezőgazdasági ágazatokban | 79 |
| A gazdaságpolitika kialakítása és jellege | 82 |
| A gazdaságpolitikát meghatározó főbb tényezők | 82 |
| A gazdaságpolitika fő céljai és jellegzetességei | 87 |
| A gazdaságirányítási rendszer kialakítása és jellege | 106 |
| A gazdaságirányítás új szervezeti kereteinek kialakítása | 106 |
| Tervezés és ösztönzés a gazdaságirányítási rendszerben | 108 |
| A gazdasági stratégia korrekciójának, új utak kialakításának szakasza | 119 |
| A gazdasági stratégia változásának igénye és főbb tényezői | 119 |
| Az iparosítási politika változásai | 129 |
| Az agrárpolitika új vonásai, kollektivizálás | 133 |
| Az életszínvonal-politika és a változások jellege | 140 |
| A gazdasági reform és hatásai | 142 |
| A gazdasági reform főbb vonásai | 142 |
| A reform hatása a gazdasági folyamatokra | 152 |
| Megtorpanás és a világgazdasági megrázkódtatások hatása | 156 |
| A termelőerők fejlődése; gazdasági növekedés és struktúraváltozás | 161 |
| A munkaerő-állomány: létszám és képzettség | 164 |
| Demográfiai fejlődés; a munkaerő-állomány létszámának növekedése | 164 |
| Az alapszintű képzés fejlődése | 167 |
| A közép- és felsőfokú oktatás kiterjedése | 169 |
| Az "emberi beruházás" és szerepe | 171 |
| Az ipar fejlődése | 173 |
| Az iparfejlődés üteme, az iparosodottság szintje | 173 |
| Az ipar szerkezeti változásai: centralizáció, koncentráció | 175 |
| Az ágazati szerkezet változásai | 180 |
| Alapanyaggyártás | 181 |
| A leggyorsabban fejlődő ágazatok: a gépgyártás és a vegyipar | 188 |
| Könnyű- és élelmiszeripari ágazatok | 190 |
| A struktúrán belüli fejlettség: műszaki-technológiai színvonal | 193 |
| A mezőgazdaság fejlődése | 198 |
| Az agrárfejlődés üteme | 198 |
| A termelékenység színvonala: elvándorlás, gépesítés és intenzifikálás | 200 |
| Intentifikálás és termelési szerkezet | 208 |
| A külkereskedelem fejlődése | 215 |
| A forgalom növekedési üteme és volumene | 215 |
| A külkereskedelem szerkezeti változásai | 217 |
| Területi átcsoportosulás | 221 |
| A szolgáltatások fejlődése | 224 |
| A fejlesztés mérsékelt üteme, az ágazat viszonylagos lemaradása | 224 |
| A közlekedés és hírközlés fejlődése | 225 |
| Az építőipar fejlődése | 227 |
| Kiskereskedelem és szolgáltató kisipar | 229 |
| A növekedés üteme. A gazdaság szerkezetében és fejlettségi szidntjében bekövetkezett változások | 233 |
| Ütem és periodicitás | 233 |
| A gazdasági szerkezet változásai, fejlettségi színvonala | 238 |
| Társadalmi változások a szocialista átalakulás időszakában | 245 |
| A társadalom szerkezeti változásai és legfőbb jellemzője | 247 |
| A volt úri osztályok eltűnése; új vezető réteg kialakulása | 247 |
| A munkásosztály és parasztság átalakulása | 249 |
| Társadalmi mobilitás, a rétegződés új vonásai | 252 |
| Az életkörülmények és életszínvonal alakulása | 255 |
| Urbanizáció | 255 |
| A városiasodás fejlődése és lemaradása | 258 |
| A szociális és technikai vívmányok elterjedése | 263 |
| A fogyasztási szerkezet változásai | 266 |
| Az életmód és szokások változásai | 268 |
| A reálbérek és jövedelmek alakulása | 270 |
| A kötet szövegében előforduló egyes fontosabb szakkifejezések magyarázata | 275 |
| Időrendi áttekintés | 279 |
| Bibliográfiai tájékoztató | 291 |