| Előszó | 5 |
| Helyreállítás és tőkekisajátítás (1945-1948) | 7 |
| A magyar gazdaság helyzete a felszabadulást követően | 9 |
| A társadalmi-politikai feltételek gyökeres átalakulása | 9 |
| Háborús károk és a jóvátétel terhei | 11 |
| A külföldi gazdasági kapcsolatok megszakadása; új irányok a külkereskedelemben | 14 |
| Forradalmi beavatkozás a gazdaságba: földosztás, államkapitalista tőkekorlátozás és a tervgazdaság kezdetei | 20 |
| A földreform | 21 |
| Az államkapitalizmus kezdetei | 36 |
| Az államkapitalizmus kiteljesedése: stabilizáció és tőkekorlátozás | 54 |
| A tőkekisajátítás államkapitalista útja és a tervgazdaság kezdetei | 72 |
| A gazdasági helyreállítás | 87 |
| A szocialista gazdasági stratégia kialakulása és fejlődése | 93 |
| A szocialista szektor túlsúlyra jutása a nem mezőgazdasági ágazatokban | 95 |
| A gazdaságpolitika kialakítása és jellege | 98 |
| A gazdaságpolitikát meghatározó főbb tényezők | 98 |
| A gazdaságpolitika fő célkitűzései és jellegzetességei | 100 |
| A gazdaságirányítási rendszer kialakítása és jellege | 113 |
| A gazdaságirányítás új szervezeti kereteinek kialakítása | 113 |
| Tervezés és ösztönzés a gazdaságirányítási rendszerben | 114 |
| A gazdasági stratégia korrekciójának, új utak kialakításának szakasza | 123 |
| A gazdasági stratégia változásának igénye és főbb tényezői | 123 |
| Az iparosítási politika változásai | 132 |
| Az agrárpolitika új vonásai, kollektivizálás | 138 |
| Az életszínvonal-fejlesztési politika és a változások jellege | 146 |
| A termelőerők fejlődése; gazdasági növekedés és struktúraválotzás | 149 |
| A munkaerő-állomány: létszám és képzettség | 151 |
| Demográfiai fejlődés; a munkaerő-állomány létszámának növekedése | 151 |
| Az alapszintű képzés fejlődése | 155 |
| A közép- és felsőfokú oktatás kiterjedése | 157 |
| Az "emberi beruházás" és szerepe | 159 |
| Az ipar fejlődése | 162 |
| Az iparfejlődés üteme, az iparosodottság szintje | 162 |
| Az ipar szerkezeti változásai: centralizáció, koncentráció | 165 |
| Az ágazati szerkezet változásai | 170 |
| A struktúrán belüli fejlettség: műszaki-technológiai színvonal | 184 |
| A mezőgazdaság fejlődése | 189 |
| Az agrárfejlődés üteme | 189 |
| A termelékenység színvonala: elvándorlás, gépesítés és intenzifikálás | 191 |
| Intenzifikálás és termelési szerkezet | 199 |
| A külkereskedelem fejlődése | 206 |
| A forgalom növekedési üteme és volumene | 206 |
| A külkereskedelem szerkezeti változásai | 208 |
| Területi átcsoportosulás | 213 |
| A termelőszolgáltatások fejlődése | 215 |
| A fejlesztés mérsékelt üteme, az ágazat viszonylagos lemaradása | 215 |
| A közlekedés és hírközlés fejlődése | 217 |
| Az építőipar fejlődése | 219 |
| Kiskereskedelem és szolgáltató kisipar | 220 |
| A növekedés üteme. A gazdaság struktúrájában és fejlettségi szintjében bekövetkezett változások | 225 |
| Ütem és periodicitás | 225 |
| A gazdasági szerkezet változásai, fejlettségi színvonala | 230 |
| Társadalmi változások a szocialista átalakulás időszakában | 237 |
| A társadalom szerkezeti változásai és legfőbb jellemzője | 239 |
| A volt úri osztályok eltűnése; új vezetőréteg kialakulása | 239 |
| A munkásosztály és a parasztság átalakulása | 241 |
| Társadalmi mobilitás, a rétegződés új vonásai | 245 |
| Az életkörülmények és életszínvonal alakulása | 248 |
| Urbanizáció | 248 |
| A városiasodás fejlődése és lemaradása | 252 |
| Szociális és technikai vívmányok elterjedése | 257 |
| A fogyasztási szerkezet változásai | 261 |
| Az életmód és szokások változásai | 264 |
| A reálbérek és jövedelmek alakulása | 266 |
| Zárszó | 271 |
| Függelék | 283 |
| Időrendi áttekintés | 285 |
| A kötet szövegében előforduló egyes fontosabb szakkifejezések magyarázata | 296 |
| Bibliográfiai tájékoztató | 300 |