| Előszó | 5 |
| A nemzetközi munkamegosztás elvi kérdései | 9 |
| Sokrétű, bonyolult munkakapcsolatok | 9 |
| A világpiac létrejötte és kettészakadása | 10 |
| A szocialista világrendszer kialakulása | 12 |
| A szocialista és a kapitalista nemzetközi munkamegosztás sajátosságai | 13 |
| Tőkés integráció a második világháború után | 14 |
| A KGST munkájának jellege és fejlődése | 20 |
| Hogyan működik a KGST szervezete | 25 |
| Honnan indultak a KGST-országok | 31 |
| A gazdasági színvonal különbségeinek kiegyenlítődése | 34 |
| A békés gazdasági világverseny | 46 |
| A nemzetközi gazdasági együttműködés formái | 52 |
| Szakosítás és kooperáció | 52 |
| A népgazdasági tervek összehangolása | 58 |
| Műszaki-tudományos együttműködés | 65 |
| A dubnai Egyesült Atomkutató Intézet | 71 |
| A nemzetközi szabványosítás szerepe és intézményei | 73 |
| A külkereskedelem szerepe a nemzetközi együttműködésben | 76 |
| Magyarország külkereskedelme | 84 |
| Gazdasági és műszaki segítségnyújtás a fejlődő országoknak | 90 |
| A Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankja | 93 |
| Nemzetközi együttműködés a népgazdaság különböző ágaiban | 96 |
| Együttműködés a tüzelőanyag-termelésben | 96 |
| A Barátság kőolajvezeték | 100 |
| Román földgáz Borsodban | 107 |
| Együttműködés a villamosenergia-iparban | 109 |
| A magyar-szovjet timföld-alumínium-egyezmény | 117 |
| Együttműködés a vaskohászatban | 125 |
| Nyersvasgyártás | 125 |
| Acélgyártás | 129 |
| Az INTERMETALL iroda szervezete, feladatai | 130 |
| Együttműködés a vegyiparban | 132 |
| Az együttműködés szerepe és alapelvei a gépgyártásban | 138 |
| Szakosítás és kooperáció a gépiparban | 138 |
| A szakosítás kezdeti eredményei | 142 |
| A szakosítás fejlesztésének perspektívái | 145 |
| Csapágyipari Együttműködési Szervezet | 148 |
| A magyar-szovjet gazdasági együttműködés kialakulása a gépgyártás egyes területein | 150 |
| Magyar-bolgár közös társaságok a gépgyártás koordinálására | 153 |
| Együttműködés a könnyűiparban | 154 |
| Együttműködés az élelmiszeriparban | 156 |
| Együttműködés az építőiparban | 156 |
| Szovjet-magyar kormányközi megállapodás lakóházépítő kombinátok szállítására | 158 |
| Együttműködés a mezőgazdaságban | 160 |
| Együttműködés a közlekedésben | 167 |
| A közös tehervagonpark | 168 |
| A Vasutak Együttműködési Szervezete | 171 |
| A Hajóbérlő Iroda | 172 |
| A Szocialista Országok Postai és Távközlési Szervezete (OSZSZ) | 172 |
| Közös ügy, közös gond | 174 |
| A KGST és a lakosság | 174 |
| A módszerek és a szemlélet | 180 |
| Több kezdeményezést | 187 |
| Függelék | 193 |
| A KGST-országok fontosabb adatai | 195 |
| Albán Népköztársaság | 195 |
| Bolgár Népköztársaság | 197 |
| Csehszlovák Szocialista Köztársaság | 200 |
| Lengyel Népköztársaság | 202 |
| Magyar Népköztársaság | 205 |
| Mongol Népköztársaság | 211 |
| Német Demokratikus Köztársaság | 213 |
| Román Szocialista Köztársaság | 215 |
| Szovjetunió | 218 |
| Adatok a KGST szerepéről a Magyar Népgazdaságban | 223 |
| Összehasonlító adatok a KGST-országok termeléséről | 230 |
| Összehasonlító adatok a KGST-országok és néhány főbb kapitalista ország gazdaságáról | 236 |
| Eseménynaptár | 242 |
| A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakai | 242 |
| A KGST Végrehajtó Bizottságának ülései | 245 |
| A KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárának és miniszterelnökeinek értekezletei | 248 |
| A KGST állandó bizottságai | 249 |
| Forrásművek | 250 |