A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A szocialista pártok és a háború

1914-1918

Szerző
Lektor

Kiadó: Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az I. világháború minden tekintetben elsöpörte a régi Európát és vele a II. Internacionálét is. A háborús viszonyok új követelményeket állítottak a munkásmozgalom elé és ezek, valamint az új feltételek hatására az egyes országok pártjain belül és az egyes áramlatok között nemzetközileg mélyreható átalakulások mentek végbe. 1914 átmenetileg megölte a forradalmi mozgalmat és az internacionalizmust, a háborús borzalmak azoban évről-évre és mindig erőteljesebben felrázták a tömegeket, s 1917-1918-ra a munkásmozgalom sok helyütt erősebb, ütőképesebb volt, mint a háború előtt.
A kötet bemutatja, hogy a vezető pártoknak tekintett német, francia, osztrák, angol, belga szociáldemokrata és munkáspártokban miként kerekedett felül a "honvédő", szociálsoviniszta irányzat. Ugyanakkor néhány, ugyancsak hadviselő ország szocialista pártja internacionalista maradt (a bolsevikok, az angol Független Munkáspárt, a szerb szocialisták, a bolgár tesznyákok és az olasz szocialisták.)
Az egyes országok... Tovább

Fülszöveg

Az I. világháború minden tekintetben elsöpörte a régi Európát és vele a II. Internacionálét is. A háborús viszonyok új követelményeket állítottak a munkásmozgalom elé és ezek, valamint az új feltételek hatására az egyes országok pártjain belül és az egyes áramlatok között nemzetközileg mélyreható átalakulások mentek végbe. 1914 átmenetileg megölte a forradalmi mozgalmat és az internacionalizmust, a háborús borzalmak azoban évről-évre és mindig erőteljesebben felrázták a tömegeket, s 1917-1918-ra a munkásmozgalom sok helyütt erősebb, ütőképesebb volt, mint a háború előtt.
A kötet bemutatja, hogy a vezető pártoknak tekintett német, francia, osztrák, angol, belga szociáldemokrata és munkáspártokban miként kerekedett felül a "honvédő", szociálsoviniszta irányzat. Ugyanakkor néhány, ugyancsak hadviselő ország szocialista pártja internacionalista maradt (a bolsevikok, az angol Független Munkáspárt, a szerb szocialisták, a bolgár tesznyákok és az olasz szocialisták.)
Az egyes országok pártjain belül áramlatok, csoportosulások különböztethetők meg mind a háború, a nacionalizmus, mind az osztályharc viszonylatában. A háborús kormányokat támogató pártvezetőségekkel szemben a legtöbb országban kialakult a szélsőséges "ultráknak" a köre, akik az internacionalista kapcsolatokat teljesen megtagadva sokszor a "nemzeti szocializmust" esetenként a polgári pártokkal való teljes blokkpolitikát hirdették.
A szerző beszámol a forradalmi internacionalistáknak, Leninnek és munkatársainak, Karl Liebknechtnek, Rosa Luxemburgnak és másoknak az erőfeszítéseiről, s arról, hogy a pártvezetőségekkel szemben Németországban és Franciaországban, továbbá Ausztriában miként alakult ki a pacifista, békét sürgető ellenzék, s ez a "kisebbség" az évek során miként erősödött meg. A könyv magyar nyelven elsőként emlékezik meg viszonylag részletesebben a háború idején megtartott nemzetközi konferenciákról.
A könyvben maguk a szereplők beszélnek, s így az olvasó a tények alapján győződhet meg arról, hogy miként növekedett a forradalmi erjedés évről-évre, illetőleg milyen ár-árapályjelenségek észlelhetők periódusonként és országonként. A szerző munkájának elsősorban az egykorú és részben Magyarországon hozzáférhetetlen sajtóra, jegyzőkönyvekre, a memoár- és feldolgozó irodalomra támaszkodott, ugyanakkor felhasznált moszkvai, leningrádi, párizsi, amszterdami és bécsi archivumokban megtalált, eddig kiadatlan levéltári forrásokat is. Vissza

Tartalom

1914 augusztusa. A háború kirobbanása és a II. Internacionálé összeomlása7
A szociálsovinizmus győzelme7
Az "ultrák" fellépése13
A szociálsoviniszta és a pacifista irányzat elválásának első jelei a hadviselő országok pártjaiban 20
Az orosz munkásmozgalom a háború másnapján. A bolsevikok állásfoglalása28
A radikális internacionalista erők gyülekezése a háború kitörésének másnapján33
Szeptember-december. Tájékozódás, az állásfoglalások kialakulása 38
A semlegesek szocialista pártjainak közvetítő kísérletei és visszautasításuk38
A háború lenini elemzése. A bolsevikok 1914 novemberi konferenciája41
A forradalmi internacionalista áramlat kibontakozása46
A pacifisták és a háborút támogató szociálsoviniszták szakadásának elmélyülése 1914 őszén51
Az angol Független Munkáspárt háborúellenes küzdelme61
Karl Liebknecht "nem"-je az 1914 decvemberi Reichstag-szavazáson63
Az 1915. január 16-17-i koppenhágai konferencia67
Az antantországok szocialista pártjainak 1915 februári londoni konferenciája70
A központi hatalmak szocialistáinak 1915 áprilisi konferenciája77
A háborúellenes erőfeszítések fokozódása, a radikális baloldal első sikerei81
A "Die Internationale" megjelenése (1915 április)81
A berni nemzetközi nőkonferencia (1915. március 26-28.)84
A berni nemzetközi ifjúsági konferencia (1915. április 4-6.)90
A háború kiszélesítése, a szociálsoviniszta és pacifista irányzat küzdelmének kiéleződése. Az internacionalisták szervezkedése (1915 május-szeptember)93
Olaszország hadba lépése és az olasz szocialista munkásság93
A Francia Szocialista Párt pacifista kisebbségének önálló fellépése és a CGT-ellenzék (1915 április-augusztus)101
Az angol szocialista és szakszervezeti ellenzék. Az 1915 tavaszi nagy sztrájkok104
A Németországi Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek növekedése, a "békepártiak" júniusi állásfoglalása106
A német baloldali radikálisok 1915 nyarán. A "Június-brosúra"117
A zimmerwaldi konferencia előkészületei121
A zimmerwaldi konferencia (1915. szeptember -58.)124
A zimmerwaldi konferencia visszhangja130
A CGT ellenzéki csoportjának háborúellenes erőfeszítései Zimmerwald másnapján139
A "békepártiak" és a forradalmi internacionalisták előretörése 1915 telén - 1916 tavaszán142
A pacifista áramlat megerősödése a Francia Szocialista Pártban (1915 szeptember - 1916 április)142
A német szociáldemokrata parlamenti frakció kettészakadása145
A "Jugend-Internationale" megjelenése (1915 szeptember-december)149
A "Vorbote" megjelenése151
A Spartacus Szövetség megalakulása152
A Nemzetközi Szocialista Bizottság 1916. február 5-9-i ülése154
Az angol munkásmozgalom 1916 tavaszán157
A kienthali konferencia (1916. április 24-30.)161
A kienthali konferencia visszhangja166
1916. május 1.177
Karl Liebknecht a bíróság előtt180
A Nemzetközi Szocialista Iroda 1916-ban és a "semleges szocialisták" hágai konferenciája (1916. július 31 - augusztus 2.)184
A német munkásmozgalom Liebknecht letartóztatásától az 1916 szeptemberi országos pártkonferenciáig188
A Francia Szocialista Párt és a szakszervezetek 1916 nyarán193
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt az 1916 márciusi pártkonferenciától a novemberi pártkonferenciáig194
Az orosz forradalmi mozgalom és Lenin elméleti munkássága 1916 nyarán198
A háborús fáradtság jelei 1916 telén. Fordulat az "imperialista béke" irányában202
Az 1917 februári oroszországi forradalom és kisugárzása a nemzetközi munkásmozgalomra210
Az 1917 februári oroszországi polgári demokratikus forradalom210
A februári forradalom hatása a központi hatalmak országaiban213
A nyugati szocialisták a februári forradalomról217
A háborúellenes erjedés újabb jelei 1917 stavaszán224
Németország Független Szociáldemokrata Pártjának megalakulása (1917 április)224
A szocialista pártok stockholmi konferenciájának előkészítése (1917 április-május)227
A stockholmi találkozó forradalmi kritikája és a zimmerwaldi mozgalom234
Az orosz forradalom erjedése a kettős hatalom időszakában (1917 április-július)237
A békepuhatolózások és a belső demokratizálási törekvések kudarca 1917 nyarán241
Az 1917 tavaszi-nyári német kormányválság241
Ellenforradalmi fordulat Oroszországban245
A szocialista pártok stockholmi tanácskozásai (1917 június-augusztus)248
A zimmerwaldi mozgalom és a stockholmi tanácskozások forradalmi kritikája 1917 nyarán255
Az antantszocialisták II. konferenciája (1917. augusztus 28-29.)257
A központi hatalmak szocialista pártjainak értekezlete (1917. augusztus 28-30.)258
A III. zimmerwaldi konferencia (1917. szeptember 5-12.)259
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom264
A forradalom győzelme264
A szocialista forradalom visszhangja268
Háború vagy forradalom (1917 december - 1918 március)277
Forradalom Finnországban277
Felfogásbeli különbségek a központi hatalmak szocialistáinak táborában278
Az 1918. évi januári sztrájk a központi hatalmak országaiban283
Az antantszocialista pártok III. konferenciája (1918. február 20-24.)289
Forradalmak a háborút vesztett országokban. A munkásmozgalom útkeresése a háború végén292
A "többségi" pártok a hadműveletek végső kifejletében292
Az antantországok szocialistáinak IV. konferenciája (1918. szeptember 17-20.)298
A pacifista, centrista irányzat a háború végnapjaiban300
A radikális, forradalmi irányzat (1918 szeptember-november)303
Lenin a háború végnapjairól 308
Utóhang313
Névmutató317

Jemnitz János

Jemnitz János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jemnitz János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv