A szőlő és must feldolgozásának új irányai

Előszó

Ezer baj, gond, veszedelem között felnevelt, gyenge és sokáig támogatására szoruló gyermekét fonja körül a legmelegebb érzésével az édesanya. Ezé a legtöbb álmatlan éjjel, milyen apró szükségletre kiterjedő, féltő gondoskodás. Ilyen, nagyon sok költséget, munkát felemésztő, tényező a magyar gazda birtokán a szőlő. A mezőgazdasági termelés számos ága sokkal kevesebb bajjal hozza meg a beléje fektetett értékek kamatját, mégis akkor ragyog fel a magyar gazda szeme, mikor a szőlőjére fordul a beszéd. A világtörténelem tanítása szerint közel kétezer éve érleli már a magyar föld a szőlőtőke gyümölcsét. Több mint ezer éve magyar kupákba kerül a bora s ezer év óta egyre több vidéken szólalt meg ősszel a szüretelők éneke. Az ezredik évben már 53 vármegyében szüretelt a magyar, s ezer év alatt, tatár, törökjáráson, elemi csapásokon, fillokszéra-vészen át, gazda és szőlője bensőségesen összeforrott. Magyarországon a szőlőmívelés ügye nemcsak közgazdasági kérdés, benső, szívbeli ügye ez a magyar gazdának. Szívügye s mint már annyiszor, súlyos, nehéz gondja.
Már a trianoni békekötés szomorú esztendejében mutatkozni kezdtek annak a súlyos válságnak a jelei, mely válság ma is rettegésben tartja azt a közel egymillió lelket számláló tábort, mely ma Magyarországon szőlőmívelés és borértékesítés körül tevékenykedik. A szőlőmívelés válságát a drága hitelviszonyok, az ennek következtében rosszul kezelt talaj, hiányosan végrehajtott védekezés s a sokszor a mívelés elhanyagolása folytán bekövetkező természeti csapások idézték elő; a borértékesítést a katasztrofálisan megcsonkult belföldi, különleges igényekkel fellépő, nagy vámokkal védekező külföldi piacok, továbbá a drága termelés folytán túlmagas borárak döntötték válságos helyzetbe. Vissza