| Előszó | 9 |
| 1. A metszés és a zöldmunkák fogalomköre, helyük a termesztéstechnológiában (Lőrincz András) | 13 |
| 2. Alaktani alapismeretek (Zanathy Gábor, Deák Tamás) | 17 |
| 2.1. A szőlőtőke fás részei | 17 |
| 2.1.1. A többéves fás részek | 17 |
| 2.1.2. Cser, vessző | 21 |
| 2.1.3. A metszés formai elemei | 26 |
| 2.2. A hajtás és oldalszervei | 28 |
| 2.2.1. Hajtásszár, hónaljhajtás, vitorla, levél | 28 |
| 2.2.2. Rügyek | 32 |
| 2.2.3. Kacs | 34 |
| 2.2.4. virágzat, termés | 37 |
| 3. A metszés elmélete | 43 |
| 3.1. A metszés kialakulása, hatásai (Lőrincz András) | 43 |
| 3.2. A metszés célja | 46 |
| 3.3. A metszés biológiai alapjai (Varga Zsuzsanna) | 47 |
| 3.3.1. A rügyek differenciálódása és temékenysége | 47 |
| 3.3.2. Csúcsdominancia | 51 |
| 3.3.3. Temőegyensúly | 52 |
| 3.3.4. A terhelés (Bodor Péter) | 55 |
| 3.3.5 A rügyterhelés következményei | 58 |
| 3.3.6. A rügyterhelés és várható termés kiszámításnak módszerei | 62 |
| 3.3.7. A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai (Lőrincz András, Zanathy Gábor) | 63 |
| 4. Tőkeművelésmódok | 69 |
| 4.1. A tőkeművelésmód fogalma (Baglyas Ferenc) | 69 |
| 4.2. A tőkeművelésmódok csoportosítása | 69 |
| 4.3. A legismertebb hazai tőkeművelésmódok | 71 |
| 4.3.1. Fejművelés | 72 |
| 4.3.2. A fej- és bakművelés közötti átmenet | 77 |
| 4.3.3. Bakművelés (Lőrincz András) | 78 |
| 4.3.4. Combművelés, Guyot-művelés | 80 |
| 4.3.5. Ernyőművelés | 81 |
| 4.3.6. Kordonművelések | 83 |
| 4.4. Lugasok ( Zanathy Gábor) | 92 |
| 4.4.1. Legyezőlugasok | 92 |
| 4.4.2. Hengeres és piramis lugasok | 93 |
| 4.4.3. Kordonlugasok | 94 |
| 4.4.4. Füzérlugasok | 98 |
| 4.4.5. Összetett lugasformák | 101 |
| 4.5. Néhány ismertebb tőkeművelésmód az európai és az Európán kívüli szőlőtermesztő országokban (Lőrincz András, Lukácsy György) | 101 |
| 4.6. A tőkeművelésmódok megválasztása | 114 |
| 5. Támaszrendszer (Lukács György) | 117 |
| 5.1. A támaszrendszer szerepe | 117 |
| 5.2. A szőlő támasz nélküli metszése | 118 |
| 5.3. A támaszrendszerek csoportosítása | 119 |
| 5.3.1. Az élő támaszok | 119 |
| 5.3.2. A holt támaszok | 119 |
| 5.3.3. Kombinált támaszok | 120 |
| 5.4. A támaszrendszer részei és anyagia | 121 |
| 5.4.1. Tartóoszlopok | 121 |
| 5.4.2. Törzstámaszok, karók | 126 |
| 5.4.3. Huzalok | 127 |
| 5.4.4. Végoszloprögzítők, horgonyzások | 129 |
| 5.4.5. Huzalrendszerek alkatrészei | 130 |
| 6. Fiatal szőlők alakító metszése (Barócsi Zoltán, Lórincz András) | 135 |
| 6.1. A kialakítás közös jellemzői | 135 |
| 6.2. A fej- és bakművelésű tőkék alakítása | 138 |
| 6.3. A legyezőművelésű tőkék alakítása | 140 |
| 6.4. A comb- és a Guyot-művelésű tőkék alakítása | 141 |
| 6.5. Az ernyőművelésű tőkék alakítása | 142 |
| 6.6. A kordonművelésű tőkék alakítása | 143 |
| 6.7. A függönyművelésű tőkék alakítása | 145 |
| 7. A metszés gyakorlata | 149 |
| 7.1. A metszésmódok csoportosítása (Varga Zsuzsanna) | 149 |
| 7.2. Magyarországon használt metszésmódok | 154 |
| 7.3. A metszés technikájának néhány alapszabálya | 155 |
| 7.3.1. A metszés gyakorlati kivitelezése | 155 |
| 7.3.2. A leggyakrabban elkövetett metszési hibák | 168 |
| 7.4. A metszés ideje | 171 |
| 7.5. A metszés eszközei, gépesítése (Kurtán Sándor) | 171 |
| 7.5.1. Metszési technológiák | 172 |
| 7.5.2. Kézi metszóollók | 175 |
| 7.5.3. Kézi fűrészek, kétkezes ollók (ágvágó ollók) | 177 |
| 7.5.4. Pneumatikus metszőberendezések | 177 |
| 7.5.5. Elektromos ollók | 185 |
| 7.5.6. Előmetsző gépek | 187 |
| 7.6. A metszést kiegészítő műveletek (Fazekas István) | 190 |
| 7.6.1. Szálvessző-elrendezés és kötözés | 190 |
| 7.6.2. Harmatgyökerezés | 192 |
| 7.6.3. A venyige leszedése éls kezelésének lehetőségei | 193 |
| 8. Zöldmunkák | 195 |
| 8.1. A zöldmunkák biológiai alapjai (Barócsi Zoltán) | 195 |
| 8.1.1. A környezeti tényezők hatása a növény élettevékenységére | 195 |
| 8.1.2. A szőlő fotoszintézise és légzése | 204 |
| 8.1.3. A szőlő hajtásainak növekedése és fejlődse | 211 |
| 8.1.4. A szőlő termésének növekedése és fejlődése | 217 |
| 8.2. Általánosan végzendő zöldmunkák (Zanathy Gábor) | 226 |
| 8.2.1. Hajtásválogatás | 226 |
| 8.2.2. A tőkenyak és a törzs tisztítása | 231 |
| 8.2.3. A hajtások elhelyezése a támaszon | 233 |
| 8.2.4. A hajtások visszavágása | 240 |
| 8.2.5. A fürtzóna lelevelezése | 251 |
| 8.3. Különleges zöldmunkák (Lukácsy György) | 255 |
| 8.3.1. A virágok pótbepórzása (mesterséges megtermékenyítés) | 255 |
| 8.3.2. A virágfürtök leszedése és a fürtrikítás | 256 |
| 8.3.3. Bogyóritkítás | 259 |
| 8.3.4. A fürtök végének visszavágása | 262 |
| 8.3.5. A fürtkocsányok megtörése, csavarása | 262 |
| 8.3.6. A gyűrűzés | 263 |
| 8.3.7. Az éréskori szálvesszőelvágás | 265 |
| 8.4. A zöldmunkák gépesítése (Kurtán Sándor) | 267 |
| 8.4.1. Törzstisztítók (tőkenyaktisztítók, hajtásdörzsölők | 267 |
| 8.4.2. Kötözőgépek | 268 |
| 8.4.3. Csonkázó gépek | 2701 |
| 8.4.4. Lelevelező berendezések | 273 |
| 9. Művelési és metszési eljárások rövid történeti áttekintése a kezdetektől napjainkig (Németh Krisztina) | 277 |
| 9.1. Kezdetektől a filoxéravészig | 277 |
| 9.2. A filoxéravésztől a második világháborúig | 284 |
| 9.3. A nagyüzemi szőloőtermesztés kialakulásától a rendzserváltásig | 286 |
| 9.4. A rendszerváltástól napjainkig | 290 |
| Felhasznbált és ajánlott irodalom | 297 |
Folytatás Microsoft-tal