A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei

Szerző

Grafikus

Lektor

Budapest

'Dr. Csepregi Pál: A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	357 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-231-386-0
Megjegyzés:	Néhány színes fotóval, fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
A fitotechnikai műveletek fogalomköre és helye a termesztéstechnológiában	15
Néhány régebbi és újabb szakkifejezés újszerű értelmezése	16
A fitotechnika kifejezés megjelenése és értelmezése a hazai irodalomban	16
A technika és technológia fogalomkörének változása	18
Az agrotechnika fogalmának régebbi és újabb értelmezése	18
A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek rendszerbe foglalása	19
Az ültetvénylétesítés és a termesztéstechnológia műveleteinek legfőbb jellemzői a hagyományos és a korszerű termesztésben	26
Az ültetvénylétesítés sajátosságai	27
A termesztéstechnológia műveletei	27
A termesztéstechnológiák fejlődésére ható fontosabb tényezők	37
A környezeti (ökológiai) feltételek	37
A termelési mód (a termelőerők és a termelési viszonyok)	38
A szőlőfajta	39
Egyéb tényezők	39
A szőlő szervezeti felépítésének sajátosságai és ezek kapcsolata a fitotechnikai műveletekkel	40
Összefoglaló megállapítások	42
A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások) történeti fejlődése	43
Az egyes korszakok (fejlődési szakaszok) meghatározásának módja	43
A filoxéravész előtti metszési eljárások	44
A metszési eljárások fejlődése a filoxéravésztől a nagyüzemek kialakulásáig	48
A filoxéravész utáni metszési eljárások	54
A nagyüzemi módszerek útkeresésének időszaka	77
A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódok kialakulása	79
A művelési és metszési eljárásoknak a II. ötéves terv ideje alatt (1961-1965 között) kialakult két irányzata	80
A magasművelés elterjedése és a 2,4 m sortávolságú szőlők korszerűsítése	85
A nagyüzemi szőlőültetvények területének alakulása a III., a IV. és az V. ötéves tervidőszak (1966-1980) alatt	93
Az új szőlőültetvények területének alakulása 1951-1980 között	96
A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódokkal kapcsolatos első kísérleti eredmények	97
A jelenlegi fejlesztés szükségessége és irányai	104
A művelési és metszési eljárások fejlesztése közben jelentkező ellentmondások és feloldásuk	104
Összefoglaló megállapítások	107
A fitotechnikai műveletek, a fajta, a tőszám és az ökológiai potenciál kapcsolata	109
Az ökológiai potenciál általános és szőlészeti értelmezése	111
A környezet és a szőlő dialektikus egysége	113
Az ökológiai potenciál hasznosításának tényezői	115
A szőlőfajta	116
A tőszám (az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek száma) és a vele összefüggő tőkeművelésmódok és támaszrendszerek	136
A fitotechnikai műveletek	143
Összefoglaló megállapítások	144
A fitotechnikai műveletek csoportosítása és rövid jellemzésük	147
A fásmetszések	148
A fásmetszések csoportosítása	149
A nagyüzemi metszésmódok sajátosságai	152
Tendenciák a nagyüzemi metszésmódok fejlesztésében	154
A zöldmunkák	155
A zöldmunkák csoportosítása	155
A zöldmunkák sajátosságai a nagyüzemekben	157
Tendenciák a zöldmunkák fejlesztésében	158
A metszést kiegészítő fitotechnikai műveletek	158
Fitotechnikai hatásokkal is járó egyéb műveletek	159
Összefoglaló megállapítások	159
A tőkeművelésmódok, a támaszrendszerek csoportosítása és rövid jellemzésük	161
A tőkeművelésmódok csoportosítása támaszrendszerük szerint	161
A tőkeművelésmódok rövid jellemzése	162
A nagyüzemi tőkeművelésmódok sajátosságai	174
Tendenciák a tőkeművelésmódok fejlődésében	174
A támaszrendszerek csoportosítása	174
A karós és huzalos támaszrendszerek rövid jellemzése	178
A nagyüzemi támaszrendszerek sajátosságai	179
Tendenciák a támaszrendszerek fejlesztésében	179
Összefoglaló megállapítások	180
A fitotechnikai műveletek biológiai alapjai	183
A szőlő termésképződése, rügyeinek differenciálódása	183
A rügyvizsgálatok célja, módszerei, a vizsgálatok eredményeinek elméleti és gyakorlati jelentősége	184
A termékenységi együtthatók elméleti értéke és gyakorlati használhatósága	189
A rügyek termékenységét alakító tényezők	197
Megállapítások	201
A tőkék rügy-, hajtás- és fürtterhelése	202
A terhelés értelmezése	202
A rügy-, hajtás- és fürtterhelés beállítása	203
Az optimális rügyterhelés meghatározása	212
Megállapítások	214
A termőegyensúly	215
A termőegyensúly fogalomköre	215
A termőegyensúly beállításának és fenntartásának módjai	217
A temrőegyensúly tényezői és a közöttük levő kapcsolat	218
A temrőegyensúlyt meghatározó optimális rügyterhelés, továbbá az ún. alul- és túlterhelés jellemzői és következményei	225
A teljesítőképesség mérése	227
Megállapítások	228
A levélfelület nagyságának, térbeli elhelyezésének és fotoszintetikus aktivitásának sajátosságai	229
A zárt állományú növények és a szőlő napfényenergia-megkötése	229
A levélfelület nagysága és jelentősége az intenzív termesztésben	230
A levélfelület nagyságának szerepe a mennyiség és minőség alakulásában	234
A levélfelület meghatározásának módszerei	237
A levélfelület fotoszintetikus aktivitásának növelése	238
Az asszimiláták transzlokációja	245
Az önárnyékolás kialakulásának okai a nagyüzemi ültetvényekben	248
A levélfelület térbeli elhelyezése	255
A nagy vegetáció fenntartása és a növekedésszabályozó vegyi anyagok használata közötti ellentmondás	257
A szőlő zöldmunkák nélküli termesztésének lehetősége	258
Megállapítások	259
A szőlőtőkék regenerálóképessége, összefüggésben a termelésbiztonsággal	260
A termelésbiztonság jelentősége hazánk szőlőtermesztésében	260
A fagytűrő képesség problémaköre	266
A regenerálóképesség szőlészeti értelmezése	267
A regenerálóképesség vizsgálati módszerei	267
A hajtás- és termésregeneráló képességgel kapcsolatos kísérletek	268
A hajtás- és termésregeneráló képesség ismeretének gyakorlati jelentősége	271
Megállapítások	271
A metszés nélküli szőlő viselkedése	274
A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai	276
A termésmennyiség és -minőség alakulása	278
Megállapítások	281
A fitotechnikai műveletek hatása a levelek ásványianyag-összetételére és a vesszők szénhidráttartalmára	283
A levelek NPK-tartalma	283
A vesszők szénhidráttartalma	289
Megállapítások	290
Összefoglaló megállapítások	290
A fitotechnikai műveletek technikai (gépesítési) vonatkozásai	295
A fitotechnikai műveletek gépesítését könnyítő támaszrendszerek fejlesztése	295
A metszés gépesítése	299
A zöldmunkák gépesítése	301
Összefoglaló megállapítások	303
A külföldi országok fitotechnikai műveleteinek összefoglaló értékelése	305
Az európai szőlőtermesztő országokban elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok	305
A nyugat-európai (közös piaci) országok minőségi borvidékein elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok	306
A közép- és kelet-európai szocialista országok nagyüzemeiben elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok	307
A mediterrán országokban a tömegborok termeléséhez alkalmazott tőkeművelés- és metszésmódok	309
Egyéb tőkeművelés- és metszésmódok	311
Tőkeművelés- és metszésmódok az Európán kívüli szőlőtermesztő országokban	313
Összefoglaló megállapítások	314
A legfontosabb nagyüzemi gyakorlati tudnivalók	317
A termőhely	317
A szőlőfajta	318
A sor- és tőtávolság	319
A tőkeművelésmód	320
A támaszrendszer	320
A tőkék nevelésének és termőre fordításának módja	321
A metszésmód	321
A zöldmunkák	322
Amit a kistermelő hasznosíthat	323
Felhasznált irodalom	327
Tárgymutató	343