| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 8 |
| A szőlőgyümölcs fogyasztása | 11 |
| A szőlő szerepe a gyümölcsfogyasztásban | 11 |
| A szőlő jelentősége a táplálkozásban | 17 |
| A szőlőgyümölcs-szükséglet | 20 |
| A szőlőfogyasztás nemzetközi alakulása | 23 |
| Az étkezési szőlő fogyasztása Magyarországon | 25 |
| A szőlőfogyasztás megoszlása | 27 |
| A szőlőfogyasztást befolyásoló tényezők | 30 |
| A szőlőgyümölcs útja a termelőtől a fogyasztóig | 38 |
| A kezelés és csomagolás | 38 |
| Az értékesítés | 40 |
| A szőlő világpiaci forgalma | 47 |
| A világtermelés és fogyasztás alakulása | 47 |
| A világ szőlőtermelése | 48 |
| Az étkezési szőlő termelése | 52 |
| A borszőlő és a szőlőgyümölcs fogyasztásának alakulása | 56 |
| A szőlő külkereskedelmi forgalma | 60 |
| Az exportáló országok | 60 |
| Az importáló országok | 64 |
| A szőlőgyümölcs bevitele a főbb importáló országokba | 69 |
| A Német Szövetségi Köztársaság | 69 |
| Nagy-Britannia | 77 |
| Svájc | 81 |
| Ausztria | 83 |
| Svédország | 88 |
| Norvégia és Dánia | 92 |
| Finnország | 93 |
| Az étkezési szőlő kivitele a főbb exportáló országok szerint | 98 |
| Olaszország | 98 |
| Spanyolország | 104 |
| Franciaország | 106 |
| Algéria | 111 |
| Portugália | 114 |
| Hollandia és Belgium | 115 |
| Görögország | 117 |
| Jugoszlávia | 120 |
| A szocialista orszságok étkezésiszőlő-forgalma | 122 |
| Szovjetunió | 122 |
| Lengyelország | 125 |
| Csehszlovákia | 128 |
| Bulgária | 130 |
| Románia | 133 |
| Magyarország étkezésiszőlő-kivitele | 135 |
| A szőlőgyümölcs kivitelének általános jellemzése | 135 |
| Szőlőkivitelünk mennyiségi alakulása | 137 |
| Az exportált szőlő fajtánkénti megoszlása | 139 |
| Az exportált szőlő megoszlása szállítási idő szerint | 142 |
| Az étkezési szőlő értékesítése a külföldi piacokon | 148 |
| A hazai szőlőtermelés főbb közgazdasági és üzemgazdasági kérdései | 153 |
| A szőlőterület és a termelés megoszlása | 153 |
| A termelés általános jellemzői | 153 |
| A szőlőművelési ág területe | 155 |
| Új szőlők telepítése | 158 |
| A szőlőgyümölcs termelésének alakulása | 160 |
| A szőlőgyümölcs az összes szőlőtermelésben | 161 |
| A csemegeszőlő területe | 166 |
| A csemegeszőlő területének alakulása a főbb szőlőtermesztő megyékben | 173 |
| A szőlőterület és a felvásárolt szőlőmennyiség a fontosabb szőlőtermesztő járásokban | 176 |
| Az étkezésiszőlő-fajták | 181 |
| A fontosabb csemegeszőlő-fajták területi megoszlása | 182 |
| A csemegeszőlő-fajták Bács-Kiskun megyében | 183 |
| A szőlőgyümölcs-termesztés területi koncentrációja | 190 |
| Az étkezési szőlő és a borszőlő összefüggései | 193 |
| A mennyiség és az érték összefüggése | 193 |
| Az étkezési és borszőlő, s az egyéb mezőgazdasági termelés | 200 |
| Az étkezési és borszőlők, a kettős felhasználású szőlőfajták | 204 |
| A beruházási ráfordítások alakulása | 208 |
| A Duna-Tisza közi és Gyöngyös-vidéki termelési körzetek | 217 |
| A két körzet természeti viszonyai | 217 |
| A két körzet gazdasági viszonyai | 220 |
| A két körzet szőlőtermesztésének összehasonlítása | 222 |
| Az étkezési szőlő termesztése négy állami gazdaságban | 229 |
| A vizsgált négy állami gazdaság jellemzői | 230 |
| A négy állami gazdaság étkezésiszőlő-termesztése | 230 |
| A négy gazdaság eredményeinek összehasonlítása | 233 |
| A szőlőgyümölcs-termesztés gazdaságosságának vizsgálata | 237 |
| Összegezés és következtetések | 245 |
| A felhasznált és ajánlott fontosabb irodalom | 249 |
Folytatás Microsoft-tal