| Országh László: Előszó | 4 |
| Balázs János - Kovalovszky Miklós: Az értelmező szótár célja | 5 |
| Újváry Lajos: Az értelmező szótár szerkezete | 7 |
| A szótár tagolódása | 7 |
| Az önálló szócikkek és az utaló szócikkek | 7 |
| A szócikkfej | 8 |
| A szócikk értelmező és szemléltető része | 9 |
| A szócikk vége | 12 |
| A címszavak | 15 |
| Országh László: A címszavak kiválasztása | 15 |
| Országh László: A címszavak helye a szókészletben | 15 |
| Országh László: A címszavak alaki szempontból | 20 |
| Kelemen József: A címszavak szófaji szempontból | 23 |
| Országh László: A címszavak jelentéstani szempontból | 28 |
| A címszavak és az alakváltozatok elrendezése | 29 |
| Újváry Lajos: A címszó szótári alakja | 29 |
| Újváry Lajos: Az alakváltozatok és az írásváltozatok | 30 |
| Balázs János: A homonímák és az álhomonímák | 33 |
| Újváry Lajos: A címszavak sorrendje | 34 |
| A nyelvtani tudnivalók | 35 |
| Elekfi László: A kiejtés jelölése | 35 |
| A címszó ejtésének jelölése | 35 |
| A toldalékos alakok és az alakváltozatok kiejtése | 36 |
| A kiejtés jelölésének mellőzése | 36 |
| Többféle kiejtés jelölése | 38 |
| Az e betűvel jelölt hangok ejtésének jelölése | 38 |
| Elekfi László: A címszó elválasztásának jelölése | 40 |
| Kelemen József: A szófaj jelölése | 40 |
| Az egyes szófajok (szófaji értékek) | 40 |
| Az egyetlen szófaji kategóriába tartozó szavak | 41 |
| Az egynél több szófaji kategóriába tartozó szavak | 42 |
| A szófaji minősítést kiegészítő jelölések | 42 |
| A szófaji átmenetek kezdeti eseteire vonatkozó jelölések | 47 |
| Kelemen József: A ragok és nyelvtani jelek, a ragozott és a jellel ellátott alakozok közlése | 47 |
| Kelemen József: A nyelvtani megjegyzések | 50 |
| Újváry Lajos: A szótár helyesírása | 50 |
| A stílusminősítés és a nyelvhelyesség szempontjai | 53 |
| Bencédy József: A stílusminősítés | 53 |
| Kovalovszky Miklós: A nyelvhelyesség szempontjai | 57 |
| Balázs János: Az értelmezés | 63 |
| Balázs János: Az értelmezés jelentéstani-logikai szempontból | 66 |
| Az értelmezés típusai | 67 |
| Balázs János: Az értelmezés szintaktikai szempontból | 92 |
| O. Nagy Gábor: A szóhasználatot szemléltető anyag | 94 |
| A vonzatok, szabad példák, frazeológia | 95 |
| A vonzatok | 95 |
| A szabad példák | 97 |
| Az állandósult szókapcsolatok | 100 |
| Az irodalmi idézetek | 108 |
| Újváry Lajos: Az utalások | 115 |
| Országh László: A szótár szerkesztésének története | 117 |
| Az előzmények | 117 |
| A szerkesztési elvek kialakítása | 120 |
| A segédletek | 120 |
| A mintacímszavak | 121 |
| Új adatgyűjtés | 122 |
| A szerkesztőség megnövelése | 122 |
| A lektorok | 123 |
| A szerkesztés nehézségei | 124 |
| A szerkesztés fő munkamenetei | 126 |
| A nyers kézirat elkészítése | 126 |
| Az egységesítés | 128 |
| A sajtó alá rendezés | 129 |
| A munka megosztása személyek szerint | 130 |
Folytatás Microsoft-tal