1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása

Országos Anyanyelv-oktatási Napok/Eger, 1992. július 6-9.

Előszó

Már húsz éve annak, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság szellemi irányításával elindult egy kétévenként visszatérő konferenciasorozat, az anyanyelv-oktatási napok. Korábban a nyíregyházi... Tovább

Előszó

Már húsz éve annak, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság szellemi irányításával elindult egy kétévenként visszatérő konferenciasorozat, az anyanyelv-oktatási napok. Korábban a nyíregyházi tanítóképző főiskola szervezte meg a magyartanárok számára indított tanácskozást, most második alkalommal az egri tanárképző főiskola adott otthont a rendezvénynek, s annak magyar nyelvészeti tanszéke kapta megtisztelő feladatul a konferencia szervezését, melyben az Anyanyelvápolók Szövetségének és Eger Város Önkormányzatának szakmai és anyagi támogatása segítette. A tanácskozáson tudományos kutatók, egyetemi és főiskolai oktatók, a közoktatás különféle iskolatípusaiban működő magyartanárok, előadóművészek vettek részt előadóként, vitázóként vagy figyelmes hallgatóként.
A téma nagyon időszerű volt: a szöveg szerkesztése, kidolgozása, megértése, megszólaltatása. A szövegtan tudománya az 1960-as években alakult ki - nem előzmények nélkül, hiszen a szöveggel foglalkozást az ókortól kezdve mindig is feladatának tartotta több tudományág. A magyar középiskolai oktatásba az 1970-es évek végétől jelen van szervesen, s az általános iskolai anyanyelvi oktatást-nevelést is át kell hatnia annak a meggyőződésnek, hogy - mivel a kommunikáció természetes egysége a szöveg - az alacsonyabb nyelvi szinten lévő nyelvi egységek is a szövegben töltik be funkciójukat, tehát eredményes tanításuk akkor remélhető, ha a szövegbeli szerepük felől szemléljük őket.
Aktuális továbbá a választott téma azért is, mert a mai magyar társadalomban, s főként az ifjúság körében nem kevés baj van a szövegalkotással - a helyzetnek, körülményeknek megfelelő szöveg létrehozásával -, a magasabb szintű (szak-, művészi vagy éppen hivatalos) szövegek megértésével, s ennek következtében egysíkú a beszéd, a szöveg megszólaltatása is.
A konferencián a tudományág elméleti kutatói, valamint a fogalmazás- és beszédtanítás gyakorlati szakemberei tartották az előadásokat, vezették a vitákat. A plenári előadásokat követően - a kialakult szokás szerint - általános iskolai, szakmunkásképző iskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi szekciókban cserélték ki a résztvevők tapasztalataikat, gondolataikat.
Kiadványunkban a konferencia előadásait adjuk közre, abban a sorrendben, ahogy elhangzottak, valamint közöljük a vitavezetők összefoglalóit.
A szöveg megközelítésének változatos sokfélesége jelenik meg a kötetben, így reméljük, hogy tanár kollégáinknak több szakmai-metodikai kérdésére tudnak választ vagy tanácsot adni a közölt előadások. Vissza

Tartalom

Előszó5
Megnyitóülés
Benkő Loránd: Anyanyelv és irodalmi hagyomány8
Plenáris ülés 1992. július 6.
Petőfi S. János: "Milyen a magyar nyelvű szöveg?"18
Benkes Zsuzsa: Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben31
Békési Imre: A szövegtani kutatások eredményeinek alkalmazhatósága az anyanyelvi nevelésben40
Kiss Jenő: Észrevételek nyelvjárási szövegekről50
Deme László: Megjegyzések a szövegről és a szövegtanról54
A vitavezetők összefoglalói
Békési Imre: Általános iskolai szekció59
Szakács Béla: Szakmunkásképző iskolai szekció60
Kiss Jenő: Szakközépiskolai és gimnáziumi szekció60
Plenáris ülés 1992. július 7. délelőtt
Adamik Tamás: A retorika történetének tanulságai a mai iskola számára63
Wacha Imre: Szöveg és hangzás70
Sebestyén Árpád: Szövegértés, stílusérzékelés85
B. Porkoláb Judit: Szöveggrammatika és szövegalkotás95
Albertné Herbszt Mária: Szövegszemléletű anyanyelvoktatásunk és a dialógusok tanítása100
Galgóczi László: Szövegemlékeink megértéséhez108
Kernya Róza: A fogalmazás alapkövetelményeinek érvényesítése113
A vitavezetők összefoglalói
Kernya Róza: Általános iskolai szekció119
H. Varga Gyula: Szakmunkásképző iskolai szekció120
Gáspári László: Szakközépiskolai és gimnáziumi szekció121
Plenáris ülés 1992. július 7. délután
Keszler Borbála: Helyesírásunk rendszerének szerepe a szöveg igényes kidolgozásában124
Pásztor Emil: Szövegvonatkozású helyesírási feladatok, gyakorlatok szerkesztése139
Bachát László: A tanulói élő szöveg145
Heltainé Nagy Erzsébet: A nyelvésznek mint szülőnek véleménye a tankönyvi szövegekről150
Graf Rezső: Az írásbeli szövegalkotás problémái a magyar nyelvi OKTV-dolgozatokban158
Lengyel Zsolt: Az írástanítás felelőssége163
Galgóczi Lászlóné: A kisiskolások és a szöveg172
Szabó Ferenc: Szövegtípus, szerkezet és stílus191
A vitavezetők összefoglalói
Pintér István: Szakmunkásképző iskolai szekció198
Graf Rezső: Szakközépiskolai és gimnáziumi szekció199
Plenáris ülés 1992. július 8. délelőtt
V. Raisz Rózsa: Szépirodalmi szövegek elemzésének szerepe a szövegalkotó képesség fejlesztésében201
Jelenits István: Költői "szöveg" az iskolában206
H. Varga Gyula: Közlésfajták a Toldiban211
D. Berencsi Margit: Szabó Lőrinc Tücsökzenéjének tanítása az általános iskolában216
Szikoráné Kovács Eszter: Példa a költői szöveg elemzésére222
Nagy L. János: A szerkezettől a versegész felé avagy a versegésztől a szerkezet felé?227
A vitavezetők összefoglalói
A. Jászó Anna: Általános iskolai szekció233
Wacha Imre: Szakmunkásképző iskolai szekció235
Bencédy József: Szakközépiskolai és gimnáziumi szekció236
Plenáris ülés 1992. július 8. délután
Herczegi Károly: Az iskolai nyelvművelő mozgalmak jelentősége és formái238
Kerekes Barnabás: A "Beszélni nehéz!" körök munkájáról244
Miskolczi Margit: A "Beszélni nehéz!" körök feladatairól249
R. Molnár Emma: Felkészítés a beszédversenyre253
Tatay Éva: Felkészítés a vers- és prózamondásra259
Hámoriné Váczi Zsuzsanna: A nyelvművelő táborok szerepe264
Kállai Eszter: "Szépen! Emberül!"267
Fekete László: Beszédművelési gyakorlatok irányítása273
Találkozás a "Magyartanítás" szerkesztőjével
A. Jászó Anna: Az új Magyartanításról279
Plenáris ülés 1992. július 9. délelőtt
Hangay Zoltán: A szöveg helye az iskolában283
Szende Aladár: "Rejtett tanterv" és anyanyelvi nevelés285
Szikszai Lajosné: Stilisztika és retorika tanításának kísérlete a tanítóképző főiskolán292
Záróülés
Szathmári István: Összefoglaló értékelés301
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv