| ÁLTALÁNOS RÉSZ | |
| AZ ELJÁRÁS ALAPFOGALMAI ÉS ELVEI | |
| A szocialista igazságszolgáltatás és a szovjet büntető eljárás | 3 |
| 1. A Nagy Szocialista Októberi Forradalom és a szocialista igazságszolgáltatás. | |
| 2. A szocialista igazságszolgáltatás. | |
| 3. A szovjet bíróság - a szocialista igazságszolgáltatás szerve. | |
| 4. A bírói és a törvényhozói tevékenység viszonya. | |
| 5. A bírói és az államigazgatási tevékenység viszonya. | |
| 6. A szocialista igazságszolgáltatás. | |
| 7. A szovjet büntető eljárás meghatározása és lényege. | |
| 8. A büntető eljárás célja. | |
| 9. A büntető eljárás és a büntetőjog. | |
| 10. A büntető eljárási jog. | |
| 11. A szovjet büntető eljárás meghatározása és lényege. | |
| 12. A büntető eljárási jogszabályok hatályának időbeli és területi korlátai. | |
| 13. A büntető eljárásjog szovjet tudománya. | |
| 14. A szovjet büntető eljárás segédtudományai. | |
| 15. A büntető eljárás és a kriminalisztika. | |
| A szovjet büntető eljárás alapfogalmai és azok tartalma | 22 |
| 16. Az eljárási fogalmak és a terminológia | |
| 17. A bíróság. | |
| 18. Az eljárás. | |
| 19. A bírák. | |
| 20. A bírói fórumok. | |
| 21. Az eljárási funkciók. | |
| 22. Az eljárási cselekmények alanyai. | |
| 23. Az eljárás alakszerűségei. | |
| 24. Az eljárás tagozódása. | |
| 25. Az eljárási okiratok. | |
| 26. Az eljárási határidők. | |
| A szovjet büntető eljárási elvek és formák történelmi fejlődésének vázlata | 29 |
| 27. A szovjet bíróság feladatai a szovjet állam fejlődésének első és második fő szakaszában. | |
| 28. Az Októberi Szocialista Forradalom véghezvitelének időszaka. | |
| 29. A törvényszéki eljárás fejlődése a külföldi katonai intervenció és a polgárháború időszakában. | |
| 30. A rendes bírósági eljárás fejlődése a külföldi katonai intervenció és a polgárháború időszakában. | |
| 31. A bíróságok rendszere a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában. | |
| 32. A Szovjetunió Legfelső Bírósága. | |
| 33. Az eljárás formái a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában. | |
| 34. Az összszövetségi eljárásijogi törvényhozás. | |
| 35. A büntető eljárás az ország szocialista iparosításáért vívott harc időszakában. | |
| 36. A büntető eljárás a mezőgazdaság kollektivizálásáért vívott harc időszakában. | |
| 37. A büntető eljárás a szocialista társadalom építésének befejezéséért és az új Alkotmány életbeléptetééért folytatott harc időszakában. | |
| 38. A Nagy Honvédő Háború és a szovjet büntető eljárás. | |
| 39. A szovjet büntetőbíróság és büntető eljárás szerepe a szocializmus építésében és a szovjet állam ellenségei ellen vívott harcban. | |
| A szovjet büntető eljárás alapelvei | 58 |
| 40. A szocialista igazságszolgáltatás feladatai és az eljárás alapelvei. | |
| 41. A Sztálini Alkotmányban lefektetett alapelvek. | |
| 42. A törvényesség elve. | |
| 43. A bírói függetlenség elve. | |
| 44. A nyilvánosság elve. | |
| 45. A nemzeti nyelv használatának elve. | |
| 46. A védelemhez való jog biztosításának elve. | |
| 47. A szovjet büntető eljárás elveinek második csoportja. | |
| 48. A hivatalból való eljárás (közérdekűség) elve. | |
| 49. Az objektív igazság elve. | |
| 50. A közvetlenség elve. | |
| 51. A szóbeliség elve. | |
| 52. A kétoldalú meghallgatás elve | |
| A vád | 72 |
| 53. A vád és a büntető üldözés a szovjet eljárásban. | |
| 54. A vád alakzatai a szovjet eljárásban. | |
| 55. A társadalmi és a hivatali (állami) vád a szovjet eljárás történetében. | |
| 56. Az ügyészi vád, mint a hivatali (állami) vád fő formája a szovjet eljárásban. | |
| 57. Az ügyészség jogainak korlátai a bűnügyek folyamatbavételével kapcsolatban. | |
| 58. Az ügyészi vád funkciója a szovjet eljárásban. | |
| 59. A szovjet ügyészség működési elve. | |
| 60. Az ügyészség által a bíróság előtt gyakorolt vádlói tevékenység terjedelme és módszerei. | |
| 61. A magánvád. | |
| 62. A magánvád sajátosságai. | |
| 63. A büntető üldözés alakzatainak vázlata | |
| A terhelt. A védelem | 87 |
| 64. A terhelt helyzete az eljárásban és a terheltnek, mint az eljárás alanyának jogai. | |
| 65. A vád személyes jellege a büntető eljárásban. | |
| 66. A terhelt jogainak tartalma az eljárás különböző szakaiban. | |
| 67. A védelem, mint az eljárásbeli funkció. | |
| 68. A védelem a szovjet eljárás történetében. | |
| 69. A védelem az eljárás különböző szakaiban. | |
| 70. Az önkéntes és a kötelező védelem. | |
| 71. A védők köre. | |
| 72. A védő kirendelése és felváltása. | |
| 73. A védő viszonya a terhelthez és a bírósághoz. | |
| Polgári jogi igény a büntető eljárásban | 98 |
| 74. A polgári jogi igény fogalma. | |
| 75. A polgári jogi igény a büntető eljárásban a szovjet elmélet szerint. | |
| 76. A polgári jogi igény a büntető eljárási törvénykönyvben. | |
| 77. A polgári jogi igény tárgya. | |
| 78. A kár oka. | |
| 79. A magánfél eljárási jogai. | |
| 80. A magánfél részvétele a felek vitájában. | |
| 81. A magánfél joga az ítélet megtámadására. | |
| 82. A polgári jogi igény érvényesítésének illetékmentessége. | |
| 83. a polgári jogi igény érvényesítése a polgári bíróság útján. | |
| 84. A sértett jogainak korlátozása a polgári jogi igény érvényesítése terén a büntető eljárásban. | |
| 85. A polgári jogilag felelős személy a büntető eljárásban. | |
| 86. A polgári jogi igény és az ítélethozatal. | |
| 87. A büntető eljárás kihatása a polgári jogi igényre. | |
| 88. A polgári jogi igény a legújabb szovjet törvényekben és a bírói gyakorlatban. | |
| 89. A terheltek egyetemleges felelőssége a polgári jogi igény tekintetében. | |
| 90. Megállapítások de lege ferenda. | |
| 91. Az eredeti állapotba való visszehelyezés (restitúció) | |
| A bizonyítás általános tana | 110 |
| 92. A bizonyítás és a bizonyítékok a szovjet büntető eljárásban. | |
| 93. A szovjet bizonyítási elmélet alapvető tételei. | |
| 94. A bírák belső meggyőződése és annak megalapozottsága. | |
| 95. Az objektív igazság és a bizonyítás logikai módszerei. | |
| 96. A »bizonyítási teher« kérdése. | |
| 97. Az ártatlanság védelme. | |
| 98. A bizonyítás tárgya és tartalma. | |
| 99. A terhelt személyének megvizsgálása. | |
| 100. Az adatfelderítés határai az előzetes vizsgálat során és a bírósági tárgyaláson. | |
| 101. A bizonyítás megengedhetőségének kérdése. | |
| A bizonyítékok nemei. A bizonyítékok forrásai | 128 |
| 102. A bizonyítékok osztályozása. | |
| 103. Terhelő és mentő bizonyítékok. | |
| 104. Elsődleges és származékos bizonyítékok. | |
| 105. Közvetlen és közvetett bizonyítékok. | |
| 106. A bizonyítékok forrásai (bizonyítási eszközök) | |
| I. Tanúvallomások | 133 |
| 107. Fogalom. A tanúk köre. | |
| 108. A védő tanúnkénti kihallgatásának tilalma. | |
| 109. Meghatározott testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedők tanúkénti kihallgatásának tilalma. | |
| 110. Az orvosi titok kérdése. | |
| 111. A hivatali titok kérdése. | |
| 112. A bírói tanácskozási titok kérdése. | |
| 113. A tanúvallomás tárgya. | |
| 114. A tanú eljárásbeli jogai és kötelességei. | |
| 115. A tanúvallomások szavahihetőségének kérdése | |
| II. Szakértői vizsgálat | 139 |
| 116. Fogalom. | |
| 117. A szakértői vizsgálat eljárási természete. | |
| 118. A szakértői vizsgálatról, mint tudományos ítéletről szóló elmélet. | |
| 119. A szakértői vélemény, mint külön bizonyítási forrás lényege. | |
| 120. A kötelező szakértői vizsgálat esetei. | |
| 121. A szekértői vizsgálat tárgya. | |
| 122. A szakértők jogköre. | |
| 123. A szakértő helyzete az eljárásban. | |
| 124. A szakértő kötelességei és jogai | |
| III. A terhelt magyarázata és vallomása | 150 |
| 125. Terminológia. | |
| 126. A terhelt magyarázata a szovjet büntető eljárásban. | |
| 127. A bűntárs ellen tett vallomás és jelentősége az eljárásban. | |
| IV. Tárgyi bizonyítékok | 153 |
| 128. A tárgyi bizonyítékok meghatározása. | |
| 129. A tárgyi bizonyítékok jelentősége az eljárásban. | |
| 130. A tárgyi bizonyítékok érvényesítése az eljárásban. | |
| V. Írásbeli bizonyítékok | 155 |
| 131. Az írásbeli bizonyítékok meghatározása. | |
| 132. Az írásbeli bizonyítékok jelentősége az eljárásban. | |
| 133. Eljárási okiratok és jegyzőkönyvek. | |
| 134. Alkalmzásuk az eljárás során. | |
| 135. A bírói jogkör és az illetékesség. | |
| 136. Az illetékesség politikai jelentősége. | |
| 137. Az illetékesség jelentősége az eljárásban. | |
| 138. Az illetékesség alakjai. | |
| 139. Tárgyi illetékesség. | |
| 140. Különös illetékesség. | |
| 141. Területi illetékesség. | |
| 142. Illetékesség az ügyek összefüggése folytán. | |
| 143. Illetékességi összeütközések. | |
| Eljárási kényszerintézkedések | 169 |
| 144. Az eljárási kényszerintézkedések fogalma és fajtái. | |
| 145. Előzetes biztonsági intézkedések a szovjet eljárás történetében. | |
| 146. Az előzetes biztonsági intézkedések jogi természete. | |
| 147. A bíróság előtti megjelenést biztosító eszközök. | |
| 148. A szűkebb értelemben vett előzetes biztonsági intézkedések. | |
| 149. Az előzetes biztonsági intézkedések alkalmazásának feltételei és fajtái. | |
| 150. Az előzetes letartóztatás. | |
| 151. A házi őrizet. | |
| 152. A vagyoni kezesség és a biztosíték. | |
| 153. A személyi kezesség. | |
| 154. A társadalmi kezesség, az elöljáró közvetlen felügyelete alá helyezés, kötelezvény a tartózkodási hely el nem hagyásáról. | |
| 155. Felfüggesztés a hivatali állástól. | |
| 156. Az előzetes biztonsági intézkedések alkalmazása. | |
| 157. A bizonyítékok megszerzését biztosító kényszerintézkedések. | |
| 158. A bírósági tárgyalás rendjét biztosító kényszerintézkedések. | |
| Különös rész | |
| A büntető eljárás lefolyása | |
| A büntető eljárás (büntető üldözés) megindítása | 189 |
| 159. A büntető eljárás (büntető üldözés) megindításának lényege és jelentősége. | |
| 160. A vizsgáló és az ügyész az előzetes vizsgálatban. | |
| 161. A vizsgálatot megelőző ellenőrzés és a büntető eljárás megindítása. | |
| 162. A büntető üldözés megindításának esetei és alapja. | |
| 163. Az eljárás előfeltételei és ezek fajtái. | |
| 164. Anyagi jogi előfeltételek. | |
| 165. Eljárásjogi (szoros értelemben vett) előfeltételek. | |
| 166. A bírói, az ügyészi és a vizsgálati szervek cselekményei a büntető üldözés megindításánál. | |
| Az előzetes eljárás, elvei és alakjai | |
| 167. Az előzetes eljárás fogalma, általános jellemzése. | |
| 168. Az előzetes eljárás szakai. | |
| 169. A nyomozás és az előzetes vizsgálat. | |
| 170. A nyomozás szervei és azok halaszthatatlan elsődleges cselekményei. | |
| 171. Az előzetes vizsgálatot helyettesítő nyomozás. | |
| 172. Az előzetes vizsgálat elvei és formája. | |
| 173. A vizsgálati szervek tevékenységének nevelő jellege. | |
| A vizsgálati cselekmények | 202 |
| 174. Az előzetes vizsgálat részei | |
| 175. A vizsgálat terve. | |
| 176. A vizsgálat módszerei. | |
| 177. Bizonyítékok gyűjtése az előzetes vizsgálatban. | |
| 178. A tanúkihallgatás. | |
| 179. A gyermekkorban levők kihallgatásának sajátosságai. | |
| 180. A szembesítés. | |
| 181. Személy vagy tárgy bemutatása felismerés végett. | |
| 182. A tárgyi bizonyítékok. | |
| 183. Az írásbeli bizonyítékok. | |
| 184. A helyszíni szemle. | |
| 185. Szakértői vizsgálat az előzetes vizsgálatban. | |
| 186. A szakértői vizsgálat lefolytatása. | |
| 187. A szakértői vizsgálat esetei a terhelt felelősségrevonása előtt. | |
| 188. A szakértő, mint a vizsgáló tanácsadója a vizsgálat kérdéseiben. | |
| 189. Az orvosi vizsgálat. | |
| 190. A boncolás. | |
| 191. A házkutatás, a személymotozás és a lefoglalás. | |
| 192. A vizsgálati kísérlet. | |
| 193. A megkeresés | |
| A terhelt az előzetes vizsgálat folyamán | 228 |
| 194. A terheltként való felelősségrevonás. | |
| 195. A terheltként való felelősségrevonás különleges esetei. | |
| 196. A gyanúsított és a terhelt. | |
| 197. A vád közlése és a terhelt kihallgatása. | |
| 198. Az előzetes biztonsági intézkedések alkalmazása. | |
| 199. A felfüggesztés, a polgári jog igény és az elkobzandó vagyontárgyak biztosítása. | |
| 200. A terhelt elmeállapotának megvizsgálása | |
| A vizsgálat befejezése | 238 |
| 201. Az előzetes vizsgálat befejezése. | |
| 202. Az eljárás megszűntetése. A megszüntetés alapja és esetei. | |
| 203. Az eljárás felfüggesztése. | |
| 204. Az eljárás továbbfolytatása. | |
| 205. Az eljárás befejezése az ügynek a bírósághoz való áttételével. Az eljárás adatainak közlése a terhelttel. | |
| 206. A vizsgálat kiegészítése. | |
| 207. A vádirat. | |
| 208. Az ügyész eljárási cselekményei a vizsgálat befejezése után. Az ügy átadása a bíróságnak. | |
| 209. A vizsgálat kiegészítése során felmerülő kérdések | |
| A bíróság elé állítás | 248 |
| 210. A bíróság elé állítás lényege az eljárás szempontjából. | |
| 211. A bíróság elé állítás intézménye a szovjet eljárás története folyamán. | |
| 212. A bírósági ellenőrzés az előkészítő ülésen. | |
| 213. Az ügy megvizsgálásának szabályai az előkészítő ülésen. | |
| 214. Az előkészítő ülésen megvizsgált kérdések köre. | |
| 215. Az előkészítő ülésen hozott végzés alakja. | |
| 216. Az előkészítő ülésen hozott végzés megtámadása. | |
| 217. Az egyesbíróként eljáró népbíró perbeli cselekményei a bíróság elé állítás szakában. | |
| 218. A kontradktórius eljárás bevezetésének kérdése a bíróság elé állítás szakában. | |
| A bírósági tárgyalás | 259 |
| 219. A bírósági tárgyalás politikai és eljárásbeli jelentősége. | |
| 220. A bírósági tárgyalás szóbelisége. | |
| 221. A bírósági tárgyalás nyilvánossága. | |
| 222. A bírósági tárgyalás alapelvei. | |
| 223. A bírósági tárgyalás közvetlensége. | |
| 224. A nemzeti nyelv használata a bírósági tárgyaláson. | |
| 225. A vádlott joga a védelemhez a bírósági tárgyaláson. | |
| 226. A kontradiktórius elv a bírósági tárgyaláson. | |
| 227. Az ügyész a bírósági tárgyaláson. | |
| 229. A bírósági tárgyalás részei a Bp. szerint. | |
| 230. Az előkészítő rész. | |
| 231. A bizonyítás felvétele. Tartalma és szabályai. | |
| 232. A vádlott kihallgatása. | |
| 233. A tanúk kihallgatása. | |
| 234. A szakértői vizsgálat lefolytatása. | |
| 235. A bíróság egyéb cselekményei a bizonyítás felvétele során. | |
| 236. A felek perbeszédei. Az ügyész beszéde. | |
| 237. A magánfél felszólalása. | |
| 238. A védőbeszéd. | |
| 239. A viszontválaszok. | |
| 240. A terhelt felszólalása az utolsó szó jogán. | |
| 241. A magánvádra üldözendő bűncslekmények tárgyalásának sajátosságai. | |
| 242. A bírósági tárgyalás jegyzőkönyve | |
| A vád módosítása és kiterjesztése újabb személyekre | 283 |
| 243. A bizonyításfelvétel tárgya. | |
| 244. A vádmódosítás a szovjet eljárásjogi elméletben és a szovjet törvényhozásban. | |
| 245. A vádmódosítás és az ítélet jogereje. | |
| 246. A vád eljárásbeli alakjának módosulása. | |
| Az ítélethozatal | 288 |
| 247. Az ítélet politikai és eljárásbeli jelentősége. | |
| 248. Az ítélethozatal eljárásbeli feltételei. | |
| 249. A bírák tanácskozásának feltételei és szabályai. | |
| 250. Az ítélet ténybeli alakja. | |
| 251. A tanácskozás során eldöntendő kérdések. | |
| 252. A logika és a lélektan az ítélethozatalnál. | |
| 253. A büntető törvény alkalmazásának kérdése. | |
| 254. A büntetés kiszabása. | |
| 255. Az ítéletek fajai a szovjet eljárásban. | |
| 256. Gyógyító jellegű intézkedések alkalmazása. | |
| 257. Az ítélet tartalma és alakja. | |
| 258. Az ítélet kihirdetése. | |
| 259. Az ítélet jogrendje. | |
| A nem jogerős bírósági ítéletek és végzések megtámadása és felülvizsgálata | 308 |
| 260. Az ítéletek felülvizsgálatának általános feladatai. | |
| 261. A perorvoslat és a felülvizsgálat tárgya. | |
| 262. A felülvizsgálat fajtái annak alanya szerint. | |
| 263. A felülvizsgálat fajtái annak kezdeményezői szerint. | |
| 264. Az ítéletek felülvizsgálata a Szovjetunióban, mint a bírósági tevékenység irányításának a formája. | |
| 265. Az ítéletek felülvizsgálásának feladatai és szervezeti elvei. | |
| 266. A perorvoslati eljárás. A felek jogai. Az ügyész óvása. | |
| 267. Az ítélet hatályon kívül helyezését és megváltoztatását eredményező okok elemzése. | |
| 268. A másodfokú bíróság előtti eljárás szabályai. | |
| 269. A másodfokú bíróság jogai. Végzései. | |
| 270. A revízió határai és a terhelt jogainak védelme. | |
| 271. Az ügy újbóli elbírálása az ítélet hatályon kívül helyezése után. | |
| 272. A reformatio in peius kérdése. | |
| 273. Perorvoslat a magánvádra üldözendő ügyekben. | |
| 274. A külön panasz. | |
| A jogerős bírósági ítéletek és végzések felülvizsgálata | 335 |
| 275. A felügyeleti felülvizsgálat. Ennek lényege. | |
| 276. A jogerős határozatok megtámadásának szabályai. | |
| 277. A külön végzések megtámadása a felügyeleti eljárásban. | |
| 278. Perújítás új körülmények felmerülése következtében. | |
| 279. A perújítási eljárás | |
| Eljárás a katonai bíróságok előtt | 342 |
| 280. A katonai igazságszolgáltatási szervek helyzetének sajátosságai a Szovjetunióban. | |
| 281. A katonai törvényszékek illetékessége békében és háborúban. | |
| 282. Az előzetes eljárás a katonai törvényszékek illetékességében tartozó, nem katonai személyek által elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyekben. | |
| 283. Az előzetes eljárás sajátosságai a katonák által elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyben. | |
| 284. Az előzetes vizsgálat. | |
| 285. A bíróság elé állítás katonai törvényszékeknél. | |
| 286. A katonai törvényszékek tárgyalásának sajátosságai békében. | |
| 287. A katonai törvényszékek eljárására vonatkozó különleges rendelkezések olyan helységekben, ahol hadiállapotot hirdettek ki és a hadműveleti cselekmények körzetében | |
| Az ítélet végrehajtása | |
| 288. Az ítélet végrehajtása, mint az eljárás külön szaka. | |
| 289. Az ítélet végrehajtásának általános szabályai. | |
| 290. Az ítélet végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének a szervei. | |
| 291. Az ítélet végrehajtásának elhalasztása. | |
| 292. Az ítélet végrehajtásának elhalasztása háború idején. | |
| 293. A jogerős ítélet megváltoztatása. | |
| 294. Az ítéletvégrehajtás szakában felmerülő kérdések eldöntésének szabályai. | |
| Büntető eljárás a népi demokratikus köztársaságokban | |
| Az igazságszolgáltatás alapjai a népi demokratikus köztársaságokban | 360 |
| 295.A népi demokratikus köztársaságok keletkezése. | |
| 296. A népi demokratikus köztársaságok alkotmányaiban rögzített alapvető elvárási elvek. | |
| 297. A büntető eljárás a népi demokratikus köztársaságokban. | |
| A Lengyel Köztársaság büntető eljárása | |
| 298. A népi demokratikus Lengyelország megalakulása. | |
| 299. A bíróság és a büntető eljárás átszervezése demokratikus elvek alapján. | |
| 300. A büntető eljárás hatályos jogszabályai. | |
| 301. A bíróság feladatai a népi demokratikus Lengyelországban | |
| A jelentősebb imperialista államok büntető eljárása | |
| Bevezetés | 370 |
| 302. A burzsoa eljárás és a burzsoa eljárási elméletek | |
| Az Amerikai Egyesült Államok büntető eljárása | 376 |
| 303. Az eljárás általános jellege. | |
| 304. A büntető üldözés | |
| 305. A gyorsított eljárás | |
| 306. Előzetes eljárás az esküdtbíróság elé tartozó ügyekben. | |
| 307. A bíróság elé állítás. | |
| 308. A bírósági tárgyalás. | |
| 309. A bizonyítási rendszer. | |
| 310. Az ítéletek megtámadása és felülvizsgálata. | |
| 311. Az ítéletek végrehajtása. | |
| 312. Az Egyesült Államok büntető eljárásának értékelése. | |
| A büntető eljárás Angliában | 387 |
| 313. Az eljárás általános jellege. | |
| 314. A gyorsítótt eljárás. | |
| 315. Eljárás az esküdtszék elé tartozó ügyekben. | |
| 316. Az előzetes eljárás. | |
| 317. A vizsgálat új alakjának bevezetése. | |
| 318. A bíróság elé állítás. | |
| 319. A bírósági tárgyalás. | |
| 320. Polgári jogi igény a büntető eljárásban. | |
| 323. Az ítéletek megtámadása és felülvizsgálata. | |
| 324. Az angol bíróság és az angol büntető eljárás értékelése | |
| A büntető eljárás Franciaországban | 401 |
| 325. Az eljárás általános jellege. | |
| 326. Az egyszerűsített eljárás. | |
| 327. Az ítéletek megtámadása és felülvizsgálata. | |
| 328. Eljárás bűntettek esetén. | |
| 329. Az előzetes vizsgálat. | |
| 330. A bíróság elé állítás. | |
| 331. A bírósági tárgyalás. | |
| 332. A bizonyítási rendszer. | |
| 333. Polgári jogi igény a büntető eljárásban. | |
| 334. Az esküdtbíróság ítéletének megtámadása és felülvizsgálata. | |
| 335. A francia bíróság és a francia büntető eljárás értékelése. | |
Folytatás Microsoft-tal