A szovjet büntetőjog

Előszó

A szovjet büntetőjog a szocialista alap felépítményének része. Sztálin elvtárs a »Marxizmus és a nyelvtudomány kérdései« című zseniális munkájában klasszikusan formulázta meg az alap és felépítmény marxi-lenini meghatározását: »Az alap: társadalom gazdasági rendje, a társadalom fejlősének adott szakaszában. A felépítmény: a társadalom politikai, jogi, vallási, művészeti és filozófiai nézetei és az ezeknek megfelelő politikai, jogi és egyéb intézmények.
Minden alapnak megvan a saját, neki megfelelő felépítménye. A hűbéri rend alapjának megvan a maga felépítménye, megvannak a maga politikai, jogi és egyéb nézetei és az ezeknek megfelelő intézményei, a kapitalista alapnak megvan a maga felépítménye, megvan a szocialista alapnak is. Ha megváltozik és megszűnik az alap, akkor nyomában megváltozik és megszűnik a felépítménye, ha új alap jön létre, nyomában létrejön a neki megfelelő felépítmény«. A szovjet büntetőjog új és magasabb rendű típusú jog, amely mind osztálytartalmát, mind formáját tekintve ellentétes bármely burzsoa állam büntetőjogával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme eredményeképpen hazánkban létrejött a proletárdiktatúra. a hatalomra jutott munkásosztály megdöntötte a régi államgépezetét, a dolgozók elnyomásának eszközét és új, szocialista államot alkotott, amely gyökeresen különbözik minden előző államtípustól. »A proletariátus diktatúrája nem kormányváltozás, hanem új állam, amelynek új hatalmi szervei vannak a központban és az egész országban - a proletariátus diktatúrája a proletariátus állama, amely a régi állam, a burzsoázia államának romjain jön létre.
Vissza