| I. KÖTET | |
| I. rész | |
| I. fejezet | |
| Adás-vételi szerződés. Szállítási szerződés. | |
| 1. § Az adás-vételi szerződés jelentősége és meghatározása. Az adás-vételi szerződés fajtái | 3 |
| 2. § Az adás-vételi szerződést létesítő felek. A szerződés tárgya. A vételár | 9 |
| 3. § A dolog feletti tulajdonjog (birtoklási, használati és rendelkezési jog) átszállásának időpontja az adás-vételnél. A dolog véletlen megsemmisülésének kockázata | 11 |
| 4. § A felek jogai és kötelességei | 12 |
| 5. § A szállítási szerződés fogalma | 17 |
| 6. § A szállítási szerződés tervszerű előfeltételei | 18 |
| 7. § A szállítási szerződés megkötése. A szerződő felek | 20 |
| 8. § A szállítási szerződés tárgya (a szállítandó áru mennyisége, választéka, minősége és komplettsége) | 22 |
| 9. § Az áru vételára. A vételár megfizetésének rendje | 27 |
| 10. § Az állami és szövetkezeti vállalatok kiskereskedelmi adás-vételi ügyleteinek jogi sajátosságai | 36 |
| 11. § Lakóépületek adás-vételi szerződésének jogi sajátosságai. Előszerződés | 38 |
| II. fejezet | |
| Csereszerződés | 42 |
| III. fejezet | |
| Ajándékozási szerződés | 44 |
| IV. fejezet | |
| Bérleti szerződés | |
| 1. § A bérleti szerződés általános jellemzése és alkalmazási területe | 47 |
| 2. § A szerződés megkötése. A szerződés időtartama és alakszerűsége | 51 |
| 3. § A felek jogai és kötelességei | 54 |
| 4. § A szerződés megszűnése | 58 |
| V. fejezet | |
| Vagyontárgy használatának ingyenes átengedéséről szóló szerződés (haszonkölcsön) | |
| 1. § Vagyontárgy használatának ingyenes átengedéséről szóló szerződés általános jellemzése és alkalmazási területe | 61 |
| 2.§ A szerződés megkötése. A szerződés időtartama és alakszerűsége | 64 |
| 3. § A felek jogai és kötelességei | 65 |
| 4. § A szerződés megszűnése | 67 |
| VI. fejezet | |
| Lakóhelyiségek használati joga | |
| 1. § Lakásalapok s ezek használati rendje | 68 |
| 2. § Lakóhelyiségek használati jogcímei | 70 |
| 3. § A lakbérleti szerződés fogalma; megkötésének rendje; fennállásának időtartama és megújítása | 71 |
| 4. § A lakbérleti szerződést létesítő felek | 73 |
| 5. § A lakbérleti szerződés tárgya | 76 |
| 6. § A felek jogai és kötelességei a lakbérleti szerződésnél | 77 |
| 7. § Lakbér | 78 |
| 8. § Albérlet | 80 |
| 9. § Lakóhelyiségek cseréje | 81 |
| 10. § Lakóhelyiségek fenntartása ideiglenesen távollévők számára | 82 |
| 11. § A lakbérleti szerződés megszűnése | 84 |
| 12. § A személyi tulajdonjog és az építményi jog mint a lakóhelyiségek használati jogcíme | 88 |
| 13. § Kisméretű épületek bérlete | 88 |
| 14. § Lakásépítő szövetkezeti tagság | 88 |
| 15 § Különleges lakóhelyiségek használata | 91 |
| 16 § Lakóhelyiségek holtigtartó használati joga | 92 |
| VII. fejezet | |
| Vállalkozási szerződés | |
| 1. § A vállalkozási szerződés fogalma és alkalmazási területe. A vállalkozási szerződés fajtái | 93 |
| 2. § A felek jogai és kötelességei. A szerződés teljesítése | 100 |
| 3. § A munka minőségéért való felelősség | 104 |
| 4. § A vállalkozás tárgyának és az anyagoknak a megsemmisülésével kapcsolatos kockázat | 106 |
| 5. § Építési vállalkozási szerződés tervszerű előfeltételei | 107 |
| 6. § Az építési vállalkozási szerződés tervszerű előfeltételei | 107 |
| 7. § A beruházási építkezés finanszírozása | 110 |
| 8. § A beruházási építkezéssel kapcsolatos szerződéses viszonyok formái. A szerződések megkötésének rendje | 112 |
| 9. § A felek kölcsönös viszonya építési vállalkozási szerződés esetén | 114 |
| 10. § A szerződés teljesítése. A nemteljesítésért való felelősség | 116 |
| VIII. fejezet | |
| Megbízási szerződés | |
| 1. § A megbízási szerződés fogalma és alkalmazási területe | 119 |
| 2. § A felek jogai és kötelességei | 121 |
| 3. § A szerződés megszűnése | 124 |
| IX. fejezet | |
| Bizományi szerződés | |
| 1. § A bizományi szerződés fogalma és alkalmazási területe | 126 |
| 2. § A felek jogai és kötelességei | 129 |
| 3. § A szerződés megszűnése | 131 |
| X. fejezet | |
| Letéti szerződés | |
| 1. § A letéti szerződés fogalma és alkalmazási területe | 132 |
| 2. § A szerződés megkötése. A felek jogai és kötelességei | 134 |
| XI. fejezet | |
| Fuvarozási szerződés | |
| 1. § A közlekedés jelentősége és fajtái. A fuvarozási szerződés fogalma | 139 |
| 2. § A fuvarozás jogi szabályozása | 141 |
| 3. § Fuvarozások teljesítése külön állami közlekedési vállalatok által | 142 |
| 4. § A fuvarozás állami tervezése | 143 |
| 5. § Az önálló elszámolás rendszere a közlekedési vállalatok és ügyfeleik kölcsönös viszonyában | 144 |
| 6. § A fuvarozott áru épségének és rendeltetésszerű használatának biztosítása | 145 |
| 7. § A fuvarozás valamennyi fajtájánál előforduló jogviszonyok szabályozása | 146 |
| 8. § Az állami fuvarozási tervből keletkező kötelmek | 151 |
| 9. § Vasúti árufuvarozási szerződés | 155 |
| 10. § Tengeri árufuvarozási szerződés | 159 |
| 11. § Árufuvarozási szerződés belföldi vízi utakon | 165 |
| 12. § Légi árufuvarozási szerződés | 167 |
| 13. § Személy- és poggyászfuvarozási szerződés | 169 |
| XII. fejezet | |
| Szállítmányozási szerződés | |
| XIII. fejezet | |
| Hitel- és elszámolási jogviszonyok | |
| 1. § A hitel- és elszámolási jogviszonyok fogalma | 174 |
| 2. § A hitel- és elszámolási viszonyok jogi szabályozásának elvei | 176 |
| 3. § Kölcsönszerződés | 189 |
| 4. § Csekk | 181 |
| 5. § Folyószámlaszerződés | 184 |
| 6. § Elszámolási számla-szerződés | 187 |
| 7. § Takarékpénztári betétek | 192 |
| 8. § Az elszámolási ügyletek általános jellemzése | 193 |
| 9. § Az elszámolások elfogadvány-formája és az ebből keletkező jogviszonyok | 196 |
| 10. § Helyközi elszámolások formái | 201 |
| 11. § Helyi elszámolások formái | 203 |
| 12. § Elszámolás kölcsönös követelések beszámítása útján | 204 |
| 13. § Bankkölcsönök | 206 |
| 14. § Hosszúlejáratú bankhitel állampolgárok számára | 211 |
| 15. § Váltó | 212 |
| XIV. fejezet | |
| Biztosítás | |
| 1. § A biztosítás társadalmi és gazdasági jellege és szervezete | 216 |
| 2. § A biztosítás fajtái és formái | 218 |
| 3. § A biztosítás mint jogi intézmény | 219 |
| 4. § Alapvető biztosítási fogalmak | 220 |
| 5. § A biztosítás keletkezése és megszűnése | 223 |
| 6. § Az Állami Biztosító és a biztosított kötelességei | 224 |
| 7. § A vagyoni biztosítás egyes fajtái | 229 |
| 8. § A személyi biztosítás egyes fajtái | 231 |
| 9. § Az Állami Biztosító szerveinek intézkedései elleni jogorvoslat. Keresetelévülés | 234 |
| XV. fejezet | |
| Egyszerű társaság | |
| 1. § Az egyszerű társasági szerződés fogalma | 235 |
| 2. § Az egyszerű társasági szerződés részvevőinek jogai és kötelességei | 237 |
| 3. § Az egyszerű társasági szerződés megkötése és megszűnése | 237 |
| XVI. fejezet | |
| Károkozásból eredő kötelmek | |
| 1. § A károkozásból eredő kötelmek fogalma és jelentősége | 239 |
| 2. § A kár | 242 |
| 3. § A károkozás jogellenessége | 243 |
| 4. § Okozati összefüggés a jogellenes cselekmény és a kár között | 246 |
| 5. § A károkozó vétkessége | 248 |
| 6. § Felelősség mások cselekményeivel okozott károkért | 250 |
| 7. § Felelősség a jogi személy által okozott károkért | 251 |
| 8. § Az állami szervek felelőssége a hivatalos személyek által okozott károkért | 252 |
| 9. § Felelősség a fokozott veszélyforrás által okozott károkért | 255 |
| 10. § Több személy felelőssége együttes károkozás esetén | 258 |
| 11. § Felelősség a Ptk. 406. szakasza alapján | 259 |
| 12. § A kártérítés módjai | 260 |
| 13. § A károsult szándékos magatartásának vagy súlyos gondatlanságának jelentősége | 261 |
| 14. § Kártérítés halál okozása vagy az egészség megrongálása (csonkítás) esetén | 264 |
| 15. § Elévülés kártérítési kötelmeknél | 268 |
| XVII. fejezet | |
| Alaptalan gazdagodásból származó kötelmek | |
| Az alaptalan gazdagodásból származó kötelmek fogalma és jelentősége | 270 |
| Az alaptalan gazdagodás egyes esetei | 273 |
| Az alaptalan gazdagodás visszatérítése iránti követelés viszonya más követelésekhez | 274 |
| Az alaptalan gazdagodás visszatérítése iránti követelés tartama | 275 |
| II. rész | |
| Szerzői jog | |
| XVIII. fejezet | |
| Irodalmi, tudományos és művészi alkotások szerzői joga | |
| 1. § A szovjet szerzői jog fogalma | 277 |
| 2. § A szerzői jog alanya | 281 |
| 3. § A szerzői jog tárgya | 284 |
| 4. § A szerzői jog keletkezése. A szerzői jog tartama | 286 |
| 5. § A szerző jogai | 287 |
| 6. § Egyes szerzői jogosultságok átruházása | 290 |
| 7. § Kiadói szerződés | 291 |
| 8. § Előadási szerződés | 294 |
| 9. § Filmszövegkönyv- (szcenárium-) szerződés | 296 |
| 10. § A szerzői jogok védelme | 294 |
| III. rész | |
| Családi jog | |
| XIX. fejezet | |
| A szovjet családi jog fogalma | |
| 1. § A szovjet családi jog mint a szovjet szocialista jog külön ágazata | 300 |
| 2. § A szovjet családi jog alapelvei | 301 |
| 3. § A szovjet családi jog fejlődésének alapvető mozzanatai | 303 |
| 4. § A szovjet családi jog forrásai | 308 |
| 5. § A rokonság fogalma | 311 |
| 6. § Anya- és gyermekvédelem | 311 |
| 7. § A burzsoa családi jog reakciós jellege | 314 |
| XX. fejezet | |
| Házasság | |
| 1. § A házasság fogalma a szovjet családi jogban | 317 |
| 2. § A házasságralépés feltételei és a házasság bejegyzésének rendje | 318 |
| 3. § A házastársak személyi jogai | 320 |
| 4. § A házastársak vagyoni viszonyai | 321 |
| 5. § A házasság megszűnése | 327 |
| 6. § A házasság érvénytelenné nyilvánítása | 331 |
| XXI. fejezet | |
| Szülők és gyermekek, valamint egyéb rokonok kölcsönös viszonyai | |
| 1. § A szülők és gyermekek személyi viszonyai | 334 |
| 2. § A tartási kötelesség fogalma | 338 |
| 3. § A gyermekek tartási jogai | 339 |
| 4. § A szülők tartási jogai | 342 |
| 5. § A rokonok tartási jogai és kötelességei | 343 |
| XXII. fejezet | |
| Örökbefogadás és családbafogadás | |
| 1. § Az örökbefogadás fogalma | 346 |
| 2. § Az örökbefogadás feltételei | 347 |
| 3. § Az örökbefogadás rendje | 348 |
| 4. § Az örökbefogadó és az örökbefogadott személyi és vagyoni jogai és kötelességei | 349 |
| 5. § Az örökbefogadás felbontása | 350 |
| 6. § Tényleges nevelés | 350 |
| 7. § Családbafogadás | 351 |
| XXIII. fejezet | |
| A népi demokratikus országok családi joga | 353 |
| IV. rész | |
| Öröklési jog | |
| XXIV. fejezet | |
| Az öröklés jelentősége. A szovjet öröklési jog alapfogalmai | |
| 1. § Az öröklés jelentősége a kizsákmányoló társadalomban és a Szovjetunióban | 357 |
| 2. § A szovjet öröklési jog alapfogalmai | 360 |
| XXV. fejezet | |
| A hagyaték megnyílta és őrzése | |
| 1. § A hagyaték megnyílta | 365 |
| 2. § A hagyaték őrzése | 366 |
| XXVI. fejezet | |
| Törvényes öröklés | |
| 1. § A törvényes örökösök köre | 368 |
| 2. § A törvényes öröklés rendje | 372 |
| XXVII. fejezet | |
| Végrendeleti öröklés | |
| 1. § A végrendelet fogalma | 375 |
| 2. § Végrendelkezési cselekvőképesség | 376 |
| 3. § A végrendeleti örökösök köre | 376 |
| 4. § A végrendelet alakszerűsége | 377 |
| 5. § A végrendelet tartalma | 379 |
| 6. § Végrendeleti hagyomány | 382 |
| 7. § Meghagyás | 384 |
| 8. § A végrendelet végrehajtása | 384 |
| 9. § A végrendelet megváltoztatása és visszavonása | 385 |
| XXVIII. fejezet | |
| Az öröklés jogi következményei | |
| 1. § A hagyaték elfogadása | 386 |
| 2. § A hagyaték visszautasítása | 389 |
| 3. § Az öröklési jog átszállása öröklés útján | 390 |
| 4. § Növedékjog | 391 |
| 5. § Az örökös felelőssége a hagyatékot terhelő tartozásokért | 392 |
| 6. § A hagyatéki vagyon megosztása | 393 |
| XXIX. fejezet | |
| Gazdátlanná vált hagyaték. Az öröklési jog igazolása | |
| 1. § A gazdátlanná vált hagyaték | 395 |
| 2. § Az öröklési jog igazolása | 396 |
| II. KÖTET | |
| I. fejezet | |
| A szovjet szocialista polgári jog fogalma | |
| 1. § A szovjet polgári jog fogalma és tárgya. | 3 |
| 2. § A polgári jog elhatárolása az egységes szocialista jog határos jogágaitól | 9 |
| 3. § A szovjet polgári jog rendszere | 13 |
| 4. § A szovjet polgári jogi tudomány pártossága és feladatai | 14 |
| 5. § A népi demokratikus országok polgári joga | 18 |
| 6. § A forradalomelőtti orosz polgári jog általános jellemzése | 23 |
| 7. § A burzsoa polgári jog általános jellemzése | 27 |
| II. fejezet | |
| A szovjet polgári jog történetének fő szakaszai | |
| 1. § A Szovjetállam fejlődési szakaszai és a szovjet polgári jog | 33 |
| 2. § A szovjet polgári jog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom véghezvitelének időszakában | 35 |
| 3. § A szovjet polgári jog a külföldi katonai intervenció és a polgárháború időszakában | 40 |
| 4. § A szovjet polgári jog a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában | 35 |
| 5. § A szovjet polgári jog az ország szocialista iparosításáért folytatott harc időszakában | 50 |
| 6. § A szovjet polgári jog a mezőgazdaság kollektivizálásáért folytatott harc időszakában | 54 |
| 7. § A szovjet polgári jog a szocialista társadalom felépítése befejezésének és a Sztálini Alkotmány életbeléptetésének időszakában | 58 |
| 8. § A szovjet polgári jog a Nagy Honvédő Háború időszakában | 60 |
| 9. § A szovjet polgári jog a szocializmus felépítése befejezésének és a kommunizmusra való fokozatos átmenetnek időszakában | 62 |
| III. fejezet | |
| A szovjet polgári jog forrásai | |
| 1. § A szovjet polgári jogi jogforrások fogalma és fajtái | 65 |
| 2. § A polgári jog szabályainak értelmezése és alkalmazása | 72 |
| 3. § A polgári jogi törvények időbeli hatálya | 76 |
| 4. § A polgári jogi törvények területi hatálya | 78 |
| 5. § A polgári jogi törvények személyi hatálya | 79 |
| IV. fejezet | |
| A polgári jogi jogviszony | |
| 1. § A jogi tény fogalma | 81 |
| 2. § A polgári jogi jogviszony fogalma | 85 |
| 3. § A polgári jogi jogviszony elemei | 88 |
| 4. § A polgári jogok osztályozása | 92 |
| 5. § A polgári jogok érvényesítése és védelme | 95 |
| V. fejezet | |
| Az állampolgárok | |
| 1. § A jogképesség és az alanyi jogok. Általános tételek | 102 |
| 2. § A jogképesség tartalma | 103 |
| 3. § A jogképesség kezdete és megszünése | 106 |
| 4. § A cselekvőképesség | 109 |
| 5. § Gyámság és gondnokság | 113 |
| 6. § A lakóhely | 117 |
| 7. § A polgári jogállást igazoló okiratok | 118 |
| VII. fejezet | |
| Jogi személyek | |
| 1. § A jogi személy fogalma és fajtái | 120 |
| 2. § A jogi személyek keletkezése | 126 |
| 3. § A jogi személyek jogképessége | 129 |
| 4. § A jogi személyek cselekvőképessége | 130 |
| 5. § A jogi személyek megszűnése | 133 |
| 6. § A jogi személyek székhelye | 136 |
| 7. § A helyi szovjetek és az állami költségvetésben szereplő intézmények jogi személyisége | 137 |
| 8. § Az állami gazdasági szervezetek és vállalatok jogi személyisége | 146 |
| 9. § A Szovjetunió Állami Bankjának, az állami munkatakarékpénztáraknak, a Szovjetunió Állami Biztosító Intézeti Főigazgatóságának jogi személyisége | 139 |
| 10. § A szövetkezeti szervezetek jogi személyisége | 139 |
| 11. § A gazdasági szervezetek fiókjai és képviseletei | 154 |
| 12. § A társadalmi szervezetek jogi személyisége | 155 |
| 13. § A jogi személy elnevezése | 155 |
| VIII. fejezet | |
| A nemvagyoni személyi jogok | |
| 1. § A nemvagyoni személyi jogok fogalma és általános jellemzése | 160 |
| 2. § A nemvagyoni személyi jogok egyes fajtái | 161 |
| IX. fejezet | |
| A dolgok | |
| 1. § A dolog fogalma és a dolgok jogi osztályozása | 164 |
| 2. § A pénz | 171 |
| 3. § Valutáris értékek | 173 |
| 4. § Értékpapírok | 173 |
| 5. § A vagyon | 175 |
| X. fejezet | |
| Az ügyletek | |
| 1. § Az ügylet fogalma | 177 |
| 2. § Az ügyletek fajtái | 179 |
| 3. § Feltételes ügyletek | 182 |
| 4. § Az ügyleti határidő jelentősége | 184 |
| 5. § Az ügyletek alakszerűségei | 185 |
| 6. § Az ügyletek érvénytelensége | 187 |
| 7. § Az ügyletek érvénytelenségének következményei | 193 |
| XI. fejezet | |
| A képviselet | |
| 1. § A képviselet fogalma | 199 |
| 2. § A képviselet keletkezésének jogalapjai és a képviselet fajtái | 201 |
| 3. § A képviselet alkalmazásának keretei. A képviselet joghatálya | 201 |
| 4. § Képviselet meghatalmazás alapján | 203 |
| 5. § A meghatalmazás alakszerűsége és kiállításának módja | 204 |
| 6. § A meghatalmazás megszünése | 207 |
| 7. § A meghatalmazás átruházása | 208 |
| XII. fejezet | |
| A keresetelévülés | |
| 1. § A keresetelévülés fogalma | 210 |
| 2. § A keresetelévülési határidők s ezek számításának módja | 213 |
| 3. § A keresetelévülési határidő szünetelése, megszakítása és meghosszabbítása | 215 |
| 4. § Megrövidített elévülési határidők | 218 |
| XIII. fejezet | |
| A tulajdonjog általános tana | |
| 1. § A tulajdonjog fogalma és története | 219 |
| 2. § A tulajdonjog tartalma | 221 |
| 3. § A tulajdon fajtái és formái | 225 |
| 4. § A tulajdonjog keletkezése | 226 |
| 5. § Közös tulajdon | 228 |
| XIV. fejezet | |
| Az állami és szocialista tulajdonjog | |
| 1. § Az állami szocialista tulajdonjog tartalma | 231 |
| 2. § Az állami szocialista tulajdonjog keletkezésének módjai | 234 |
| 3. § Az állami szocialista tulajdonjog tárgya | 243 |
| 4. § Az állami szocialista tulajdonjog igazgatási szabályai | 248 |
| 5. § Az állami szocialista tulajdonjog védelme | 251 |
| XV. fejezet | |
| A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog | |
| 1. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog tartalma | 257 |
| 2. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog keletkezésének módjai | 274 |
| 3. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog tárgya | 264 |
| 4. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog védelme | 268 |
| XVI. fejezet | |
| A személyi tulajdonjog | |
| 1. § A személyi tulajdonjog tartalma | 272 |
| 2. § A személyi tulajdonjog keletkezésének módjai | 274 |
| 3. § A személyi tulajdonjog tárgya | 276 |
| 4. § Részenkénti és együttes közös tulajdon | 278 |
| 5. § A kolhozudvar személyi tulajdona | 281 |
| 6. § A személyi tulajdonjog védelme | 282 |
| 7. § A személyi tulajdonjog megszünése | 283 |
| XVII. fejezet | |
| A kötelem fogalma és keletkezésének jogalapjai | |
| 1. § A kötelem meghatározása | 288 |
| 2. § A kötelem tartalma | 290 |
| 3. § A kötelem szankciója | 294 |
| 4. § A kötelem keletkezésének jogalapjai | 295 |
| XIX. fejezet | |
| A népgazdaság tervezési és szabályozási intézkedései mint a kötelmek keletkezésének jogalapja | |
| 1. § A népgazdaság tervezési és szabályozási intézkedésein alapuló, szerződési formában meghatározott kötelmek | 298 |
| 2. § A népgazdaság tervezési és szabályozási intézkedéseiből folyó, szerződési formát nem igénylő kötelmek | 300 |
| XX. fejezet | |
| Szerződésekből származó kötelmek | |
| 1. § A szerződés fogalma és jelentősége | 303 |
| 2. § A szerződés tartalma. A szocialista szervezetek közötti szerződések kötelező feltételei | 307 |
| 3. § Fajlagos és vagyonos kötelmek | 309 |
| 4. § Egyoldalú és kétoldalú szerződések | 313 |
| 5. § Visszterhes és ingyenes szerződések | 316 |
| 6. § Harmadik személy javára kötött szerződés | 317 |
| 7. § A szerződés megkötése | 319 |
| 8. § A szocialista szervezetek és vállalatok közötti szerződéskötés szabályai | 324 |
| 9. § A szerződéselőtti döntőbírósági eljárás | 328 |
| 10. § A szerződés rögzítése | 330 |
| XXI. fejezet | |
| Alanyok többsége a kötelemnél | |
| 1. § Osztott kötelmek és egyetemleges kötelmek | 332 |
| 2. § Egyetemlegesség az adósi oldalon | 333 |
| 3. § Egyetemlegesség a hitelezői oldalon | 336 |
| XXII. fejezet | |
| A kötelem alanyainak változása | |
| 1. § Az alanyok változásának formái a kötelemnél | 337 |
| 2. § Követelés engedményezése | 337 |
| 3. § Tartozás átszállása ( más személy tartozásának átvállalása) | 340 |
| XXIII. fejezet | |
| A kötelem teljesítése. A kötelem nemteljesítésének következményei | |
| 1. § Bevezetés | 343 |
| 2. § A teljesítés tárgya | 344 |
| 3. § A teljesítés minősége | 345 |
| 4. § A teljesítés ideje | 346 |
| 5. § A teljesítés helye | 349 |
| 6. § A teljesítés módja | 350 |
| 7. § A kötelem teljesítése az adós által és harmadik személy által | 351 |
| 8. § Teljesítés a hitelező számára. Teljesítés harmadik személy számára | 352 |
| 9. § A kötelem nemteljesítése és ennek következményei | 353 |
| 10 § A kötelem reális teljesítésének követelménye | 355 |
| 11. § Az okozati összefüggés mint a felelősség (szerződésen alapuló és szerződésen kívüli felelősség) szükséges előfeltétele | 356 |
| 12. § A vétkesség mint a kötelem nemteljesítésével és a károkozással kapcsolatos felelősség egyik előfeltétele ( a Ptk, 118. és 403. szakasza). A vétlen károkozásért való felelősség esetei | 361 |
| 13. § A megtérítendő kár | 367 |
| 14. § Az adós késedelme és ennek következményei | 370 |
| 15. § A hitelező késedelme (a hitelező közreműködési kötelezettsége az adós teljesítésével kapcsolatban) | 373 |
| 16. § Kétoldalú szerződések esetén mindkét fél teljesítésének kölcsönös függősége és a kötelem egyik fél által való nemteljesítésének következményei | 375 |
| XXIV. fejezet | |
| A kötelmek biztosítása | |
| 1. § A kötelmek biztosításának fogalma és formái | 378 |
| 2. § Kötbér | 379 |
| 3. § Foglaló | 381 |
| 4. § Zálogjog | 382 |
| 5. § Kezesség | 387 |
| XXV. fejezet | |
| A kötelmek megszűnése | |
| 1. § A kötelem megszűnése teljesítés által (a Ptk. 129. szakaszának a) pontja | |
| 2. § Beszámítás (a Ptk. 129. szakaszának b) pontja) | |
| 3. § A kötelem megszűnése annak a tervfeladatnak hatálytalanítása esetén, amely az adott kötelem alapja | 393 |
| 4. § A kötelem megszűnése a teljesítés olyan lehetetlenülése következtében, amelyért az adós nem felel | 394 |
| 5. § A kötelem megszűnése felek egyenessége által | 394 |
| 6. § Nováció | 395 |
| 7. § A kötelem megszűnésének esetei a hitelező vagy az adós halála folytán | 396 |
| 8. § A kötelem megszűnése a hitelező és adós egy személyben való egyesülése következtében | 397 |
| Az I. kötethez felhasznált irodalom | 399 |
Folytatás Microsoft-tal