1.115.136
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A sztoa filozófiája
| Kiadó: | Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 274 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-7310-31-2 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A sztoikus iskola egységes bemutatása korántsem egyszerű feladat. Elsősorban azért nem az, mert a korai és a középső sztoáról jóformán semmiféle írásos feljegyzés nincs birtokunkban, s így csak az... TovábbElőszó
A sztoikus iskola egységes bemutatása korántsem egyszerű feladat. Elsősorban azért nem az, mert a korai és a középső sztoáról jóformán semmiféle írásos feljegyzés nincs birtokunkban, s így csak az úgynevezett fragmentumokra, illetőleg a különféle beszámolókra hagyatkozhatunk - mely utóbbiak ráadásul nem is mindig állnak összhangban egymással, részint a sztoikus terminológia természetes ingadozásai, részint pedig beszámolók szerzőinek pontatlansága miatt. Másodsorban pedig azért, mert esetünkben egy közel fél évezreden át tartó szellemi fejlődési folyamatról van szó, melynek során nyilvánvalóan nem maradhatott minden egységes. A sztoicizmus mindazonáltal elegendő jellegi vonással rendelkezik ahhoz, hogy megkísérelhettem róla egy - remélhetőleg - megfelelő képet összeállítani.A "Csarnokkal" kapcsolatos újabb kutatási eredményeket - nézetem szerint - érdemeikhez méltó módon vettem figyelembe. Ez az ismertetés azonban helyettük mégis inkább az eredeti forrásokra, azaz a fentebb említett fragmentumokra és beszámolókra támaszkodik. Úgy gondoltam, mindenekelőtt ezeket kell alapul vennem, annál is inkább, mert a sztoa eredeti jellemzőit illetően mindmáig sok minden kérdéses és vitatott még.
Remélem, hogy a könyv mindezek ellenére olvasható marad. A görög szakkifejezések használatát lehetőség szerint korlátoztam, sőt minden esetben le is fordítottam ezeket, hogy a görög nyelvben járatlan olvasó számára se okozzon alkalmazásuk, illetőleg megértésük (vagy meg nem értésük) zavart.
Leipzig, 1902. november
Paul Barth Vissza
Tartalom
| Előszó | 7 |
| A sztoa történelmi háttere | 11 |
| A hellén nemzetségi társadalom | |
| A rendi társadalom jellemzői | |
| Papság helyett filozófusok | |
| A rendi társadalom hanyatlása | |
| A filozófia menedéke | |
| A sztoa vázlatos törétnete | 21 |
| Zénon, Klanthész, Khrüszipposz, Panaitiosz és Poszeidón | |
| Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius | |
| A tan | 27 |
| A filozófia feladata és részei: fizika, logika, etika | 27 |
| Az etika elsődlegessége | |
| A sztoikus természettan és a teológia | 29 |
| Az elemek és átváltozásuk | |
| A négy őselem | |
| A teremtő tűz | |
| A tűz létrejötte | |
| A materializmus meghaladása | |
| Teológia és teleológia | 36 |
| A teremtő tűz=a legfőbb istenség=Zeusz=a "magvető értelem" | |
| A sztoa álláspontja a néphittel szemben | |
| A sztoa teleológiája | |
| A mantika | |
| A teodícia (az isteni mindenhatóság és a világi lét hiányosságainak összeegyeztetési kísérlete) | 49 |
| Az etikai avagy pedagógiai teodícia | |
| A mechanikus-fizikai érv | |
| A kozmológiai érv | |
| A logikai teodícia | |
| A lelki élet jelenségei | 62 |
| A lélek három alkotórésze | 62 |
| Az indulat | |
| Az indulat érzéki, fogalmi és akarati oldala | |
| A "fürge tévhit" | |
| A nemes indulatok | |
| A lélek halhatatlansága | 73 |
| A korai sztoa megállapításai | |
| Panaitiosz, a halhatatlanság tagadója | |
| Epiktétosz és Marcus Aurelius az individuális halhatatlanság nemlétéről | |
| Az individuális halhatatlanság tagadása Senecánál | |
| A logika | 76 |
| A formális logika | 76 |
| Partíció és divízió (felosztás és osztályozás) | |
| A hipotetikus és a diszjunktiv következtetés | |
| A hipotetikus ítéletek visszafordíthatósága | |
| A terminológia érdemei | |
| Az ismeretelmélet | 81 |
| A megragadható képzet | |
| A középső sztoa egyéb kritériumai | |
| Az összhang | |
| A notiones communes | |
| A kategóriák | |
| A sztoa nyelvfilozófiája | 89 |
| A szó mint a dolgok utánzata | |
| Anomália és analógia | |
| Előrelépés az esettanban | |
| A nyelvtani nemekről, igeidőkről, igemódokról és a mondatösszetételről | |
| A Csarnok etikája | 96 |
| Az etikai cél | 96 |
| A következetesség | |
| A bánat elutasítása | |
| A szabadság | |
| A természetes (és természetnek megfelelő) élet | |
| A "vágy" és a "gyönyör" | |
| A boldogság | |
| A kötelesség és a kötelezettségek | 108 |
| Az illendő és a "helyes" cselekedet | |
| A második kötelességminta | |
| Házasság és munka | |
| A jócselekedet | |
| A béketűrés | |
| Az erkölcs és az erények | 121 |
| Az erkölcs intellektuális alapja | |
| Az akarati momentum részleges érvényessége | |
| A négy központi erény és a származtatott erények | |
| A két epiktétoszi erény: a megbízhatóság és az illemtudás | |
| Az erény szépsége | |
| A vagyon, a javak és az értékek | 133 |
| Az erény és tartozékai mint egyedüli érték | |
| A bűn mint egyedüli rossz | |
| Az értékfelosztás merevségének enyhítése | |
| Értékek és látszatértékek | |
| A halál | |
| A bölcs eszménye | 141 |
| A filozófus | |
| Út a bölcsesség felé | |
| A sztoikus morál eredményei | |
| A sztoa állam- és jogelmélete, illetőleg ezek gyakorlati következményei | 146 |
| A természetjog | |
| A természetjog hatása az örökösödési jogban | |
| A nők és a rabszolgák joga | |
| A gyermek joga | |
| A sztoa viszonya a többi filozófiai iskolához | 157 |
| A peripatetikusokkal, az akadémikusokkal és az epikureusokkal való kapcsolata | |
| A sztoa viszonya a pozitív tudományhoz | 161 |
| A sztoa utóhatásai a görög filozófiában | 161 |
| A sztoikus eszme a neoplatonizmusban | 161 |
| A sztoikus eszme Boethiusnál | 173 |
| A sztoa hatása az Ókor zsidó filozófiájában | 175 |
| A Koheleth | |
| Salamon bölcsessége | |
| A makkabeusok negyedik könyve | |
| Alexandriai Philón | |
| A sztoa utóélete az Újszövetségben és az egyházatyáknál | 187 |
| A sztoikus eszme az Újszövetségben | 187 |
| Az Evangéliumok | |
| Paulus | |
| A sztoikus eszme az apologétáknál | 192 |
| Justinus, Arhenagorász, MInucius és Tertullianus | |
| A sztoikus eszme a dogmatikusoknál | 199 |
| Alexandriai Clemens. Origenes | |
| A sztoikus az Újkor filozófiájában | 208 |
| A természetes vallás és a természetjog | 208 |
| Thomas Morus | |
| Bodinus | |
| Herbert von Cherbury | |
| A természetvallás Franciaország és Németországban | |
| Althusius | |
| Locke | |
| Grotius | |
| A szoticizmus a szisztematikus és a népszerű filozófiában | 226 |
| A sztoikus gondviseléshit | |
| A sztoikus teodícia Leibniznél | |
| A sztoikus ítéletelmélet Descartes-nál és Spinozánál | |
| A sztoikus etika Descartes-nál, Spinozánál, Kantnál, Fichténél, II. Frigyesnél és K. Hiltynél | |
| Jegyzetek | 241 |
Témakörök
Paul Barth
Paul Barth műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Paul Barth könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal