A sztrájk büntetése

Előszó

Ahhoz, hogy a sztrájk büntethetőségéről beszélhessünk, előbb a bűncselekmény fogalmával és a büntetés céljával kell tisztába jönni. Természetesen nem új elmélet létesítése céljából tesszük ezt, hanem a sztrájk büntethetőségének tisztázása céljából. A mai társadalom fő vezérelve az egyéni tulajdon és a gazdasági élet védelme, s így mi sem természetesebb, minthogy a gazdaság és az egyéni tulajdon a jogra befolyást gyakorolnak. Ezek mellett azonban a társadalom más elvei is hatnak s így ezek nem ritkán meggyengítik ama fő elvek hatását, miért is e fő elvek nem hatottak mindig egyformán, úgy hogy a tulajdon elleni cselekményeket sem mindig egyformán torolták meg. A társadalom elveinek hatása pedig folyton változott az elvekkel s ezek jelentőségével. Az a befolyás tehát, melyet gyakoroltak, változó volt. E befolyás leginkább a büntetendő cselekmények változásánál tűnik szembe. Miután a társadalmak vezérelvei folytonosan változtak, a bűncselekmények ehhez képest szintén változtak. A különböző korok s népek más-más cselekményeket minősítettek tehát bűncselekményeknek. Ez magyarázza meg azt is, hogy a bűncselekmény fogalmának megállapítása tekintetében oly eltérők a vélemények, sőt azt is, hogy minden jogrendszer szerint külön kell a magánjogi, tehát nem büntethető és büntetőjogi jogsérelmet elhatárolni. Az elmélettel foglalkozók közül sokan, Merkel nyomán, a magánjogi és büntetőjogi jogsértés közt nem keresnek ma már minőségi, különösen nem keresik az erkölccsel kombinált különbségeket, hanem arra az álláspontra helyezkednek, hogy a bűncselekmény nagyobb mértékben sértette a jogrendet, mint a magánjogi sértés. Van azonban számos ettől eltérő álláspont, mely valamely cselekmény büntetésének alapját másutt keresi. Bármennyire kutassanak is azonban egységes és kielégítő magyarázat után, ilyet találni még sem sikerül, a mint ezt az alábbi hat különböző iskola ismertetésekor látni fogjuk.
A bűncselekmények elméletét nézve az első, melyet említenünk kell az, mely azt a felfogást teszi magáévá, hogy bűncselekmény az, a mit a jogrend büntet, ezt pozitív elméletnek nevezzük. Tulajdonképen nem oldja meg a kérdést, mert soha sem állapíthatjuk meg, hogy valamely cselekmény bűncselekmény-e, míg nem tudjuk, hogy a jogrendszer egy cselekményt büntet-e vagy sem. Vissza