| Előszó | |
| Irodalom | 12 |
| Előkészítő rész (Propedeutica) | |
| Bevezetés | 13 |
| A női medence a szülészeti boncolástan nézőpontjából | 13 |
| A medenceöv | 13 |
| Keresztcsont | 13 |
| Farkcsíkcsont | 14 |
| Medencecsont | 16 |
| A medencecsontok fejlődéstana | 19 |
| A medence összeköttetései | 22 |
| Szeméremcsonti rostporcos egyesülés | 23 |
| Csípőkereszt-ízület | 23 |
| További medenceösszeköttetések | 23 |
| Miként van a csontos medenceöv az élőben elhelyezve? | 24 |
| Medencedőlés | 26 |
| A keresztcsont elhelyeztetésének oka | 27 |
| Medencetájékok | 28 |
| A bemenet síkja | 29 |
| A medenceüreg tágabb síkja | 32 |
| A medenceüreg szűkebb síkja | 32 |
| A kiemenet síkja | 32 |
| A vezérvonal | 32 |
| A szülési tengely | 32 |
| A szülészeti tengely | 33 |
| A medence nemi különbségei | 34 |
| A férfi medence | 36 |
| A női medence | 36 |
| A medencének a korral járó sajátosságai | 38 |
| A medencén a fajták szerint mutatkozó különbségek | 38 |
| Irodalom | 40 |
| A női nemiszervek | 40 |
| A külső nemiszervek | 41 |
| A szeméremdomb a szeméremszőrzettel | 41 |
| A szeméremtest | 41 |
| Nagy szeméremajkak | 41 |
| Nagyajki fék | 41 |
| Sajkaszerű árok | 41 |
| Szeméremrés | 41 |
| Kisajkak | 42 |
| Csikló | 42 |
| A Bartholini-féle mirigyek | 42 |
| A hüvely tornáca | 42 |
| A szűzhártya | 44 |
| A szeméremtest részeinek szövettani szerkezete | 48 |
| A szeméremdomb és a nagyajkak szöveti szerkezete | 48 |
| A Bartholini-mirigyek szöveti szerkezete | 49 |
| A kisajkak szöveti szerkezete | 49 |
| A csikló szöveti szerkezete | 50 |
| A szűzhártya szöveti szerkezete | 50 |
| A belső nemiszervek | 50 |
| A hüvelybemenet | 50 |
| A hüvelyi harántráncok | 50 |
| A hüvely falának szöveti szerkezete | 50 |
| A hüvely váladéka | 50 |
| A hüvelyboltozatok | 53 |
| A anyaméh | 53 |
| A méhtest részei | 53 |
| A méhnyak | 55 |
| A méhtest falának izomzata | 57 |
| A méhnyak fala | 60 |
| A méhkürtök | 62 |
| A méhkürt részei | 62 |
| A méhfali kürtrész (pars interstitialis) | 62 |
| A kürtszoros (part isthmica) | 62 |
| A kürtöböl (pars ampullaris) | 62 |
| A méhkürt lefutása | 62 |
| A méhkürt fala | 63 |
| A méhkürt nyálkahártyája (Szöveti szerkezet) | 64 |
| A petefészek | 64 |
| Alakja | 65 |
| Helyzete | 66 |
| Petefészki fodor (mesovarium) | 66 |
| A petefészek szöveti szerkezete | 68 |
| Elsődleges tüszők | 70 |
| Továbbfejlődésben levő tüszők | 71 |
| A kész, vagy igazi, Graaf-tüszők | 74 |
| A legbelső tok (Hörmann-féle határoló rostosréteg) | 74 |
| Tüszőhámsejt-sor (membrana granulosa) | 74 |
| A petét rejtő korong vagy petedomb | 74 |
| Tüszőfolyadék | 74 |
| A kész pete s ennek részei | 75 |
| Irodalom | 75 |
| A medencét bélelő női ivarszervek szomszédságát alkotó egyéb lágyrészek | 76 |
| A hólyag | 76 |
| Alak | 76 |
| Űrtér | 78 |
| Űrtartalom | 78 |
| A hólyag tájékai | 78 |
| A hólyagfal szövettani szerkezete | 78 |
| A húgycső | 79 |
| A húgyvezető | 80 |
| A végbél | 82 |
| Hashártyával takart rész; végbélöböl | 83 |
| Hashártyával nem takart rész; sphincter tertius | 83 |
| Gáti kanyar (flexura perinealis) | 83 |
| Végbél-nyílás | 83 |
| A végbélfal szöveti szerkezete | 83 |
| A női nemiszervek erei | 84 |
| A verőerek | 84 |
| A méhfüggelékek verőere (a. ovarica) | 84 |
| A belső medencefal verőerei | 84 |
| A farpofák verőerei | 85 |
| A borított lik verőere (a. obturatoria) | 85 |
| A belső nemiszervek erei | 85 |
| A húgyhólyag verőerei | 85 |
| A gát és a külső nemiszervek verőerei | 85 |
| A végbél verőerei | 85 |
| A húgyvezető erei | 86 |
| A gyűjtőerek | 86 |
| A belső nemiszervek gyűjtőerei | 86 |
| A petefészki fonat | 86 |
| A méh gyűjtőeres fonata | 86 |
| A hüvely-méhnyaki fonat | 86 |
| A hólyag-hüvelyi fonat | 86 |
| A külső nemiszervek gyűjtőerei | 87 |
| A páratlan szeméremcsonti fonat | 87 |
| A belső szeméremfonati gyűjtőerek | 87 |
| A szeméremtest oldalsó részeinek és a hólyagnak gyűjtőerei | 87 |
| Irodalom | 87 |
| A női húgy- és nemiszervek nyirokrendszere | 87 |
| A hólyag nyirokrendszere | 87 |
| Gyűjtőhelyei az alhasi nyirokcsomók | 87 |
| A szeméremtest nyirokrendszere | 87 |
| Gyűjtőhelyei a felületes lágyéki nyirokmirigyek | 87 |
| A hüvely nyirokrendszere | 89 |
| A hüvely alsó harmadán | 89 |
| A hüvely középső harmadán | 89 |
| A hüvely felső harmadán | 89 |
| A hüvelyboltozaton | 89 |
| Az anyaméh nyirokrendszere | 89 |
| A méhnyakról | 89 |
| A méhtestről | 89 |
| A méhkürt nyirokrendszere | 90 |
| Gyűjtőhelyei a felső ágyéki nyirokcsomók | 90 |
| A végbél nyirokrendszere | 90 |
| A bőrrel fedett legalső rész gyűjtőhelyei a felületes lágyéki nyirokcsomók | 90 |
| A nyálkahártyával fedett rész gyűjtőhelyei a végbél kivezető nyílásai és a végbélfodri nyirokcsomók | 90 |
| A női medenceszervek idegei | 90 |
| Agygerincvelői idegrendszer | 91 |
| Létfenntartó idegrendszer | 91 |
| A sympahicus idegrendszer részei | 92 |
| A középvonalban | 92 |
| Az oldalt fekvő fonatok | 92 |
| A parasympathicus idegrendszer részei | 93 |
| Felső út a bolygó idegen át | 93 |
| Az alsó út a keresztcsonti idegeken át | 93 |
| A spinalis idegek | 93 |
| Felső csoport | 94 |
| Alsó csoport | 94 |
| A medencét bélelő egyéb lágyrészek | 96 |
| A medence izmai | 96 |
| A medencebemenetben | 96 |
| A medence üregében | 96 |
| A medence kimenetében (a medencefenék izomzata = a medencefenék erősítő vagy merevítő készüléke | 97 |
| A medencebeli kötőszövet | 110 |
| A kismedence bőnyéje = a kismedencebeli szervek támasztó készüléke | 110 |
| A medencebemeneti inas lepedő = A kismedencebeli szervek összeragasztó készüléke | 112 |
| A kismedencének a retinaculum és fascia endopelvina által alkotott hártyás sajkája | 114 |
| A kismedencebeli szervek hashártyája | 116 |
| Részei: A középső köldöki redő | 116 |
| Az oldalsó köldöki redők | 116 |
| A hólyag előtti árkocska | 116 |
| A hólyag méhi tasak | 117 |
| A Douglas-féle tasak | 117 |
| A haránt hashártyaredők | 117 |
| A hengeres méhszalagok | 117 |
| A felhasi redők | 117 |
| A külső lágyéki árkocska | 118 |
| A belső lágyéki árkocska | 118 |
| A széles méhszalagok | 118 |
| A petefészeki fodor | 119 |
| A petefészek saját szalagja | 119 |
| A petefészek felfüggesztő szalagja | 119 |
| A medence-kürttölcséri szalag | 119 |
| A kürt fodra | 119 |
| A méh fodra | 119 |
| A Dougles-redők | 119 |
| Az anyaméh szabályos helyzete, szintje és egyensúlyi állapota | 119 |
| A méh szabványos helyzete vagy alapállása | 120 |
| Létesítik a méh vonszoló készülékei | 120 |
| A méh szabványos szintje | 120 |
| Létesíti a kismedencebeli szervek felfüggesztő készüléke és összeragasztó készüléke | 121 |
| A méh szabványos egyensúlyi helyzete | 121 |
| Létesíti a kismedencebeli szervek egyensúlyozó szerve berendezéseivel | 121 |
| A medencefenék erősítő vagy merevítő készüléke | 123 |
| A zárókészülékek | 124 |
| A kismedencebeli szervek ékszerkezete | 124 |
| Irodalom | 126 |
| A női ivarszervek működése | 127 |
| A havivérzés | 127 |
| Általános tudnivalók a havibajról | 127 |
| Az első havivérzés s idejének befolyásolói | 128 |
| A további havibajok | 129 |
| A serdültség és a változás kora | 131 |
| A nemi érettség időtartama | 131 |
| A serdülés kora | 131 |
| A felserdültség = a nemi jellemvonások teljes betelésének ideje | 131 |
| A női jellemvonások | 131 |
| A változás kora | 133 |
| A nemi elöregedés | 133 |
| Beállása | 133 |
| Tünetei | 134 |
| A havibaj gyakorlati tudnivalói | 145 |
| A hószámi vérzés fogalma. A peteszolgáltatási vérzés | 145 |
| Az eltávozó váladék | 145 |
| A hószámi panaszok | 146 |
| A hószámi tünetek | 146 |
| A méhre, illetőleg az annak nyálkahártyájára vonatkozó alapvető észlelések | 147 |
| A méhnyálkahártya hullámmozgása | 153 |
| A női szervezet összes életfolyamatának hullámmozgása | 153 |
| A peteszolgáltatás | 154 |
| A pete- és tüszőérés | 154 |
| A peteérés | 155 |
| A tüszőérés | 164 |
| A peteszolgáltatás (ovulatio) és a havibaj (menstruatio) folyamatainak összefüggése s a petefészek működéséről való egyéb tudnivalók (belső elválasztás) | 168 |
| Történeti bevezetés | 168 |
| A petefészek kiirtások segítségével végzett kutatások | 172 |
| Praepubaralisan | 172 |
| A későbbi korban | 172 |
| Összefoglalás | 173 |
| A petefészek át- és beültetése segítségével végzett kutatások | 174 |
| Az autoplasticus transplantatiók | 174 |
| A homoioplasticus implantatiok | 176 |
| A heterosexualis transplantatiók | 178 |
| Összefoglalás | 178 |
| A petefészek belső váladékát, illetőleg annak termelőhelyét kutató kísérletek | 180 |
| A kutatások bevezető vagy első időszaka | 180 |
| A petefészek belső elválasztására vonatkozó kutatások második időszaka | 187 |
| A petefészek belső elválasztását illető kutatások harmadik időszaka | 188 |
| Az ivarszervek belső elválasztásával kapcsolatos tudnivalók kutatásának negyedik időszaka | 201 |
| A petefészeknek más belső elválasztású szervekhez való vonatkozásai | 216 |
| A mellékvese | 216 |
| A hasnyálmirigy | 221 |
| A gátormirigy | 222 |
| A pajzsmirigy | 225 |
| A mellékpajzsmirigy hámtestecskéi | 229 |
| A tobozmirigy | 231 |
| Az agyfüggelék | 233 |
| Az ivarmirigyet serkentő hormon | 244 |
| A petefészek hatása az agyfüggelékekre | 249 |
| Az ivarzási szakaszos folyamatok lepergésének vázlatos mintája | 250 |
| A terhesség kapcsán tett megfigyelés | 251 |
| Különböző magzati vagy lepenyi kivonatoknak, hormonoknak, terhes és castralt vizeletnek a szervezetbe való bevitelkor | 255 |
| Fokozott vérnyomásnál | 261 |
| Agyi vagy egyéb jótermészetű daganatoknál | 260 |
| A középső lebenynél | 260 |
| A hátsó lebenynél | 260 |
| A szürkegöbi résznél | 262 |
| Összefoglalás | 273 |
| A megtermékenyítés | 274 |
| A hímivarsejt | 274 |
| A termékenyítésre való készülődés, 4 drb. III. rendű félhímivarsejt keletkezésével | 275 |
| A III. rendű ondósejt érése | 277 |
| A termékenyítésre kész hímivarsejt | 279 |
| A járulékos ondóváladék | 279 |
| Az ondófonálsejtek termékenyítőképessége | 280 |
| A herezacskó, mint a herének hűtőkészüléke | 281 |
| Az ondófonálsejtek mozgóképessége | 282 |
| Az ondó | 283 |
| A közösülés | 285 |
| A nő viselkedése a nemi cselekmények idején | 285 |
| A női nemiszervek viselkedése a közösülés kapcsán | 287 |
| A megtermékenyítés közvetítői | 287 |
| A megtermékenyítés ténye | 292 |
| A pete megtermékenyíthetőségének időtartama | 292 |
| A megtermékenyítés helye | 293 |
| Az ondófonalsejtek termékenyítőképességének időtartama | 293 |
| A peteszolgáltatás idejének meghatározása Knaus szerint | 293 |
| A megtermékenyítés idejének meghatározása | 294 |
| A pete és az ondófonálsejt viselkedése a megtermékenyítés kapcsán | 297 |
| A megtermékenyítés megtörténése s a terhesség kezdete | 298 |
| A megtermékenyítés kapcsán keletkező utódváltozatok lehetséges | 298 |
| A biológiai én foglma | 299 |
| Az egyéni kiválogatódás véletlenségének törvényszerűsége | 299 |
| A Dalton-féle készülék | 299 |
| Az eleve való elrendeltség kérdése | 300 |
| A nem meghatározódása | 300 |
| A petefészek oldaliságában fekvő ok | 300 |
| A petének a havibajhoz viszonyított származási idejében fekvő ok | 301 |
| A gyöngébb fél szerepe a nem meghatározódásában | 301 |
| Az évszak szerepe a nem meghatározódásában | 301 |
| Az anya korának szerepe a nem meghatározódásában | 301 |
| A környezetnek a nem meghatározódására való befolyása | 301 |
| A táplálkozásnak a nem meghatározódására való befolyása | 302 |
| A szintkedvelő sejtmagi alkotótestecskék megfigyelésének jelentősége a nem meghatározódásában | 302 |
| Az ivarmirigyekben jelen lévő szintkedvelő nemi sejtmagi alkotó testecskék befolyása a nem meghatározódására | 304 |
| A termékenyítés pillanatában a hím ivarsejtekben levő szintkedvelő nemi sejtmagi alkotótestecskék számának vagy féleségének befolyása a nem meghatározódására | 304 |
| A szintkedvelő sejtmagi alkotó testecskékben a nemi hajlamosságot irányító gének értékminőségének befolyása a nem meghatározódására az értékkülönbség révén | 305 |
| A nemi hajlamosságot irányító örökletes tulajdonságok értékkülönbségi változásainak befolyása a nem kialakulására | 305 |
| A hormonalis hatások befolyása a nemiség kialakulásában | 305 |
| A szintkedvelő nemi sejtmagi alkotótestecskékbe rejtett nemhez kötött örökletes tulajdonságok | 306 |
| A meddőség és a magtalanság okai | 306 |
| A férfiban | 306 |
| A nőben | 306 |
| A barázdálódás | 307 |
| A barázdálódás fogalma | 307 |
| A barázdálódás lefolyása | 308 |
| Blastomerek keletkezése | 309 |
| Morula | 309 |
| Barázdálódási üregek; magma reticulare | 309 |
| A petehólyag (blastula) | 309 |
| A tápláló tok | 309 |
| Tapadó nyél | 310 |
| Emberpalánta-csomó, emberpalánta-korong | 310 |
| Az emberpalánta külső hasa | 311 |
| A barázdálódó pete vándolása | 311 |
| A petevándolás ideje | 311 |
| A fejlődő pete letelepedése, beágyazódása és az anya felöli táplálóforrások kifejeződése | 313 |
| Történések a pete fölötti nyálkahártyán | 313 |
| A pete letelepedésének helye | 313 |
| A pete beágyazódásának módjai | 313 |
| Az emberi pete beágyazódási módja | 313 |
| A méhnyálkahártya készülődése a beágyazódáshoz, a méhüreg különböző helyei és a nyálkahártya különböző rétegei szerint | 314 |
| A tevékeny nyálkahártyában tömött és szivacsos réteg képződése | 315 |
| A pete beágyazódási sarkán elemi bimbók képződése | 316 |
| A pete szövetoldó hatása folytán - mint hóba tüzes golyó - süpped a nyálkahártya tömött rétegébe | 316 |
| A symplasmával telt beágyazódási kamra keletkezése | 317 |
| Elemi bolyhok keletkezése a tápláló tokon | 317 |
| A terhes módon elváltozott nyálkahártya nevei a petéhez való viszonyban | 318 |
| Perionalis hasadék | 318 |
| A Nitabuch-féle fibrincsík | 320 |
| Történések a pete alatti nyálkahártyában | 320 |
| A sejtes táplálótokin sejtréteg kialakulása | 320 |
| A sejtanyagtömeggé összeolvadt réteg | 320 |
| A tápláléktócsákat, majd anyai vért tartalmazó szivacsos táplálótoki réteg kialakulása | 320 |
| Elsődleges, aztán másod-, harmad- stb. rendű bolyhok képződése | 321 |
| A szivacsos táplálótoki réteg viszonylagos megvékonyodása | 321 |
| Az exocoelom magma recéjének emberpalántánkívüli kötőszövetté való átalaklása | 321 |
| A táplálótoki bolyhos burok kialakulása | 321 |
| Az anyagi méhnyálkahártya coagulatiós necrosissal való védekezése | 322 |
| Langhans-féle sejtoszlopok. Másodlagos kapaszkodó bolyhok. Áthatolási réteg | 322 |
| A lebegő vagy szabad bolyhok és a boholyközti üregek keletkezése. Veit-féle syncytium deportatio | 322 |
| Trophoblast-csésze. Az anyai szöveteknek fibrinoidos elfajulással való védekezése. A hullóhártya átalakulási rétege. A Langhans-féle sejtek eltűnése. X. sejtek | 233 |
| Langhans-féle fibrinoid-csík és a canalisált fibrin. A Rohr-féle első fibrinoid csík. A basalis, vagy alsó, Nitabuch-féle fibrinoid csík | 323 |
| Részleges boholy elöregedés a syncytium eltűnésével. Véralvadás némely intervillosus üregekben. Vörös indarctus. Fehér vértömörülés. A fehér fibrinoid infarctus | 324 |
| A petét betetőző hullóhártya változásai. A sima és bolyhos táplálótoki burok elkülönülése | 325 |
| A bolyhoshártyai lemezből, a boholy cikkelyekből s a hullóhártya petealapi részéből kialakuló lepény, a bolyhokközti üregekkel, a lepényi sövényekkel s a Meckel-féle széli öböllel | 327 |
| A boholyközti üreg vérének keringése | 328 |
| Irodalom | 339 |
| Az emberpalántai vérkeringés kialakulása, továbbá az agy- és gerincvelő s a harmadik csíralemez fejlődése | 339 |
| A bőrlemezi csíralevél kialakulása | 339 |
| A béllemezi csíralevél kialakulása | 339 |
| A belső vagy bárányhártyaburki üreg kiképződése | 339 |
| A béllemezi üreg kiképződése | 340 |
| Az emberpalántán kívüli kötőszöveteknek középponti és környéki kötőszövetté való szétkülönülése | 340 |
| A magzati burkok réteggei az anyai méhnyálkahártyától a magzat felé haladólag | 341 |
| Az emberpalántapajzs meggörbülése és tengelycsavarodása. Hasnyél. Ősbélüreg. Sziktömlő. Köldökgyűrű | 341 |
| A szikhólyag falában keletkező első vérüregek és vörösvérsejtek. A szikkeringés ereinek képződése a II. élethétben | 343 |
| Szikvezeték képződése | 343 |
| Az emberpalánta elemi hólyagjának képződése. A lepényi keringés kialakulása a III. élethétben. A szikhólyagi keringés visszafejlődése | 343 |
| A kialakuló köldökzsinór részei | 345 |
| Az emberpalánta háti oldalán végbemenő növekedési változások | 345 |
| A Hensen-csomó és az elemi csík, az elemi barázda, a cloacahártya s a húgybélsári tartány kikéződése | 345 |
| A fejnyúlvány vagy chordalemez és a bél-idegi csatorna. A verőlemez, a velőbarázda a velőduzzanat s a velőcső kiképződése az agy- és gerincvelővel | 345 |
| Az elemi csík és fejnagyság mellfelé eső felszínén keletkező elváltozások | 348 |
| Az emberpalánta harmádik csíralemezének, az elemi kötőszövetnek kiképződése és az elemi csíkról, valamint a fejnyúlványról való lefűződése. A gerinchúr kialakulása | 348 |
| Az emberalántán belüli kötőszövet feldarabolódása. Őstagok keletkezése. Az őstagok nyelének kialakulása | 348 |
| Az elemikötőszövet lemezként megmaradt részének két rétegre hasadása, közöttük a hasüregnek s benne a belet tartó bélfodornak kialaklásával | 348 |
| A húgyszervek fejlődése | 349 |
| Az I-VI. sz. nyaki őscsigolyák szintjében fekvő őstagi nyelekből elővesei köteg fejlődése s ebblől az elővesének kialakulása, elválasztó harántcsatornákka. a Wolff-féle vezetékkel s az utóbbiból kibimbódzó valóságos és végleges húgyvezetővel, vesemedencével, vesekelyhekkel és a vesei egyenes gyűjtőcsatornákkal | 349 |
| A VII. nyakitól a III. ágyéki szelvények szintjén fekvő őstagi nyelekből az ősvese kiképződése s a Wolff-féle csővel való összeköttetésbe lépése, annak 2-ik 1/4-étől lefelé | 351 |
| A III-V. ágyéki szelvények szintjében fekvő őstagi nyelekvől a végleges vesei szövet kialakulása, annak a XII-ik őstag szintjébe vándorlása s belőle a végleges vese érgomolyagjainak, kanyarulatos, meg harántcsatornáinak kiképződése | 351 |
| Közben, a III. nyakitól a IV. ágyéki szelvényig, főként az ősvese működésén kívül helyezkedő szöveteiből, a Wolff-féle testnek nevezett hurkaszerű képlet kialakulása a hashártyai ősveselécredők képződésével. A felsőből lesz a kürttölcsérmedencei-szalag, az alsóból válik a hengeres méhszalag | 352 |
| A Wolff-féle cső és a húgyvezető helycseréje, a kettő közötti kötőszövetes terület széthúzódásával s ebből a hólyagháromszögnek kiképződésével | 352 |
| A húgybélsári tartomány két részre különülése, a hólyag-végbeli választófalnak s az elemi Douglas-tasaknak képződésével | 352 |
| A belső nemiszervek fejlődése | 353 |
| A fali hashártyában besüppedés keletkezik. A méhkürt hasüri tölcséérnek őstelepe | 353 |
| Ebből a Müller-féle csövek, illetőleg a nemi köteg kialakulása, a Müller-dombbal | 353 |
| A húgyivari csőből a húgycső és a húgyivari öböl, vagyis a jövendő hüvelytornác kiképződése | 353 |
| A Müller-csöveknek hüvellyé, méhnyakká, méhtestté és méhkürtté tagolódása | 354 |
| A hüvelybemenet, a szűzhártyagyűrű a Gartner-járatok s a Skene-féle paraurethralis mirigyek kialakulása | 354 |
| A hashártyából kialakult sajátos hámból vagy inkább az alatta levő kötőszövetből a petefészek őstelepének keletkezése | 354 |
| A petefészki árok keletkezése révén a végleges petefészki telepnek, a petefészek felfüggesztő szalagjának, a petefészek saját szalagjának s a petefészek fodrának kialakulása | 355 |
| Az ősvese visszafejlődése folytán a mellékpetefészek, a társpetefészeknek és a széles méhszalagnak kialakuása | 355 |
| A petefészek részleges kialakulása | 356 |
| A Valentin és Pflüger-féle elmélet a csírahám besüppedéséről | 356 |
| A Waldeyer-féle elmélet a csírahámnak kötőszövetes rostokkal a mélybe való burjánzásáról | 356 |
| A Felix-féle elmélet a felületi hám alatt élesen elkülönítve fekvő hámmagnak közömbös-ivarmirigyképző szerepéről | 357 |
| A Politzer-féle álláspont | 358 |
| A barázdálódó pete testetfelépítő és nemi vagy ősivarsejtekre oszlik | 358 |
| Az ősivarsejtek gerinceseknél eredetileg az ivarmirigyen kívül feküsznek s abba csak később vándorolnak be. Embernél először a szikhólyag ráncában mutatkoznak s onnan a bélfodor mentén vándorolnak be a húgyivari redőbe | 358 |
| Neumann és Stieve elemző álláspontjai és Dantschakov megerősítő kísérletei | 360 |
| Hartman álláspontja az ivarsejteknek oszlások útján való szaporodásáról s az erre vonatkozó évek | 360 |
| A petefészek fejlődésének összefoglalóan való áttekintése | 361 |
| A közömbös ivarmirigy fejlődése | 361 |
| Elindulása az 5 mm-es emberpalántában | 361 |
| Az ősivarsejtek bevándorlása a csírahám alatti kötőszövetbe | 361 |
| E kötőszövetnek ú. n. genitaloid sejtekké alakult sejtjei az ősivarsejtekkel együtt alkotják a közömbös ivarmirigy hámmagját | 361 |
| Az ivarmirigyredők vagy recék kialakulása a közömbös ivarmirigyfölötti táj és a Wolff-féle test közötti táj közt a hámmag meggyarapodása folytán s ezáltal e területnek ú. n. ivarmirigykocsánnyá való átalakulása | 361 |
| A Wolff-féle test kötőszövetének az ivarmirigykocsányba való beburjánzása s ezzel a sajátos ivarmirigy kialakulásának kezdete | 361 |
| A here fejlődése | 361 |
| A 10 mm-es emberpalántában indul meg | 361 |
| A hámmagba beburjánzott kötőszövet a hámmag egész vastagságán átnőve ú. n. herelécekké alakul. A here lebenyeskre tagolódik. A herekocsányban levő kötőszvöetből alakul a mediastinum testis vagy mesorchium | 361 |
| A herelécek végeinek egymással való összenövéséből a here rostos tokja képződik | 361 |
| A herelebenyek genitoid sejtjeinek a mesorchiumba hálózatosan való beburjánzásából a hererece keletkezik, mely az epigenitalisban eléri az ősvese harántcsatornáit | 363 |
| A herelebenyekből a kanyarulatos ondócsatornák kialakulása | 363 |
| A hererece csatornázódik s összeköttetésbe lép a Wolff-csőből keletkező elvezető herecsatornával | 364 |
| A herelécekben a Leydig-féle sejtek fellépése | 364 |
| A herelebenyek csatornáinak falát őshere sejtek és Sertoli-féle sejtek alkotkják | 364 |
| A serdülés korában az ősheresejtek érési folyamatából az érett hímivarsejtek kelekezése | 364 |
| Az érési folyamat | 364 |
| A petefészek fejlődése | 364 |
| A 25 mm-es emberpalántánál indul el | 364 |
| A petefészki kocsányba a geintaloid sejtek hálózata nő be, alkotva a petefészki recét | 364 |
| A hámmag genitaloid sejtjeiből és a közéjük bevándorolt őspetesejtekből elsődleges kéreg és elsődleges velőállaomány alakul | 364 |
| A petefészek kocsány felől a hámmagba növő kötőszövet révén peteoszlopok, petelegyezők és petegomyolyagok keletkezése | 366 |
| A csírahám alatt az új keletkezésű sáv képződése | 366 |
| Az elsődleges kéreg és velőállomány pusztulása, kötőszövetté válása s utóbbinak az újképződésű sávba való beburjánzása révén ennek sejtfészkekké való tagolódása | 367 |
| A hererece visszafejlődése | 367 |
| A petefészek saját- vagy fehértokjának kiképződése | 367 |
| Közben az elsőleges tüszők kialakulása a másodlagos kéregben | 367 |
| A közöttük levő kötőszövethben a kötőszövetközti sejtek fellépése | 368 |
| Az elsődleges tüszőkből bizonyos érlelődési folyamat alapján a fejlődésben lévő, majd a kész tüszők kiképződése | 368 |
| A külső nemiszervek fejlődése | 368 |
| A közömbös külső nemiszervek fejlődése | 368 |
| A 7-8 mm-es emberpalántáknál indul el | 368 |
| Ivari dudor keletkezik a húgybélsári tartomány hártya farki végződése felett és két nemiszervi duzzanat keletkezik az alsó végtagoknak a törzsre való áthajlásánál | 368 |
| Végbél-nemiszervi duzzanatok fejlődnek s kiképződik a húgyivari árok | 368 |
| Az ivari dudorból ivarvessző képződik | 368 |
| A húgybélsári tartány húgyivaröböl feleti része átkopik | 369 |
| A végbél-nemiszervi duzzanatok két részre tagolódnak. Az elülső részből lesz a nemiszervi redő, a hátulsó részből alakulnak a végbéli duzzanatok | 369 |
| A közömbösből a női külső nemiszervek fejlődése | 369 |
| Az ivarvessző csiklóvá formálódik | 369 |
| A nemiszervi redőkből lesznek a kisajkak, a csilófitymával, fékkel és a hüvely tornáca | 370 |
| A nemiszervi duzzanatokból fejlődnek a nagyajkak | 370 |
| Összehasonlító tábla | 370 |
| Az emlő fejlődése | 370 |
| Az emlő első telepe a 4 mm-es emberpalántán a kopoltyúívektől a farki végig húzódó bőrlemezi megvastagodás alakjában | 370 |
| Az előbbi részleges visszafejlődése után a felső és alsó végtag között megmaradó, ú. n. tejcsík | 370 |
| Az utóbbi belső részének megvastagodásából keletkező tejléc s a hámjának körülírt burjánzásaiból kialakuló tejdombok | 370 |
| Ebből csak a 4-ik pár marad meg, mint a végleges emlőbimbók telepe. A többiből esetleg járulékos emlőbimbók keletkeznek | 370 |
| A tejdombok ellapulásából tejpontok keletkezése | 371 |
| A tejpontok betüremkedéséből emlőtasak képződése | 371 |
| A tejpontok betüremkedéséből emlőtasak képződése | 371 |
| Az emlőtasakból tömör hámcsapok nyomulnak a kötőszövetbe | 371 |
| Utóbbiak csatornázódása folytán tejutak keletkezése | 371 |
| A terhesség IX. havában az emlőbimbó kiemelkedése | 371 |
| A Montgomery-féle mirigyek keletkezése | 371 |
| Az első életnapokban, hormonalis hatás alatt, emlőmirigy-duzzanat keletkezése | 372 |
| A mirigyállomány és a mirigybogyók állapota az újszülöttben és a gyermekkorban a serdülés koráig | 372 |
| Az emlő viselkedése a serdülés korában | 372 |
| Mamma areolata képződése | 373 |
| A kifejlődött női emlő a mamma papillatával | 373 |
| Irodalom | 373 |
| A pete élettana | 373 |
| A pete táplálékai | 373 |
| A sejtanyagbeli szik | 373 |
| A tüszőhámsejtek sugárkoronája | 373 |
| A petesejt körül kiképződő fehérje-páncél | 373 |
| A pete külső hasának sejtpépje és némely, kívülről beszivárgott anyagok | 373 |
| A szikhólyag szövetpépje | 373 |
| A beágyazódási kamra szövetpépje | 373 |
| A boholyközti üregekben keringő anyai vér anyagai, a táplálótok-lepényi keringés közvetítésével | 374 |
| A magzati vérkeringés | 374 |
| A lepény bolyhaiban hatalmas gomolyagokat alkotó hajszálerekben indul meg | 374 |
| Egyetlen gyűjtőért útján lép be a magzat hasüregébe | 374 |
| Főága az Arantius-féle gyűjtőeres vezeték, az alsó törzsöki gyűtjőérbe megy | 374 |
| A többi ágak a májba mennek | 374 |
| A vér innen a máj gyűjtőerén a törzsöki gyűjtőérbe megy. Ez a jobb szívpitvarba megy. Innen az Eustach-féle szelepen s a tojásdad kapun át, jórészt a bal pitvarba megy. Itt keveredik, a tüdők gyűjtőereinek elhasznált vérével | 374 |
| Innen a vér a bal szívgyomorba, majd egyrészt a törzsöki verőért felhágó ágába, illetőleg annak ívérrendszerébe, másrészt a törzsöki verőért lehágó ágába megy | 375 |
| A felős testfélből a vér a felső törzsöki gyűjtőérben szedődik össze s onnan ajobb szívpitvarba, majd a jobb szívkamrába, aztán pedig a tüdőverőérbe megy. Innen csak kis része megy a tüdőbe | 375 |
| A tüdőverőérből a vér jórésze a Botall-féle verőeres vezetéken át a lehágó törzsöki verőérbe megy | 375 |
| Innen a vér egy része a belső csípő-verőérten át a köldök-verőerek közvetítésével a lepény hajszáleres gomolyagjaiba érkezik. A többi a májon és a bélfodron át az alsó törzsöki gyűjtőérbe megy | 375 |
| A magzati vérkeringés hossza (54-72 km) | 375 |
| A magzati vérkeringés három jellemzője | 376 |
| A magzati test egyes részeiben keringő vér különböző alkata | 376 |
| A máj és a felső testfél feltűnően erős fejlődése, a terhesség első felében | 377 |
| A magzati keringés módjának a terhesség második felében való fokozatos megváltozása | 377 |
| A kis és nagy vérkör teljes elkülönülése az első légvétellel s a lepényi vérkör kikapcsolódása. A köldök verőereiből a köldökhólyagi szalagoknak, a köldök gyűjtőeréből a máj felfüggesztő szalagjának kialakulása | 377 |
| A magzati vérkeringés mozgatása | 378 |
| a magzati szív és érrendszer | 378 |
| a lepényben lévő magzati erek összehúzódó és kitáguló képessége, a vér hydrogen-ion öménységének változásai, a vér vegyhatásának változásai, a szövetek saját anyagcseréjének folyamatai és a köldökerek lüktetése folytán | 378 |
| a vis a tergo | 379 |
| A magzati vér minőségének a felnőttekétől való különbségei | 379 |
| A magzat vérkórtana | 379 |
| Az anyai lepényi vérkeringés | 379 |
| Verőeres vérkeringés útjai az anyában | 380 |
| A vér felületi elosztódása a lepényben | 380 |
| A vérréteg vastagsága a bolyhokközti üregekben | 380 |
| Kihasználás | 380 |
| Vegyes vér | 380 |
| Elvezetés a lepényből | 380 |
| A gyűjtőeres vérkeringés útjai az anyában | 380 |
| A lepényi anyagcsere | 380 |
| Az anyai és magzati keringés közötti választó fal | 380 |
| A magzat fejlődéséhez szükséges anyagoknak a lepényen át történő közvetítésére vonatkozó kutatások | 381 |
| A magzatnak a lepényen át való lélegzése | 381 |
| A köldökgyűjtőér és a köldökverőér vére közötti színkülönbség | 382 |
| A köldökgyűjtőér vérében oxhaemoglobinra jellemző elnyelései vonal | 382 |
| A köldökgyűjtőér lenyomása útján elérhető vérszínváltozás | 382 |
| Az anyai és magzati vér közötti gázkicserélődés mikéntje | 382 |
| A magzat oxygen-szükséglete | 382 |
| A lepénynek saját oxygen-szükséglete | 383 |
| A magzatnak a lepényen át való táplálkozása | 383 |
| Anyai sejtek, egyéb formált anyagok és kórokozó csírák átmenetele | 384 |
| A fehérjék átmenetele | 385 |
| A zsír átmenetele | 386 |
| A szénhydrat átmenetele | 386 |
| A sóátmenetel | 387 |
| Összegzés | 387 |
| Részleges tudnivalók | 387 |
| Összegzés | 388 |
| A phosphor- és magnesiumfelvétel | 389 |
| A vízfelvétel | 389 |
| A hormonok átmenetele | 390 |
| A vitaminok átmenetele | 390 |
| A védőanyagok átmenetele | 392 |
| Gyógyszerek átmenetele | 393 |
| Az anyagcseresalak leadás a lepényen keresztül | 393 |
| A lepény által közvetített anyagcsere eredményeinek a magzaton való megnyilvánulása | 398 |
| A magzat életjelenségei | 398 |
| A magzat hőtermelése | 399 |
| A magzat önálló élenyülési folyamatai | 399 |
| A magzat szívműködése | 399 |
| A magzat izmainak tevékenysége | 399 |
| Az emésztőrendszer tevékenysége | 400 |
| A magzat veséjének tevékenysége | 401 |
| A magzat bőrének tevékenysége | 401 |
| A magzat idegrendszerének tevékenysége | 401 |
| A magzat fejlődésének menete | 402 |
| Az érett magzat | 407 |
| Az érettségi jelek az élő magzatnál | 407 |
| A bőr színe | 407 |
| A magzatpehely jellemző helyei | 407 |
| A magzatmáz jellegzetes helyei | 407 |
| A haj határoltsága és hossza | 407 |
| Az orrszárnyak és a fülkagylók porcának jelenléte | 409 |
| A körmök hossza | 409 |
| A herék helyzete s a nagyajkak zárása | 409 |
| A magzat koponyájának minősége | 409 |
| A magzat törzsének méretei | 413 |
| Az érett magzat átlagos testhossza | 413 |
| Az érett magzat átlagos súlya | 413 |
| A magzati test részarányosságai | 413 |
| Az érettségi jelek a halott magzatnál | 413 |
| A combcsont alsó fejének porcosodási vonalában jelenlevő csontmag | 413 |
| Az agyfelület jellemző minősége | 414 |
| Egyes jellegszövetes szervek jellemző súlya | 414 |
| A minden kétségen felül érett magzat | 414 |
| A hozzávetőlegesen érett magzat | 414 |
| Eldönthetetlen érettségű magzat | 414 |
| Éretlen magzat | 414 |
| Az érettség és kiviseltség fogalmai | 414 |
| Meggyorsult kiérés | 414 |
| Meglassubbodott kiérés | 414 |
| Irodalom | 415 |
| Az érett magzat petefüggelékei | 415 |
| A köldökzsinór | 416 |
| Hossza | 416 |
| Hiányzó köldökzsinór | 416 |
| Túl rövid köldökzsinór | 416 |
| Túl hosszú köldökzsinór | 416 |
| Színe | 416 |
| Vastagsága | 416 |
| Rugalmassága | 418 |
| Fejlődéstana | 418 |
| A köldökzsinór alkotórészei | 419 |
| Az egyverőerű köldökzsinór | 420 |
| A középpontian tapadó köldökzsinór | 420 |
| A lepény oldalsó részén tapadó köldökzsinór | 421 |
| A lepény szélén tapadó köldökzsinór | 421 |
| A lepény vitorlás tapadása | 421 |
| A köldökzsinór villás tapadása | 421 |
| A lepény felületes ereinek szerkezete | 422 |
| A Wharton-kocsonya microchemiai vizsgálatai | 423 |
| A köldökzsinór ereinek repedései, haemotomái és a köldökzsinórnak az ereket elszűkítő sokszoros tengelycsavarodásai, Simonart-szalagok útján való leszorításai | 423 |
| A méhlepény | 424 |
| A lepényfajták beosztása Grosser szerint | 424 |
| Az ember lepénye | 426 |
| Az érett magzat lepénye | 426 |
| A lepénynek a magzat kimutatható ok nélküli elhalásában való szerepe | 430 |
| A koraterhességi hónapokban való elhalálozás | 430 |
| A magzatoknak, túlhordás esetén, ismeretlen okból való elhalása | 432 |
| A lepény szerkezete | 432 |
| A magzatvíz | 448 |
| Alkata, szaga | 448 |
| Vegyhatása, illetőleg hydrogen-ion töménysége | 448 |
| Fajsúlya | 449 |
| Molecularis töménysége | 449 |
| Elextrolyt töménysége | 449 |
| Egyéb physicalis-chemiai tulajdonságai | 449 |
| Górcsövi szerkezete | 449 |
| Fertőző csirák a magzatvízben | 449 |
| Mennyisége | 450 |
| A magzat nagyságával viszonyban | 450 |
| A belső burok felületének nagysága szerint | 450 |
| A burkok súlyával való viszonyban | 450 |
| A magzatvíz víztartalma | 451 |
| A magzatvíz száraz anyagai | 451 |
| A magzatvíz kivonatanyagai | 451 |
| A magzatvízben szabad ammoniák | 451 |
| A magzatvíz vegyi összetétele a terhességben | 451 |
| A magzatvíz antigenjei | 452 |
| Vérbajra reagáló anyag a magzatvízben | 452 |
| A magzatvíz vércsoporti viselkedése | 452 |
| A magzatvíz agglutininje | 452 |
| A magzatvíz erjesztői | 452 |
| A magzatvíz vitaminjai | 453 |
| A magzatvíz radioactiv anyagai | 453 |
| A magzatvíz alvadást siettető anyagai | 454 |
| A magzatvíz növekedési tényezője | 454 |
| A magzatvíz hormonalis hatásai | 454 |
| A magzatvíz származása | 454 |
| Az anyai évr dyalisatuma | 454 |
| A magzati vizelet | 454 |
| A kiválasztó képességgel bíró belsőburki hámsejtek mirigyszerű tevékenységének terméke | 455 |
| A magzatvíz rendeltetése | 455 |
| A magzat testének szabad terjeszkedését és fejlődését biztosítani | 456 |
| Tompító közegként állani a külvilág s a magzat, illetőleg a magzat és anya között | 456 |
| A magzatot táplálni | 458 |
| Irodalom | 459 |
| A magzat elhelyezkedése a terhesség végén a méhüregében függelékei között | 460 |
| A magzat szabványos elhelyezkedése | 460 |
| Az Aristoteles-féle gravitációs elmélet | 461 |
| A Simpson-féle accomodatiós elmélet | 461 |
| A Kristeller-féle correctiós elmélet | 461 |
| A Sarwey-féle növekedési hajlamosság elmélete | 461 |
| A magzat fekvése | 461 |
| A magzat állása | 462 |
| A magzat tartása | 465 |
| Összegző tábla | 470 |
| Irodalom | 471 |
| A szabványos terhesség tartama | 471 |
| A peteszolgáltatás idejének meghatározása | 472 |
| A nő által önmagán érzett változások alapján | 472 |
| A nemi működésekkel kapcsolatos hormonok töménységi szintjének kutatása útján, a vizeletben | 472 |
| A méh összehúzódásainak megfigyelése által, a nemi szakaszos folyamattal kapcsolatosan | 472 |
| A petefészeknek megvizsgálása útján, hasmetszések kapcsán | 474 |
| A hüvelyfal és váladék hozami változásainak vizsgálata alapján | 474 |
| Az egyetlen közösülés ideje, a házasságkötés napja s a mesterséges megtermékenyítéseknek dátuma után bekövetkező terhességek keletkezéséből vonható következtetések alapján | 474 |
| A nők kürtjében hasmetszéseknél található szabad petének felfedezése napja alapján | 477 |
| Fiatal emberpalánták méretei alapján | 477 |
| A majmok terhességi idejének vizsgálatával, a peteszolgáltatási idő meghatározásának céljára | 477 |
| Az emberasszonyok és a majmok tevékenységi, illetőleg medsőségi ideje kapcsán tett megfigyelések alapján | 477 |
| A medencében a peteszolgáltatás kapcsán keletkező villamos hatás különbségének mérése kapcsán | 477 |
| A vérsavó pelyhesedési számértékének változásai alapjn | 480 |
| A hüvelyváladék hydrogen-ion töménységének változásai alapján | 480 |
| A megtermékenyítés idejére vonatkozó kutatások | 480 |
| A petének a méhnyálkahártyába való beágyazódása idejére vonatkozó számítások | 482 |
| Az utolsó havibaj kezdő napjától eszközölt számítások | 483 |
| Az egyetlen termékenyítő közösülés napjától eszközölt számítások | 483 |
| A terhesség tartamát befolyásoló egyéb tényezők megfigyelése | 483 |
| A faj | 483 |
| Az öröklés | 484 |
| Az alkat minősége | 484 |
| A hószámi folyamat járása, módja | 484 |
| Az életmód | 484 |
| Az életviszonyok megváltozása | 484 |
| A táplálkozás minősége | 484 |
| Az anya kora | 484 |
| A terhességek először való beállásának ideje és száma | 485 |
| A medence minősége | 485 |
| A méh kitágítottsága | 485 |
| Az idegrendszer ingerlékenysége | 485 |
| Az évszakok minősége | 485 |
| A véletlenek | 485 |
| A magzat neme, hossza és súlya | 485 |
| A túlhordás kérdése | 486 |
| A különböző államok törvényei által megszabott törvényes terhességi időtartam | 487 |
| Összefoglalás | 488 |
| Irodalom | 488 |
| Befejezés | 488 |
Folytatás Microsoft-tal