Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

964.010

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig!

A születő új tiszta pillanata (dedikált példány)

Fotó, film és televízió (esztétikai tanulmányok)

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: ArtPhoto-Press Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 382 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 963-202-057-X
Megjegyzés: Bauer György szerző által dedikált példány.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörő, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét s a mozgókép művészetét kutató... Tovább

Előszó

A maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörő, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét s a mozgókép művészetét kutató esztéta, Nemes Károly szerint "ezeknek az írásoknak komoly fotótudományos értékük van. Nem publikálni őket tehát - írta még a kézirat olvasásakor - nem lenne szerencsés..., már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert most ilyen irányú kutatások nem folynak." Sajnos. Jóllehet a magyar fotográfia mind történetileg, mind napjaink fotóértékeit nézve igencsak megérdemelné a vele való beható foglalkozást - praktikusan, elméletben egyaránt.
A fotográfia történetében, műveinek megítélésben hosszan kísértett a képzőművészeti nézőpont. A fotóhoz hasonlóan - elméletének is volt "festőies korszaka". Nálunk a fényképezést elméletalapozó munkákban, a képzőművészet felől közelítette meg két kiváló művészettörténészünk: Hevesy Iván és Végvári Lajos. Munkásságuk évtizedeken át meghatározó volt; valójában velük indult útjára hazai fotóelméletünk. Vissza

Fülszöveg

1931 március 9-én született Bánhidán, középiskoláit a tatai Piaristáknál végezte. Kiváló tanárai között volt Öveges professzor és Greguss Pál professzor is, talán nekik köszönhette azt a kettősséget, mely humán érdeklődése mellett a legújabb technikára is kiterjedt. Irodalomtanárnak készült, ám azon a napon, amikor felvették a magyar bölcsész elitképzés nagyhírű Eötvös kollégiumába, a történelmi események alakulása megszüntette az intézményt. A Marx Károly Közgazdasági Egyetemre került, ahol 1953-ban diplomázott, nyolc évig a közigazgatásban dolgozott Tatabányán. 1962-ben megtalálta a módját, hogy régi szerelmét az irodalmat és szervezői képességét egyesítse. Budapesten, a Népművelési Intézetben a művelődés számára szervezett kereteket a fotó és film területén. Munkatársa lett a Király Zoltán által elindított Fotóművészeti Tájékoztatónak, ahol éppen az akkor zajló Vadas-viták közepébe került. Tevőlegesen részt vett abban a Király Zoltán által támasztott feladatban, hogy a lapból... Tovább

Fülszöveg

1931 március 9-én született Bánhidán, középiskoláit a tatai Piaristáknál végezte. Kiváló tanárai között volt Öveges professzor és Greguss Pál professzor is, talán nekik köszönhette azt a kettősséget, mely humán érdeklődése mellett a legújabb technikára is kiterjedt. Irodalomtanárnak készült, ám azon a napon, amikor felvették a magyar bölcsész elitképzés nagyhírű Eötvös kollégiumába, a történelmi események alakulása megszüntette az intézményt. A Marx Károly Közgazdasági Egyetemre került, ahol 1953-ban diplomázott, nyolc évig a közigazgatásban dolgozott Tatabányán. 1962-ben megtalálta a módját, hogy régi szerelmét az irodalmat és szervezői képességét egyesítse. Budapesten, a Népművelési Intézetben a művelődés számára szervezett kereteket a fotó és film területén. Munkatársa lett a Király Zoltán által elindított Fotóművészeti Tájékoztatónak, ahol éppen az akkor zajló Vadas-viták közepébe került. Tevőlegesen részt vett abban a Király Zoltán által támasztott feladatban, hogy a lapból igényes folyóirat legyen, olyan fontos jellemzőkkel, mint az élő fotóművészeti gyakorlattal való kapcsolattartás, ugyanakkor az elméleti általánosítás iránti igény kielégítése. Kelesztője volt annak a kulturális lendületnek, mely egyrészt a hivatalos kultúrpolitikával szemben, másrészt a fotósok régi iskolájával szemben bontakozott ki.
A Fotóművészeti Tájékoztatóban folyamatosan írta elméleti cikkeit, közben szervezte a Népművelési Intézet főiskolát pótló fotótanfolyamait, ennek kapcsán jött létre a Műhely '67 kategóriába tartozott, s ezért eltávolították állásából. 1968-ban megírta filmesztétika tankönyvét a szombathelyi Pedagógiai Főiskola számára, s néhány televíziós műfajelméleti cikket. Király Zoltán halála után a Műhely szervezésében való részvétel miatt nyolc évig nem publikálhatott a Fotóművészeti Tájékoztatóban. 1971-ben az MTA Filozófiai Intézetébe került tudományos munkatársként, ahonnan még ez évben kiküldték Bukarestbe az Esztétikai Világkongresszusra. 1973-ban az ELTE Esztétikai Tanszékére hívták, ahol 1990-ig tudományos munkatársként fotó- és filmesztétikát tanított. megírta Fotóesztétikáját, amely tíz év késéssel részletekben megjelent a fotóművészetben. 1990-ben a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény működtetésére létrehozta feleségével az Artphoto Alapítványt, majd 1996-ban megalapította az Artphot Kiadót. 1997 novemberében ment nyugdíjba, 1998. január 14-én meghalt.
Az, hogy hiányzik egy fotoesztétikai könyv, még nem lenne ok arra, hogy Bauer György fotoesztétikai írásait kötetbe gyűjtve megjelentessék.
De ha történetesen telítve lenne a piac fotoesztétikai könyvekkel, ezeket az írásokat akkor is meg kellene jelentetni.
Az esztétikának a sorsát a leköszönt században konjuktúra határozta meg ismételten. A hatvanas években nem volt szabad a világot politikai értékek felől vizsgálni, ezért az is esztétikai értékek felől vizsgálta, akinek nem erre lett volna kíváncsisága - most meg, hogy az univerzumot kötelező gazdasági értékek szemszögéből tekinteni, az sem vizsgál esztétikai értéket, akit pedig hajlam és érdeklődés errefelé terelne. Az esztétika túlélte az első időszakot is - ezt az utóbbit is túl fogja élni.
Túléléshez azok segítették, akik az esztétika saját kérdéseit az esztétikai világ valamilyen sajátszerű tartományának látószögéből tekintik. Ilyen volt Lukács György számára az irodalom - és ilyen Bauer György számára a fotográfia, film és a televízió. Ez lehetővé teszi, hogy az így keletkező műveket ne lehessen megkerülni. Ahogyan íróember nem mondhatta azt: "Akit érdekelnek ezek az általános kérdések, ám olvasson Lukácsot, de ami engem illet, én inkább írók", ugyanúgy fotóművész sem (és aki a televíziózást művészetként műveli, az sem) kerülheti meg azokat a kérdéseket, amelyeket Bauer György ajánl átgondolásra. Mert ezek a szakma kérdései. Vissza

Tartalom

Előszó7
Fotóesztétikai írások11
A fotóművészet néhány sajátos esztétikai problémája13
A fotóművészeti absztrahálás lehetőségei14
A valóság fotóesztétikai tükröződése23
Forma és technika a fotóművészetben33
A fotográfia műfajai41
A portré41
A riport65
A fotó-csendélet97
Néhány gondolat a képsorokról112
Tér és idő a képsorban115
Használati érték és csereérték121
Fetisizmus és mágia137
A szürke egér esete a fekete macskával (Avagy: vannak-e Lukácsnak fotóesztétikai nézetei?)146
Kritikák
Hozzászólás Szegedi Emil: Vadas Ernő művészete című cikkéhez165
Három fiatal fotóművész kiállítása (Molnár Edit, Balla Demeter, Tillai Ernő)170
Új törekvések az országos kiállításon178
Fiatalok szemléje (Lőrinczy György munkáiról)184
Emberöltő (Zinner Erzsébet kiállításáról)192
Én így látom (jegyzetek a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának szentendrei kiállításáról)198
My fate cries out (Horváth István kiállítása)208
Fotóesztétika a felsőoktatásban213
Látható fotótörténet (jegyzetek a Tény-kép kiállításról)218
Egy műfajtatipológia kritikájához (Szilágyi Gábor: A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig)233
Íme a bizonyosságok könyve (kritika a Fotóelméleti szöveggyűjteményről 1983)247
A születő új tiszta pillanata ("Korunk" 1927 a filmről, mint műformáról)257
Telefíziós elméleti cikkek291
A televízió poézise293
A látható és hallható dilemmái307
A telelvíziós képmás esztétikuma325
A vizualitás kérdései325
Az audivitás kérdései344
Jegyzetek a Tragédia televíziós bemutatójáról258
Két riport Bauer Györggyel373
Antal Gábor interjúja (magyar Nem,zet 1981)373
Biczó Dezső interjúja (Műhely Katalógus 1987)379

Bauer György

Bauer György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bauer György könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A születő új tiszta pillanata (dedikált példány) A születő új tiszta pillanata (dedikált példány) A születő új tiszta pillanata (dedikált példány)

Szép állapotú példány.

A címlapon a szerző, Bauer György dedikációja látható.

Állapot:
4.240 ,-Ft
21 pont kapható
Kosárba