| Előszó | 7 |
| Nemes Nagy József: A szellemi élet térszerkezete | 11 |
| Az iskolázottság tagoltsága és kiegyenlítődése | 11 |
| Iskolavárosok, innovációs parkok | 14 |
| A szellemi élet - "lenn" | 16 |
| Helyi politikák, települési arculat | 20 |
| Jegyzetek | 22 |
| Saád József: A területi tervezés és a szellemi élet regionális központjai Magyarországon | 23 |
| A regionalizmus reneszánsza | 24 |
| Területi tervezés kontra területrendezési tervezés | 26 |
| Törekvések a szellemi élet decentralizálására | 27 |
| A decentralizáció lehetőségei, körülményei | 32 |
| A megyék központi szerepe nem változott | 34 |
| Jegyzetek | 37 |
| Vidor Ferenc: A hazai szellemi kapacitás egyes összetevőinek térbeli eloszlása | 41 |
| Az európai országok szellemi központjainak elhelyezkedése, Magyarország helye egy lehetséges csoportosításban | 42 |
| Budapest szellemi túlsúlya | 45 |
| A vidéki centrumok általános helyzetképe | 46 |
| Az öt vidéki nagyváros fejlődése | 47 |
| Egyéb központok | 49 |
| Néhány megfontolás a jövőt illetően | 50 |
| Hosszabb időlépték | 50 |
| Gazdasági-szociológiai-pszichológiai szempontok | 51 |
| Információs és kommunikációs problémák | 52 |
| A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai | 53 |
| Egy területi perspektíva körvonalai | 54 |
| Bartke István: | |
| Nemes Nagy József: A kutató-fejlesztő tevékenység területi megoszlása | 57 |
| A területi megoszlás helyzete az 1980-as évek közepén | 57 |
| A tudományos kapacitások területi elhelyezkedésének értékelése | 63 |
| Következtetések, javaslatok | 66 |
| Egyed Albert: A tudományos és kulturális ellátottság regionális keretei és feltételei | 71 |
| Lesznek-e régiók Magyarországon? (Vázlat a regionalizmusról) | 72 |
| Hazai nagyvárosaink (a lehetséges regionális központok) társadalmi szerkezete és társadalomstatisztikai állapota a nyolcvanas évtizedben | 77 |
| A tudományos és kulturális intézményhálózat regionális megoszlása és állapota | 81 |
| A központi régió tudományos és kulturális kapacitása | 84 |
| Az észak-magyarországi régió ellátottsága | 85 |
| A kelet-magyarországi térség szellemi lehetőségei | 86 |
| A dél-alföldi körzet tudományos és kulturális szerkezete | 88 |
| A dél-dunántúli körzet tudományos-kulturális állapota | 89 |
| Az észak-dunántúli nagyrégió tudományos-kulturális lehetőségei | 90 |
| Alternatívák | 91 |
| Dr. Répássy Helga: A felsőoktatási intézmények és a pályakezdő végzettek területi elhelyezkedésének kapcsolatrendszere | 105 |
| A felsőfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedése | 106 |
| Az intézményhálózat belső elrendeződése nagykörzetenként és megyénként | 109 |
| A munkavállalás térbeli helyzete | 114 |
| Kozma Tamás: | |
| Vámos Dóra: A szakember-szükséglet és a képzés regionális egyenlőtlenségei | 133 |
| A képzés iránti szükségletek regionális eltérései | 133 |
| Demográfiai jellemzők | 134 |
| A népesség iskolázottságának regionális különbségei | 135 |
| A régiók szakember-ellátottsága | 136 |
| A felsőfokú szakemberek térbeli struktúrája | 139 |
| A foglalkoztatás és a képzés regionális egyensúlya | 141 |
| Az intézményhálózat területi különbségei | 142 |
| Alternatív fejlesztési prioritások | 147 |
| A központi régió | 147 |
| Észak-Magyarország | 148 |
| Észak-Dunántúl | 151 |
| Észak-Alföld | 152 |
| Dél-Alföld | 153 |
| Források, feldolgozások | 154 |
| Répássy Helga: | |
| Vámos Dóra: A szellemi potenciál helyzete megyénként | 175 |
| A megyék összehasonlító vizsgálatának főbb eredményei | 176 |
| A megyeszékhelyek összehasonlító vizsgálatának főbb eseményei | 179 |
| Néhány kiemelt egyéb város összehasonlító vizsgálatának főbb eredményei | 181 |
| A megyék és a városok relatív összefüggései és a lehetséges fejlesztési stratégiák | 184 |
| A megyék fejlesztési lehetőségei a helyezési számok alapján | 186 |
| A vizsgálat főbb konzekvenciáinak összegzése | 190 |