| Bevezetés | 5 |
| Történeti áttekintés | 7 |
| Az élőlények nitrogénszükséglete | 12 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 15 |
| A fehérjetartalom mérésének elvei | 16 |
| A fehérjetartalom mérése a nitrogéntartalom alapján | 17 |
| A fehérjetartalom mérése az aminosav-tartalom alapján | 18 |
| A fehérjék kivonása, kicsapása | 19 |
| A fehérjetartalom mérése fizikai úton | 19 |
| A fehérjetartalom mérése az egyes aminosavak reakciói alapján | 20 |
| A kémiai összetétel jelentősége az állat szempontjából | 20 |
| A takarmányfehérjék hasznosulása | 22 |
| Fehérjefelvétel, fehérjeemésztés | 23 |
| Nitrogénürítés, emészthetőség, nitrogénretenció | 24 |
| Az emészthetőség mutatói | 25 |
| A testfehérje bontásának kinetikája | 29 |
| Endogénnitrogén-ürítés a vizeletben | 31 |
| Endogénnitrogén-ürítés a bélsárban | 32 |
| Az állatok igénye a fehérjék minősége iránt | 34 |
| A takarányfehérjék minősítésére alkalmas vizsgálatok | 44 |
| A fehérjehordozók maximális biológiai potenciálját mérő módszerek | 46 |
| Kémiai módszerek | 46 |
| In vitro enzimes módszerek | 48 |
| Mikrobiológiai módszerek | 49 |
| Biológiai módszerek | 50 |
| A fehérjehasznosulás hatásfokát mérő módszerek | 54 |
| A komplettáló hatás meghatározása egyes esszenciális aminosavak hasznosítható mennyiségének mérésével | 56 |
| Kémiai módszerek | 57 |
| In vitro enzimes módszerek | 57 |
| Mikrobiológiai módszerek | 58 |
| Az állatok növekedésén alapuló módszerek | 58 |
| Az aminosavak emészthetőségének meghatározása | 58 |
| A fehérjehordozók takarmányozási értékének meghatározása termelő állományokban | 59 |
| Összefüggések a fehérje minőségét jellemző különféle indexek között | 63 |
| A takarmányfehérjék károsodása | 75 |
| Rendellenes víztartalom | 75 |
| Oxidatív hatások | 78 |
| Hőhatás | 80 |
| A hőkezelés hatásának mechanizmusa | 81 |
| A fehérjemolekulák között lejátszódó reakciók | 82 |
| A fehérjék és a szénhidrátok reakciói | 85 |
| A Maillard-reakció és táplálkozási hatása | 85 |
| A fehérjék reakciója nem redukáló szénhidrátokkal | 87 |
| Keresztkötések kialakulása a szénhidrát-molekulák hatására | 91 |
| A fehérjék és a lipidek reakciója | 91 |
| A fehérjék reakciója aldehidekkel | 92 |
| A fehérjék hőkárosodásának kimutatása | 92 |
| A fehérjeminőséget jelentősen befolyásoló technológiák | 93 |
| Az állatifehérje-lisztek gyártása | 93 |
| A szemes termények szárítása | 99 |
| Forrólevegős zöldtakarmány-szárítás | 100 |
| A fehérjék lúgos kezelésének hatása | 101 |
| Antinutritív faktorok | 104 |
| A szója és egyéb hüvelyes magvak antinutritív anyagai | 105 |
| A tripszingátlás | 105 |
| A növényi hemagglutininek | 107 |
| A hüvelyesek egyéb antinutritív hatásai | 107 |
| A vegetatív növényi részek antinutritív hatásai | 108 |
| Szaponinok | 108 |
| Fenolos szerkezetű vegyületek | 109 |
| A repcedarák tioglükozidjai és származékai | 110 |
| Az antinutritív tényezők megítélése a takarmányfehérjék minősítésében | 111 |
| A takarmányfehérjék komplex minősítése | 112 |
| A komplex minősítés menete | 113 |
| Új fehérjehordozók minősítése | 113 |
| A konvencionális takarmányfehérjék és -keverékek minőségellenőrzése | 118 |
| A takarmány-alapanyagok vizsgálata | 118 |
| A takarmánykeverékek és -kombinációk minősítése | 125 |
| Aminosavak vagy nagy aminosav-tartalmú készítmények (premixek) minősítése | 126 |
| Ajánlott vizsgálati módszerek | 128 |
| Kémiai módszerek | 129 |
| A táplálóérték meghatározásának szabványosított kémiai módszerei | 129 |
| Az aminosav-tartalom meghatározása | 130 |
| A fehérje vízoldhatóságának vizsgálata (NSI, PDI) | 130 |
| A hozzáférhető lizin meghatározása | 135 |
| A hozzáférhető metionin meghatározása | 139 |
| A takarmányok reaktív (hasznosítható) lizintartalmának meghatározása gyors festékkötési módszerrel | 146 |
| Enzimes módszerek | 149 |
| Az emészthetőnyersfehérje-tartalom meghatározása in vitro pepszines hidrolízissel (az MSZ 6830/5-77 szerint) | 149 |
| Az emészthetőnyersfehérje-tartalom meghatározása in vitro pepszin-tripszin-hidrolízissel | 152 |
| A fehérjék in vitro emészthetőségének meghatározása pankreatinos hidrolízissel | 154 |
| A pepszinemészthetőségi index (Pepsin-Digest Residue Amino Acid Index = PDR) meghatározása | 155 |
| A pepszin-pankreatin-emészthetőségi index (Pepsin Pankreatin Digest Index = PPDI) meghatározása | 160 |
| Mikrobiológiai módszerek | 162 |
| A relatív táplálkozási érték (Relative Nutritive Value = RNV) meghatározása Tetrahymena pyriformis W protozoonnal | 162 |
| A takarmányok hasznosíthatólizin- és -metionin-tartalmának meghatározása Tetrahymena pyriformis W tesztorganizmussal | 168 |
| A takarmányok hasznosíthatómetionin-tartalmának meghatározása Streptococcus zymogenes tesztorganizmussal | 172 |
| Biológia módszerek | 178 |
| A fehérjehatékonysági arány (Protein Efficiency Ratio = PER) vizsgálati módszerei | 178 |
| A nettó fehérjehasznosítás (Net Protein Utilization = NPU) meghatározása növendék patkányokkal a test nitrogéntartalmának közvetlen mérésével | 191 |
| A nettó fehérjearány (Net Protein Ratio = NPR) meghatározása növendék patkányokkal | 196 |
| A nettó fehérjeérték (Net Protein Value = NPV) meghatározása csirkékkel a test nitrogéntartalmának mérése alapján | 199 |
| A produktív fehérjeérték (Produktiver Protein Wert = PPW) meghatározása növendék patkányokkal | 203 |
| A bruttó (együttes) fehérjeérték (Gross Protein Value = GPV) meghatározása csirkékkel | 205 |
| A relatív növekedési index (Relative Growth Index = RGI) meghatározása növendék patkányokkal | 210 |
| A relatív nitrogénhasznosítás (Relative Nitrogen Utilization = RNU) meghatározása növendék patkányokkal | 214 |
| A biológiai érték (Biological Value = BV) vizsgálati módszerei | 217 |
| A fehérjék hasznosíthatólizin-tartalmának meghatározása patkánynövekedési teszttel | 233 |
| A fehérjék hasznosíthatólizin-tartalmának meghatározása csirkenövekedési teszttel | 237 |
| A fehérjék hasznosíthatómetionin-tartalmának meghatározása csirkenövekedési teszttel | 241 |
| A takarmányok hasznosíthatótriptofán-tartalmának meghatározása patkánynövekedési teszttel | 244 |
| A takarmányfehérjék károsodásának vizsgálati módszerei | 246 |
| A peroxidszám és a savszám meghatározása | 246 |
| A tripszingátlás meghatározása szintetikus szubsztráttal | 250 |
| A tripszingátló meghatározása kazeines agarlemezen Baintner szerint | 254 |
| A hemagglutináló faktorok meghatározása növényi anyagokban | 257 |
| Egyéb értékelési technikák | 260 |
| Anyagcsere-kihasználási kísérlet | 260 |
| A sertés teljestest-analízise | 261 |
| A fehérjeminőség vizsgálata halakkal | 263 |
| A fehérjeforrások gazdasági értékelésének szempontjai | 265 |
| A takarmányok gyakorlati értékének megítélése | 268 |
| A takarmányok ökonómiai értékelése | 285 |
| A fehérjeértékelésre használt fogalmak és kifejezések | 288 |
| Irodalom | 300 |
| Orosz, angol, német összefoglaló | 312 |
| Tárgymutató | 335 |