A táplálkozászavarok pszichoszomatikája, különös tekintettel a bulimia nervosára

Előszó

A pszichoszomatikus táplálkozási zavarok témakörének a címben is jelzett szűkítése azért tűnt számunkra indokoltnak, mert e fórumon kiváló előadások hangzottak el, illetve jelentek meg az obesitas és az anorexia nervosa vonatkozásairól (utalunk Geiger Ágota, Winkler Gábor és Hermann Erzsébet előadására). A bulimia nervosa előtérbe állítását az is igazolni látszik, hogy a hazai pszichiátriai gyakorlatban egyre többször találkozunk e különös kórképpel. Az utóbbi évtizedben látványos karriert futott be a pszichiátriában, s ezt az érdeklődést elsősorban a növekvő morbiditási mutatók magyarázzák.
Így a pszidiroszomatikus táplálkozászavarok súlya mind nagyobb lett, irodalmuk lassan áttekinthetetlenné duzzad. Talán helyesebb a táplálkozási viselkedés, az evés zavarairól szólni ("eating disorders"), ugyanis a táplálkozás a táplálék hosszas útját egybefogó név, az étkezés pedig inkább a konvenciók, rítusok konnotációját hordozza.
Hazánkban az evészavarok iránti érdeklődés fokozódása kissé később indult, bár 1989-ben már magvas közlemények is megjelentek a bulimia nervosáról: az új pszichiátriai tankönyvben is helyet kapott (Pethő Bertalan), kitűnő irodalmi áttekintés olvasható az Ideggyógyászati Szemle 1989. szeptemberi füzetében (Tölgyes Tamás és Simon Lajos), valamint a Psychiatria Hungarica 1989. évi 3. számában (Altomare György és Riskó Ágnes) - utóbbi főleg az evészavarok pszüdnodinamikai vonatkozásaiban nyújt hasznos tájékozódást. Az evészavarok terápiájában pedig Kerényi Gabriella: Végleges fogyás című könyvét ajánlhatjuk gondolatébresztő és szemléletformáló olvasmányként. Ezen irodalmi források segíthetnek a kérdéskör alaposabb tanulmányozásában. Vissza