A társadalmi kapcsolatteremtés eszközei a mai magyar nyelvben

Szerző

Szerkesztő

'Antonyina Guszkova: A társadalmi kapcsolatteremtés eszközei a mai magyar nyelvben ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	98 oldal
Sorozatcím:	Nyelvtudományi Értekezések
Kötetszám:	106
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-2605-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társas érintkezés legfontosabb és legjellegzetesebb nyelvi eszközeinek egyike a megszólítás. Megszólításon, ahogyan az Értelmező Kéziszótár írja, olyan szót vagy kifejezést kell érteni, amely a... Tovább

Tartalom

Bevezetés	3
Az udvariasság szintaxisa, illetve ennek története a személyes névmások jelentésfejlődése alapján	10
A kérdés mai állapota	10
Általános kérdések	10
A megszólítási módok és formák elkülönülése a társas érintkezésben	10
A személymegjelölés, illetve a személy-megkülönböztetés a beszédhelyzetben	12
A személyes névmás helyettesítő funkciója a megszólításban	12
A nyelvtani személyek csoportosítása és szembeállítása a nyelvtudományban	13
A kérdés története, tekintettel az udvariassági fordulatok és a névmásos megszólítások mai rendszerére	14
Az udvarias használatbeli személyes névmások jelentésfejlődésének lélektani okai	15
Az "én" értékű egyes számú formák az udvariasság nyelvében	15
az én-t helyettesítő többes számú formák	20
A te személyes névmást helyettesítő formák az udvariasság nyelvében	22
A tegezés, illetve a tegeződés a mai magyar nyelvben	27
A tegeződő viszonyok számának növekedése a magázódás és az egyoldalú magázás rovására	27
Általános kérdések	27
A társadalmi viszonyok változásának tükröződése a személyhasználatban	27
A kérdés mai állapota	30
A tegezés és a tegeződés használata	30
A lehetséges "nem kötelező" tegezés és tegeződés - Az "alkalmi norma" értékelése	32
Az általános, "kötelező" tegezés és tegeződés - A nyelvi norma megsértését befolyásoló tényezők - A más megszólítási módra való áttérés	34
A tegeződésnek a beszélők kora szerinti elemzése	35
A te vocativusi használata	39
Összefoglalás	41
A 3. személy használata a társas érintkezésben	43
Általános kérdések	43
A magázás és az önözés mai problémái	44
A magázás és az önözés összevetésének indoklása	44
A maga és az ön használatának a megszólított társadalmi helyzetét, nemét és korát jelölő értéke	44
A magázás a társas érintkezésben	45
Az önözés a társas érintkezésben	47
A névmáskiválasztás tanulságai - A választást meghatározó tényezők	48
Az udvariassági névmások helyesírásában jelentkező tendenciáról	49
A magácska	50
A 'maga' értékű ő	51
Mai köznyelvi használata	51
Nyelvjárási elterjedtsége	52
Néhány adat a forma eredetéről, más nyelvekben való előfordulásáról	53
A jelenség kialakulása	56
Az ő-vel kapcsolatos köszöntés	57
A gyereknyelvben és a külföldiek magyar beszédében való előfordulása	57
Az udvariassági névmások nevekkel, címekkel való helyettesítése (magázó formulák)	58
Az igés szerkezetek szerepe az udvarias beszédben	60
A nyelvtani szám- és személyeltolódás néhány esete az udvarias nyelvben	63
Általános kérdések	63
A jelenség két fő típusának elkülönítése	63
A köznévi (fogalmi jegyre utaló) megszólítások néhány kérdése	67
A vizsgálat tárgya és szempontjai	67
A vezetékneves formák	68
Általános kérdések	68
Az elvtárs, elvtársnő a vezetéknév mellett	70
Vezetéknév + kartárs, kartársnő	71
Vezetéknév + szaktárs (nő), szaki	71
Vezetéknév + úr	72
Vezetéknév + bácsi, néni	74
A foglalkozást, beosztást megnevező mai megszólításformák	75
Általános kérdések	75
Az állandósult összetevőjű megszólításformák	75
A váltakozó összetevőjű megszólításformák	77
A foglalkozást jelölő egyszerű megszólítások	79
A megszólításformák köznévi tagjainak önálló használata a társas érintkezésben	80
Általános kérdések	80
Az elvtárs stb. a megszólításban	81
Az úr szó szerepe	82
Asszony és hölgy	83
Szaktárs, szaki, szakikám	85
Kartársnő, kartárs	86
Függelék: A fölhasznált kérdőív	87
Bibliográfia	92