A társadalmi kérdés mibenléte és megoldása

Szerző

Biederlack József

Szeged

'Biederlack József: A társadalmi kérdés mibenléte és megoldása ' összes példány

Kiadó:	Dr. Kiss János
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1903
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	288 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomatott Endrényi Lajos könyvsajtóján. Az ötödik kiadás után németből magyarra fordítva kiadja Dr. Kiss János egyetemi tanár.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Társadalmi kérdés alatt a mai társadalmi és gazdasági visszás állapotok mibenlétére, kútforrásaira és orvosló eszközeire vonatkozó kérdést értjük. Hogy csakugyan visszás... Tovább

Tartalom

Miben áll a mai társadalmi kérdés és honnan származik	1
Nemzetgazdaságtani szempontból oka az, hogy az emberiség két nagy osztályra szakadt:
a nagyon gazdagok és a nagyon vagyontalanok osztályára, társadalmi oka pedig a társadalmi viszonyok természetellenes meglazulása,
A társadalmi kérdés megoldására nem elég a socialdemokratia megoldása,
nem azonos a munkáskérdéssel,
nagy része a nemzetgazdaságtanhoz tartozik,
megoldási módja, négy részből áll, ezek: a földművelő-, munkás-, kézműves-és kereskedőkérdés,
Miért nevezzük társadalmi kérdésnek,
keletkezésének okai, téves nézetei az erkölcstanról,
az emberi jog forrásáról és mibenlétéről,
az ember társaságra teremtett természetéről,
az állam eredetéről és föladatáról,
amiért is a legszorosabban összefügg a vallással,
Első, de nem főoka, hogy a termelési módok megváltoztak,
a főok, hogy a vallástalan tudomány korláttalan gazdasági szabadságot követel az egyén részére,
melynek értelmében az államnak a nemzetgazdasághoz nyúlnia sem szabad,
melynek eredménye az önzés korláttalan kifejlődése,
az így előálló visszás állapotokat a socialdemokratia támogatja,
A társadalom és közgazdaság mai visszás helyzetének fejlődési menete
A szabadgazdaság elmélete, vagy a gazdaságtani szabadelvűség	20
A szabadgazdaság elméletének követelései	20
Ez elmélet különféle elnevezései
A szabadelvűség szabadságot követel
a gazdasági működés minden terén és ezért kívánja,
hogy töröljék el a szabadságot korlátozó állami törvényeket
hasonló okból szüntessék meg a szabadságot korlátozó szövetkezeket,
tagadja, hogy a földi javak szerzését erkölcsi,
és természetjogi korlátok szabályozzák,
tagadja továbbá, hogy túlvilági célunk érdekében kötelességünk önzésünket leküzdeni,
A mérsékelt szabadelvűség,
Az úgynevezett katholikus szabadelvűek,
A szabadelvűség története
A szabadelvűség okadatolása	34
Általános ösztönző, hogy mindenki összes erejét fölhasználja a vagyonszerzésre,
Az ember természetes képességei,
A földi javak igazságos elosztása,
Téves nézetek a nemzetgazdaságtan köréből,
Az ősi társadalomnélküli természetes állapot,
Természeti erkölcs és jog
A szabadgazdálkodás elméletének bírálata	44
A szabadelvűség természetszerű szükségességgel azt eredményezi,
hogy a középosztály elpusztul és a nagyobb vagyon tönkreteszi a kisebbet,
Nem igaz, hogy az embert általánosan erői fölhasználására ösztönzi,
korántsem eredményezi a földi javak igazságos eloszlását,
Az elv, hogy az önzést föl kell szabadítani, nem keresztény elv
A szabadelvűség fölfogása az ember képességeiről nem keresztény,
A szabadelvű gazdaságtan több alapfogalma téves,
egyoldalúság csak a földi javak termelését veszi szemügyre,
az üzleti erkölcsöket megrontja,
Bölcseleti és államjogi nézetei helytelenek
A socialismus	56
A socialismus mibenléte és fölosztása. Az államsocialismus	56
Mi a különbség socialismus és communismus között, községi, állami, társadalmi socialismus,
általános és részleges socialismus (agrársocialismus),
anarchismus, marxismus, reformismus,
A marxismus elterjedése,
az államsocialismus jellemzése
A socialdemokratia nézetei és céljai	64
A termelő-eszközök magánbirtokot nem képezhetnek
az államok a jövőben megszűnnek,
ugyanígy a vallások,
az asszonyok helyzete a jövő társadalomban, a jövő házassága,
A socialismus kifejlődése és megokolása	72
A socialdemokratia nem más, mint a szabadelvűség továbbfejlődése a vallási,
a politikai,
sőt a közgazdasági nézeteket illetőleg,
A socialismus történeti fejlődése általában,
Németországban,
A létezési jog, munkajog, jog a munka teljes gyümölcsére
a történelem anyanyelvi fölfogása,
Marx csere- és többérték-elmélete	61
A socialismus bírálata	97
Ellenmondások és bizonyítatlan állítások,
az embernek a vallásra igazi szüksége van,
Megjegyzések a házasságról s az asszonyról,
az államok megszünéséről szóló socialista nézetek,
a Morgan-féle kifejlődési elmélet tarthatatlansága,
Marx értékelméletének helytelensége,
miben áll az igazi létezési jog,
a munkajog,
a jog a munka teljes gyümölcsére
socialdemokrata reformpárt
Keresztény társadalom és közgazdaságtan	112
Fontossága, magyarázata,
azok a keresztény alapelvek, melyeken a társadalmi és gazdasági rendszernek föl kell épülnie
Keresztény társadalmi rend	115
Az emberek kölcsönös jogai és kötelességei nemcsak az emberiség fejlődésének eredménye,
az emberek egy erkölcsi törvénynek vannak alávetve,
mely megszabja kötelességeiket Isten, önmaguk és embertársaik iránt,
minden ember köteles a keresztény erkölcsi törvény értelmében felebarátját szeretni,
az erkölcsi törvények épsége s megtartás fölött az egyház őrködik.
XIII. Leo a természetes jogok létezését világosan és érthetően tanítja,
a szövetkezési jog is természetes jog,
Az állam, mint társaság, az ember természetén alapul,
célja a természetes jogrend föntartása és fejlesztése,
továbbá különféle eszközök és módok nyújtása, melyekkel a földi boldogság elérhető,
Hogy az államhoz tartozóknak szolgálhasson, az államnak kötelessége önmagát föntartani,
Mindig az ember igazi természetét kell tekintenie és nem szabad megfeledkeznie az ember örök rendeltetéséről,
Innen magyarázható meg az a befolyás, melyet az egyház a társadalmi kérdés megoldására gyakorol
Keresztény gazdaságtan	115
Isten a külső földi javakat az emberiség összességének nemleges, de nem tevőleges értelemben adta,
Isten akarja, hogy a termelőeszközök magánbirtokot képezzenek, mivel az embernek saját testi, lelki erőihez joga van s az ily magánbirtok természetszerűleg szükséges arra, hogy az embert valami a munkára fokozottan sarkalja,
hogy rend legyen s a munka helyesen megoszoljék,
hogy az emberek békében éljenek,
Az emberi természet megköveteli a magánbirtokot, mert gondoskodik az egyes és hozzátartozói jövő szükségleteiről,
ezért Isten akaratából a föld és a telek is képezhez magánbirtokot,
Az ősi vagyonszerzési módok közé tartozik a foglalás (occupatio),
a szaporodás,
a munka,
Levezetett vagyonszerző módok: a különféle jogügyletek és szerződések,
melyek közül kivált a bérszerződés érdemel figyelmet.
A bérszerződés megköveteli az egyenlőséget aközött, amit a munkás uráért kiad és aközött, amit neki ura fizet,
Mennyi az a legalacsonyabb bér, amit igazságosan meg kell adni,
Földjáradék és tőkekamat,
A vagyonszerzés erkölcsi és jogi korlátozása
Államhatalom és népgazdaság,
Egyház és népgazdaság
A földművelő-kérdés (agrár-kérdés)	164
A jelenlegi agrár-inség tünetei és okai	164
A mezőgazdaságot űző lakosság fogy,
A mezőgazdák mindinkább eladósodnak,
Ez okok jellemzése
hibás örökösödési jog,
vásárlásból származó adósság,
javításból származó adósságok,
olcsó gabona,
Ennek okai: a világverseny,
a fedezetlen határidőüzlet,
a mezőgazdasági termékeket közvetítő rablókereskedés,
az értékek különbsége,
túlnagy kamatok,
nagy kiadások,
drága napszám,
túlságos igények
Segítő eszközök	181
A cél megállapítása,
A földbirtok-öröklési jog javítása,
A birtok megterhelésének tiltása vagy legalább korlátozása,
Alkalmas hitel,
A fedezetlen határidőüzlet tiltása,
A szállító-vállalatok korlátozása,
Az érték-kérdés rendezése,
Igazságos adótörvény,
A hadkötelezettség korlátozása,
A lakosság vallásos érzületének fokozása,
Mezőgazdasági szövetkezetek
A munkáskérdés	199
Fontossága és mibenléte	138
A mai munkáskérdés okai	199
A munkásosztály közgazdasági, társadalmi és valláserkölcsi helyzete nem kielégítő,
Ennek okai: az államok szabadelvű politikája,
melynek értelmében mindent szabadjára hagynak, az új találmányok,
a szabadsággal való visszaélés,
a zabolátlan verseny,
az erkölcsi és természetjogi korlátok figyelmen kívül hagyása a vagyonszerzésnél
Segítő eszközök	211
A munkásokat vagyonhoz kell juttatni,
Ennek eszközei: Józan erkölcsi és jogi elvek terjesztése,
a munkaadók szövetkezése,
munkásvédő törvény,
a munkaidő korlátozása,
az asszony- és gyermekmunkások alkalmazásának szabályozása,
vasár- és ünnepnapi munkaszünet,
egészséges munkahelyiségek,
főfelügyelet a jó erkölcsökre,
a bér törvényes meghatározása,
ipar- és gyárfőfelügyelők kiküldése,
munkásbiztosítás,
munkásválasztmányok,
munkásegyesületek,
iparegyesületek,
munkáskamarák,
emberbaráti intézmények
A kézműveskérdés	239
A kézműveskérdés mibenléte és okai	239
A kézműveskérdés mibenléte
Okai: a kisipart a nagy gépipar és a kézműszerűleg űzött nagyipar elnyomja,
Ugyanegy ember többféle iparágat űzhet,
A kézművesek egymással féktelenül versenyeznek,
A tisztességtelen verseny,
Mozgóraktárak és házaló-kereskedés
A kézműveskérdés megoldása	252
A nagyipar versenyének szabályozása,
A kézművesek szakszövetkezetei,
Képesítési bizonyítvány,
Többféle iparágat ugyanegy ember nem üzhet,
A mozgóraktárak, házalás és rabmunka szabályozása;
Kézműveskamarák,
A kézművesek keresztény érzületének előmozdítása,
Kézművesegyesületek
A kereskedőkérdés	263
A kereskedő-kérdés mibenléte és okai	263
A kereskedő-kérdés jellemzése,
Okai: a nagykereskedők versenye,
árúbörzék,
nagyárúházak,
fogyasztási szövetkezetek,
Vándorraktárak és a házalás
Segítő eszközök	269
A szabad kereskedés korlátozása,
Kereskedőcéhek,
A nagyárúházak és árúbörzék megrendszabályozása,
A vándorraktárak,
és fogyasztási szövetkezetek korlátozása
A nőkérdés	274
A nőkérdés mibenléte és okai	274
A nőkérdés lényege
Különböző irányok: a nőmozgalom a társadalom alsóbb rétegeiben,
a polgárság körében,
a nők keresetképességének kiterjesztésére irányuló törekvések,
A nőmozgalom okai: elsősorban helytelen nézetek vallási és jogi téren,
másodsorban a gazdaság mai helyzete
A nőkérdés megoldása	281
Helyes nézetek terjesztése a nő helyzetéről a társadalomban,
a nő szerepe a közügyekben,
A társadalmi törvényhozás kiépítése,
A nő önálló keresetképességének kibővítése