A társadalom néprajzi vizsgálatának eredményei és lehetőségei az Alföldön

Előszó

Az 1993. július 3-4-én, Csongrádon tartott, "A társadalom néprajzi vizsgálatának eredményei és lehetőségei az Alföldön" című tanácskozás résztvevőit annak idején az egymás kutatási módszerei, a befejezett vagy folyamatban lévő vizsgálataik összegezhető részeredményei iránt megnyilvánuló őszinte érdeklődés hozta össze. Nem azt vártuk, reméltük tehát, hogy az előadások összeségéből esetleg kibontakozhat az alföldi falvak és mezővárások társadalmának valamiféle összképe. Bár az utóbbi évtizedekben jól észrevehetően megélénkült az etnográfusok érdeklődése mind a falusi-mezővárosi társadalom belső szervezete és intézményrendszere, mind a múltbeli és jelenkori működési mechanizmusa iránt, ez az érdeklődés inkább csak egyéni kutatási törekvésekként volt és van jelen a honi etnográfiában. Ezt tudva fontosnak látszott a szervezők számára e sokféle egyéni törekvés - megannyi szemléleti és módszerbeli javaslat - elsődleges számbavételét elfogadni és elfogadtatni tanácskozásunk vezérlő eszméjeként.
Ahogy e kétnapos tanácskozás, az azt többé-kevésbé hűen tükröző tanulmánygyűjtemény is, nem a véglegessé szilárdult eredmények vagy részeredmények első ízben való publikálása, sokkal inkább az adatfelvételi és -értelmezési eljárások, módszerek egyéni volta miatt tarthat számot a szakma s a néprajz iránt érdeklődő olvasok figyelmére. Jóllehet az előadók "eredményeiket", nem a hozzá vezető utat részletezték, most, tanulmányként együtt olvasva mindezeket az egyéni kutatási beszámolókat, elsősorban a módszerbeli törekvések, a szemlélet különböző, de egyirányba mutató voltát kell, hogy hangsúlyosnak érezzük. Abban az értelemben mindenképpen, hogy ha egymástól tanulni: az eredményei okán megbecsült kutatótársunk példájából okulni szeretnénk, nem az egy-egy faluhoz, kistájhoz kötődő eredményekre, hanem a másutt is bízvást kipróbálható adatfelvételi és elemzési eljárásra illik fogékonynak lennünk. Vissza