| Előszó | 13 |
| Bevezetés | 15 |
| Hal és a Turing-próba (időleges) kudarca | 15 |
| Mire való a nyelv? | 18 |
| Kód-e a nyelv? | 23 |
| Gondolatokat tulajdonítani másoknak | 26 |
| Konklúzió | 29 |
| A pragmatika születése | 31 |
| Bevezetés | 31 |
| Austin és a pragmatika születése | 32 |
| Searle és a beszédaktus-elmélet | 37 |
| A performatív hipotézis és a performadoxon | 39 |
| Miféle beszédaktus a fikció és a hazugság? | 41 |
| Az őszinteség feltétele, a beszélő mentális állapotai és a hiedelem paradoxona | 47 |
| A beszédaktus-elmélet nem kognitív elmélet | 49 |
| A nyelvészeti pragmatika | 53 |
| Konklúzió | 56 |
| A pragmatika és a kognitív tudomány | 57 |
| Bevezetés | 57 |
| Grice és a nem természetes jelentés fogalma | 59 |
| Grice és a társalgás logikája | 61 |
| Grice, Searle és a közvetett beszédaktusok kérdése | 65 |
| Grice, Searle és a társalgási implikatúrák | 68 |
| Nem demonstratív inferencia, implikatúrák és közös ismeretek | 70 |
| Grice és Searle elméletének kognitív jelentősége | 72 |
| Konklúzió: a kognitív pragmatikával szemben támasztott követelmények | 74 |
| Grice öröksége és a kognitív pragmatika | 76 |
| Bevezetés | 76 |
| A kód és az inferencia | 77 |
| A pragmatikai folyamatok specifikusan a nyelvre jellemzők vagy függetlenek tőle? | 79 |
| Fodor és az emberi agyműködés moduláris ábrázolása | 80 |
| Nyelvészet és pragmatika, perifériás rendszer és központi rendszer | 82 |
| Fogalmak és kontextus | 85 |
| Miben tekinthető Sperber és Wilson Grice követőinek? | 87 |
| A reláció maximájától a relevnaciaelvig | 90 |
| A relevancia: hatás és erőfeszítés | 93 |
| A relevancia, a kontextus kiválasztása és az interpretációs folyamat leállítása | 95 |
| Konklúzió | 97 |
| Kogníció és igazság | 100 |
| Bevezetés | 100 |
| Milyen legyen a világról alkotott reprezentáció, mi a célja és milyen alakot öltsön? | 101 |
| Igazság és kijelentés | 104 |
| Logikai forma és propozíciós forma | 109 |
| Explicitálások, implicitálások és nyelvi aluldetermináltság | 110 |
| Explicitálások, nyelvi aluldetermináltság és igazság | 112 |
| Pragmatikai megoldás a Mooer-féle paradoxonre | 117 |
| Nyelv és igazság | 119 |
| Konklúzió | 123 |
| Logika, inferencia és pragmatika | 124 |
| Bevezetés | 124 |
| Indukció és dedukció | 125 |
| "A Föld lambölyű" | 127 |
| A pragmatikai inferenciák deduktívak | 131 |
| Deduktív logika és kijelentéskalkulus | 133 |
| Kiküszöbölési szabályok és relevancia | 138 |
| Hiedelmek, meggyőződések és igazság | 141 |
| Konklúzió | 147 |
| A fogalomalkotás | 148 |
| Bevezetés | 148 |
| Innátizmus, fogalmak és indukció | 149 |
| "Gavagai!" | 152 |
| Homályos fogalmak és prototípus-elmélet | 155 |
| A prototípusmodell bírálata | 157 |
| A kategóriába tartozás látszólagos fokozatiságának másfajta értelmezése: a sztereotípia | 160 |
| A fogalomalkotás hipotetikus-deduktív modellje | 165 |
| Konklúzió | 169 |
| Nyelv és fogalom | 170 |
| Bevezetés | 170 |
| A strukturalista szemantika | 171 |
| A kategorizáció strukturalista elméletének bírálata | 175 |
| Konceptuális és proceduális tartalom | 179 |
| Procedurális tartalom és konnektívumok | 183 |
| A procedurális és a konceptuális tartalom elkülönítésének ontológiai megközelítése | 188 |
| A fogalmak lehorgonyzása | 192 |
| Konklúzió | 194 |
| A nyelv szó szerinti és nem szó szerinti használata | 195 |
| Bevezetés | 195 |
| A szó szerinti és a nem szó szerinti használat elkülönítése a relevanciaelméletben | 196 |
| A szószerintiség és a nem szószerintiség közti határvonal | 198 |
| Szószerintiség, nem szószerintiség és hasonlóság | 201 |
| Nem szószerintiség és megközelítő diskurzus | 204 |
| Nem szószerintiség és metafora | 206 |
| A beszélő elkötelezettsége és a beszédaktusok leírása a relevanciaelméletben | 209 |
| Fikció és szószerintiség | 211 |
| Fikció, igazság és interpretáció | 212 |
| Megközelítő használat, a fogalmak hatályos vagy körvonalazatlan természete | 216 |
| Konklúzió | 217 |
| Konklúzió | 218 |
| Bevezetés | 218 |
| A gondolkodás elmélete és a beszélő szándékai | 219 |
| A diskurzus kompozicionalitása | 222 |
| Grammatikalitás és mondat, koherencia és diskurzus | 226 |
| A diskurzus "kognitív" megközelítése | 229 |
| A diskurzus redukcionista megközelítése a relevancia fogalmának segítségével | 231 |
| Konklúzió | 235 |
| Irodalomjegyzék | 237 |
Folytatás Microsoft-tal