A társalgás cselei

Bevezetés a pragmatikába

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Anne Reboul: A társalgás cselei ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	210 oldal
Sorozatcím:	Osiris könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	963-389-700-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünknek az a célja, hogy egy eddig kevéssé ismert tudományterületet tárjon a nagyközönség elé, a pragmatikát, a mi nem más, mint a kommunikáció és a megismerés során megnyilvánuló... Tovább

Fülszöveg

"Menj el fogat mosni!" - mondja az apa este a gyereknek. "Nem vagyok álmos" - válaszolja a gyermek. Hogyan vagyunk képesek arra, hogy ezt a logikailag össze nem függő mondatot értelmes társalgásként fogjuk fel? A pragmatika alapvető kérdése, hogy emberi tudásunk hogyan irányítja a nyelv használatát. Ez a könyv bevezetést nyújt a pragmatikával most ismerkedőknek, s ugyanakkor határozott tudományos állásfoglalást is közvetít. A két kiváló szerző, miközben eligazít a szakirodalom útvesztőjében, a mindennapi életből vett példákkal mutatja meg, hogy mindannyian gyakorlati pragmatikusok vagyunk. A könyv nemcsak a jövendő nyelv- és irodalomtanárok, a pszichológusok és a nyelvészek számára fontos, de a nagyközönségnek is élvezetes olvasmánya lehet.

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	13
Hal és a Turing-próba (időleges) kudarca	13
Mire való a nyelv?	15
Kód-e a nyelv?	19
Gondolatokat tulajdonítani másoknak	22
Konklúzió	24
A pragmatika születése	27
Bevezetés	27
Austin és a pragmatika születése	28
Searle és a beszédaktus-elmélet	32
A performatív hipotézis és a performadoxon	33
Miféle beszédaktus a fikció és a hazugság?	35
Az őszinteség feltétele, a beszélő mentális állapotai és a hiedelem paradoxona	40
A beszédaktus-elmélet nem kognitív elmélet	41
A nyelvészeti pragmatika	45
Konklúzió	48
A pragmatika és a kognitív tudomány	49
Bevezetés	49
Grice és a nem természetes jelentés fogalma	50
Grice és a társalgás logikája	52
Grice, Searle és a közvetett beszédaktusok kérdése	55
Grice, Searle és a társalgási implikatúrák	58
Nem demonstratív inferencia, implikatúrák és közös ismeretek	59
Grice és Searle elméletének kognitív jelentősége	61
Konklúzió: a kognitív pragmatikával szemben támasztott követelmények	63
Grice öröksége és a kognitív pragmatika	64
Bevezetés	64
A kód és az inferencia	65
A pragmatikai folyamatok specifikusan a nyelvre jellemzők vagy függetlenek tőle?	66
Fodor és az emberi agyműködés moduláris ábrázolása	67
Nyelvészet és pragmatika, perifériás rendszer és központi rendszer	69
Fogalmak és kontextus	72
Miben tekinthető Sperber és Wilson Grice követőinek?	73
A reláció maximájától a relevnaciaelvig	75
A relevancia: hatás és erőfeszítés	78
A relevancia, a kontextus kiválasztása és az interpretációs folyamat leállítása	80
Konklúzió	82
Kogníció és igazság	84
Bevezetés	84
Milyen legyen a világról alkotott reprezentáció, mi a célja és milyen alakot öltsön?	85
Igazság és kijelentés	87
Logikai forma és propozíciós forma	91
Explicitálások, implicitálások és nyelvi aluldetermináltság	92
Explicitálások, nyelvi aluldetermináltság és igazság	94
Pragmatikai megoldás a Mooer-féle paradoxonre	97
Nyelv és igazság	99
Konklúzió	102
Logika, inferencia és pragmatika	103
Bevezetés	103
Indukció és dedukció	103
"A Föld lambölyű"	106
A pragmatikai inferenciák deduktívak	109
Deduktív logika és kijelentéskalkulus	110
Kiküszöbölési szabályok és relevancia	115
Hiedelmek, meggyőződések és igazság	117
Konklúzió	122
A fogalomalkotás	123
Bevezetés	123
Innátizmus, fogalmak és indukció	123
"Gavagai!"	126
Homályos fogalmak és prototípus-elmélet	129
A prototípusmodell bírálata	130
A kategóriába tartozás látszólagos fokozatiságának másfajta értelmezése: a sztereotípia	133
A fogalomalkotás hipotetikus-deduktív modellje	136
Konklúzió	140
Nyelv és fogalom	141
Bevezetés	141
A strukturalista szemantika	141
A kategorizáció strukturalista elméletének bírálata	145
Konceptuális és proceduális tartalom	148
Procedurális tartalom és konnektívumok	151
A procedurális és a konceptuális tartalom elkülönítésének ontológiai megközelítése	155
A fogalmak lehorgonyzása	159
Konklúzió	161
A nyelv szó szerinti és nem szó szerinti használata	162
Bevezetés	162
A szó szerinti és a nem szó szerinti használat elkülönítése a relevanciaelméletben	163
A szószerintiség és a nem szószerintiség közti határvonal	164
Szószerintiség, nem szószerintiség és hasonlóság	167
Nem szószerintiség és megközelítő diskurzus	169
Nem szószerintiség és metafora	171
A beszélő elkötelezettsége és a beszédaktusok leírása a relevanciaelméletben	173
Fikció és szószerintiség	175
Fikció, igazság és interpretáció	176
Megközelítő használat, a fogalmak hatályos vagy körvonalazatlan természete	179
Konklúzió	180
Konklúzió	181
Bevezetés	181
A gondolkodás elmélete és a beszélő szándékai	182
A diskurzus kompozicionalitása	184
Grammatikalitás és mondat, koherencia és diskurzus	187
A diskurzus "kognitív" megközelítése	189
A diskurzus redukcionista megközelítése a relevancia fogalmának segítségével	192
Konklúzió	195
Irodalom	197

Témakörök

Nyelvészet > Kommunikáció > Beszéd > Egyéb
Nyelvészet > Nyelvművelés > Nyelvhasználat

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem