A templomcím a magyar helységnevekben

Fülszöveg

Mező András 1939. november 28-án született a Szabolcs megyei Vasmegyer községben. A gyermekéveit Nyírbogdányban töltötte. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Az egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, ahol 1963-ban szerzett oklevelet magyar-történelem szakon. 1963 decemberétől a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékén tanít, 1984-től a tanszék vezetője. Egyetemi doktori címet 1965-ben, kandidátusi fokozatot 1973-ban, akadémiai doktorátust 1996-ban szerzett. 1974-től két tanévben a nyitrai pedagógiai főiskolán tanított, többször vezetett egy-egy kurzust az ungvári egyetemen, több félévben hangtani és nyelvtörténeti előadásokat tartott a KLTE-n.
Munkahelyén a magyar nyelvtudomány számos részterületét oktatta, valamint speciálkollégiumokat vezetett a magyar névtan és a középkori magyar művelődéstörténet kérdésköreiből. Erős lokálpatrióta kötődését mutatja, hogy megírta nevelő faluja, Nyírbogdány és lakóhelye, Nyíregyháza történetét (mindkettőt társszerzőkkel). 1979-ben Hajdú Mihállyal megindította a magyar névtudomány máig egyetlen hazai periodikáját, a Névtani Értesítőt. 1985-től a Szabolcs-szatmári Szemle c. folyóirat főszerkesztője, tagja a Magyar Nyelv szerkesztőbizottságának.
Főbb művei: A baktalórántházi járás földrajzi nevei. Nyíregyháza, 1967; Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972 (Németh Péterrel); A magyar hivatalos helységnévadás. Budapest, 1982. Vissza