A teozófia és antropozófia

Előszó

Részlet:

A teozófia szó eredeti értelme szerint az Istenre és az isteni dolgokra vonatkozó ismeretet, sőt a mélyebb ismeretet, a bölcseséget jelenti. Antropozófia alatt pedig az emberre vonatkozó mélyebb ismeretet, bölcseséget kell érteni. Mindkét névnek értelme azonban módosult és hogy egyelőre mellőzzük az antropozófia értelmének módosulását, lássuk a teozófiának mai sajátos értelmét.
Teozófia alatt azt a nézetet értik, hogy az ember közvetlenül, benső, szellemi szemlélődés által, érzékeinek közvetítése és a természetes következtetési eljárás nélkül is érzékfeletti dolgoknak és isteni titkoknak megismerésére tud jutni. E megismerésnek forrása tehát a szemlélődés, az embernek belső világába való elmerülés és az ebből állítólag származó világosság, - tárgya a titok, a misztikum, úgy a természetes titok, mint a magasabbak, az Istenre vonatkozók, - célja pedig és eredménye e megismerésnek az Istennel való közelebbi és közvetlen viszony. Akik akár régebben, akár újabban teozófiát tanítottak és azok is, akik teozófusoknak vallották és vallják magukat, mind makacsul hitték és hiszik, hogy nekik több és magasabb bölcseségük van, mint minden emberi tudás együttvéve, és mélyebb és biztosabb belelátásuk Istennek életébe és az ember rendeltetésébe és állapotába, mint aminőt bármely bölcselet vagy vallás, különösen a kereszténység adhat az embernek.
A teozófia nem új jelenség, ellenkezőleg igen régi... Vissza