A térképolvasás és a tereptan elemei

Előszó

Az 1939. évi német-francia háborúval kapcsolatban számos újsághír számolt be a német katona kiválóságáról. Ezek között a hírek között volt egy, amelyik csodálattal emlékezett meg arról, hogy még a legutolsó német katona is milyen nagyszerűen tudja olvasni a térképet. Ez az észrevétel sokkal jelentősebb, minthogy csak egyszerű hírnek tekinthetnők. Az az idegen újságíró, aki ezt a tapasztalatot tette, érdemesnek találta, hogy külön megemlékezzék róla lapjában. És csakugyan érdemes is vele foglalkozni és rajta eltűnődni.
Nem kétséges, hogy a német katonákat nemcsak katonai szolgálati idejük alatt tanították meg a térkép olvasására és helyes használatára, hanem már jóval azt megelőzően, különböző egyesületek keretén belül. Ha nem is tekintjük azt, hogy a térképismeretünk eljövendő katonai kiképzésünkkor már mint jól elsajátított javunk fog előnyünkre szolgálni, bizonyosak lehetünk abban, hogy az élet bármilyen helyzetében is, mint hűséges és kedves barátra fogunk a térképre tekinteni.
A térképet ismerni, azon tájékozódni tudni annyit jelent, mint egy bizonyos nagykiterjedésű területen egészen otthon lenni. Ha tehát jól tudjuk a hazai térképet olvasni, akkor nagyjából mindenféle más térképen is el tudunk igazodni, következésképen megismerhetjük az idegen országok földjét is. Eltekintve attól, hogy a térkép megismerése honvédelmi kötelességünk, az ma már az általános műveltség ismérve is, amit szinte egynek vehetünk az írás-olvasás tudásával.
Ennek a könyvecskének célja, amint azt már címe is megmondja, bevezetést adni ahhoz, hogy a térképolvasás elemeit elsajátíthassuk, és így eleget tehessünk már jó előre eljövendő honvédelmi kötelezettségünk egy részének, s amellett fejleszthessük általános ismeretkörünket is. A térkép ismerete nemcsak tudást, de szórakozást is nyújt. Mennyivel kedvesebb az a kirándulás, amelyen segítőtársunk és egyben társalkodónk is a térkép! Vissza