kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Franklin-Társulat Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 2.500 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Bernstein A. német műve után. Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest. Az I-IV. kötet kiadási éve: 1875. |
| I. kötet | |
| A sebesség | |
| A természeti erők sebessége | 1 |
| Hogyan lehet a villanyos folyam sebességét megmérni? | 3 |
| A föld súlya | |
| Hány fontot nyom az egész föld? | 6 |
| A föld súlyának megmérése | 7 |
| Mikép történt a kisérlet a föld súlyának kiszámítása | 9 |
| A világosság és távolság | |
| Valami a világításról | 12 |
| A bolygóknak megvilágíttatása a nap által | 14 |
| Az időjárásról | |
| Valami az időjárásról | 17 |
| Az időjárás télen és nyáron | 19 |
| A légáramlásról és időjárásról | 22 |
| Az időjárás ismeretének szilárd törvényei | 24 |
| A lég és a víz az időjáráshoz való viszonyokban | 26 |
| Köd, felhő, eső és hó | 28 |
| Hogyan köttetik meg és hogyan szabadúl fel a meleg? | 30 |
| A megkötött meleg hideget, a felszabadúlt meleget idéz elő | 32 |
| Időjárási szabályok és azok megzavartatásai | 34 |
| A mi változékony időjárású fekvésünk | 36 |
| Az időjóslás nehézsége és lehetősége | 38 |
| Az időjósok | 41 |
| Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? | 44 |
| A virágról és gyümölcsről | |
| Egy cseresznye virága | 47 |
| A cseresznye virágzata egyes részeiben | 49 |
| A virág megtermékenyíttetése | 50 |
| A szél és a virágok | 52 |
| A virágok és rovarok | 54 |
| Egy virágnak csodálatos megtermékenyíttetése | 55 |
| A virágok megtermékenyítésének csodái és fontosságáról | 57 |
| A megtermékenyített cseresznye | 59 |
| Valami a gyümölcsökről és azok neveléséről | 61 |
| A nép számára szükséges élelmi szerek | |
| Az élelmi szerek forgalma | 64 |
| Az emésztés | 66 |
| A kávé | 68 |
| A kávé haszna és ártalmassága | 70 |
| A reggeli | 72 |
| A pálinka | 75 |
| A pálinkaivás veszélyei | 78 |
| A pálinkaivás kártékonysága | 80 |
| A szegény ember és a pálinka | 83 |
| Az iszákosság következményei és azoktól való megóvás | 85 |
| Az ebéd | 88 |
| A legkülönfélébb étkezések szüksége | 90 |
| A húsleves | 92 |
| Czélszerű mellékletek a húsleveshez | 95 |
| Hüvelyes vetemények | 97 |
| Főzelék és hús | 99 |
| Az ebéd utáni alvás | 101 |
| Víz és ser | 104 |
| Az esteli | 106 |
| A táplálásról | |
| Az emberi test nem egyéb tejnél | 1 |
| Az ember: átváltozott étel | 3 |
| Milyen különös ételekkel táplálkozunk | 4 |
| Hogyan készít elő a természet nekünk az ételeket | 7 |
| Mi lesz az anyatejből, ha elért a gyermek testébe | 9 |
| Miképen lesz a vér a testben élő testté | 11 |
| Az anyagok keringése | 13 |
| A táplálék | 15 |
| Néhány a táplálkozásra vonatkozó kísérlet | 18 |
| Az állatok ösztönéről | |
| Mi az ösztön? | 21 |
| Az állatok és növények ösztöne között levő különbség | 23 |
| Az állatnak természetes példa által ébresztett ösztöne | 26 |
| Az ösztönnek meghatározott czéljai | 29 |
| Az állatok ösztönszerű alattomossága | 31 |
| Az élelmi szerek ösztönszerű megválogatása | 33 |
| Az élelmi szerek gyűjtésére és felhalmozására készítő ösztön | 35 |
| Az állatok mestersége lakásaik berendezésénél | 38 |
| A rovarok előrelátó gondossága piczinyeik iránt | 41 |
| Az állatoknak szülei által való oktatása | 44 |
| Az állatok viselete ellenségeik iránt | 46 |
| A társas ösztön | 49 |
| Az állatoknak egymás között való viszonyos megértetésök | 51 |
| A méhek élete | 55 |
| A méhek letelepedése | 57 |
| A méhsejt építése | 59 |
| A méhpeték és azoknak további fejlődése | 62 |
| A méhkirályné halála és új királynénak csodálatos létrejötte | 64 |
| A hangyák társas élete | 67 |
| A termeszek társas élete | 71 |
| A termeszek háborúi | 73 |
| A here állatok sajátosságairól | 76 |
| Az állatok vándorlási ösztöne | 78 |
| A gólyák vándorlási ösztöne | 80 |
| A galambok | 82 |
| Az emberi környezetnek befolyása az állatok ösztönére | 86 |
| A szellemi öntudatnak bizonyos neme az állatoknál | 88 |
| A kutyának nevezetes tulajdonságai | 90 |
| Folytatás | 94 |
| Értelemfejlődés a majmoknál | 96 |
| A majmoknak hasonlósága az emberekhez | 99 |
| Általános elmélkedés az állati ösztönről | 101 |
| Az állatok idegrendszere | 103 |
| A külfönféle idegrendszerek elválasztása a magasabb rendű állatoknál, ellentétben az alsóbb rendűekhez | 106 |
| Harmadik füzet | |
| Ha egy érzékünkkel kevesebb volna | 1 |
| Ha egy érzékünkkel több volna | 3 |
| A különféle vonzerők | 6 |
| A legapróbb részecskékről s a láthatatlan hézagokról | 9 |
| Mit értünk parány alatt | 11 |
| Hogyan játszadozik a meleg a parányokkal | 14 |
| Honnan ered a meleg hatása a parányokra | 16 |
| A parányok vonzó- és eltaszító erejéről | 19 |
| Mi okozza, hogy a tárgyak szilárdaknak, folyóknak vagy gázneműeknek tünnek föl | 22 |
| A meleg befolyása a parányokra | 25 |
| A testek vonzereje | 27 |
| Hogyan csökken a távolság szerint a föld vonzereje | 29 |
| Általános elmélkedés a testek eséséről? | 32 |
| Milyen nagy az esés sebessége? | 34 |
| Az esés sebességének közelebbi vizsgálata | 36 |
| Az esés törvényeinek fontossága | 39 |
| A hold futása összehasonlítva az ágyúgolyó futásával | 41 |
| A csillagok mozgása és vonzatása | 44 |
| Miben rejlik a vonzerő | 47 |
| A vonzerő s a világ eredete | 49 |
| A természeti erők rejtélyessége | 52 |
| Hasonló természeti erők különfélesége | 55 |
| A delej ereje | 58 |
| További kisérletek a delejjel | 61 |
| Minemű a delej két sarka | 63 |
| Mi történik a delejjel, melyet a közepén széttörünk | 65 |
| A delejes tünemények magyarázata | 68 |
| Mi történik a tűvel, melyet megdelejezünk | 71 |
| A titkos anyag, vagyis a mit folyadéknak nevezünk | 73 |
| Hogyan hathatni delejesen minden tárgyra | 76 |
| A föld delejes ereje | 79 |
| A végtelenség s a villamosság | 82 |
| A villamosság legegyszerűbb tüneményei | 85 |
| További villamos kisérletek | 88 |
| A villamos és delejes tünemények különbözősége | 91 |
| A villamosság vezetéséről | 94 |
| A villamszikra s a villám | 97 |
| A villamosság vezetése, összegyüjtése és töltése | 99 |
| Hogyan lehet a villamosságot lekötni | 102 |
| A villám töltésének és kisütésének magyarázata | 105 |
| Mily szerepet játszik a villamosság zivatar alkalmával | 107 |
| A föld egy nagy villamgép | 110 |
| A titkos természeti erőkről | |
| A galvanismus tüneményei | 1 |
| Mit értünk galván-láncz alatt | 5 |
| Hogyan lehet egy Volta-féle oszlopot előállítani s mit vehetni észre rajta | 8 |
| A galvanikus hiatása az élő testre | 13 |
| A villamos szikra | 15 |
| A galvanikus hőség | 18 |
| A villamos fény | 21 |
| A villamos fény gyakorlati használata | 23 |
| A villamos fény vegyi hatása | 25 |
| A villamfolyam hatása a vasra | 27 |
| A villamdelejes erő alkalmazása | 29 |
| A villamdelejek keringő mozgása | 32 |
| A villamos távirdák | 35 |
| Siemens és Halske távirdája | 38 |
| Az iró távirda | 43 |
| A Casseli-féle távirda | 48 |
| A villamos kiegyenlítés túlságosan messze menő elméletének helyreigazítása | 57 |
| A villamdelejes órák | 60 |
| A villamos órák tudományos alkalmazása | 63 |
| A villamos órák használata a földrajzban és az időjárás vizsgálatánál | 67 |
| A különös villamos telepek | 70 |
| Hogyan lehet a villamfolyamot megmérni | 73 |
| Állati villamosság | 76 |
| A fém és az állati villamosság közti különbség | 79 |
| Du-Bois-Reymond kisérletei | 81 |
| A föl és leszálló galvánfolyam különböző hatása | 84 |
| A villamosság az izmokban | 88 |
| Az izomfolyam gyöngülése az összehúzódás által | 91 |
| A galvánfolyamok az idegekben | 94 |
| A villamos idegfolyammal tett kisérletek | 96 |
| Du-Bois-Reymond fölfedezéseinek lehető következményei | 101 |
| A villamos gyógymódok | 104 |
| A titkos természeti erőkről. III. | |
| A titkos vegyi erőkről | 1 |
| A titkos erők különfélesége | 3 |
| A vegyi titkos erő különös sajátságai | 6 |
| A vegyi erő főtüneményei | 9 |
| A vegyrokonság és vegyvonzódás | 12 |
| Mily különösek néha a vegyülések eredményei | 15 |
| A körülmények, melyek közt a vegyi vonzások történnek | 18 |
| A vegyvonzódások sorrendje | 23 |
| A legnagyobb vegyi vonzódás épen az egymáshoz legkevésbé hasonló elemek közt létezik | 26 |
| A vegyülések természetéről | 29 |
| A vegyületek súly-arányai | 32 |
| Hogy mikép vegyülnek az elemek mindig csak meghatározott súlyrészek szerint | 35 |
| Mi a vegyi étvágy s mi a vegyi erély | 37 |
| Valamely elemek kettős és többszörös adaggal való vegyülete | 40 |
| Mit tanulunk a vegytanban a parányokról | 43 |
| A parányok különböző állapota különböző testekben | 46 |
| A parányok száma a vegyületeknél és minden elemnek a súlya | 48 |
| A parányok többszörös vegyülete | 52 |
| A parányok és a melegség | 55 |
| Mit nevezünk az anyagok sajátlagos melegségének, s hogyan melegülnek föl a parányok | 57 |
| Mit értünk keveredés alatt | 61 |
| A folyó testek keveredéséről | 65 |
| Mily rokonságban állnak egymással a vegytan és a villamosság | 69 |
| A villamfolyamok vegyi hatásai | 72 |
| A villam-vegyi titkos erőről | 75 |
| A vegyi tüneményeknek a villamos erő általi megfejtése | 78 |
| A vegyi egyesülések és szétválások magyarázata a villam-vegyi tan szerint | 80 |
| A galvano-plastika | 83 |
| A galvanikus ezüstözésről | 85 |
| Az ezüstöző folyadék készitéséről | 88 |
| Az ezüstözéshez való készülék berendezése | 90 |
| Valam a galvanikus aranyozásról | 93 |
| További nevezetes kisérletek | 95 |
| Van-e több titkos erő? | 98 |
| Zárszó | 101 |
| II. kötet | |
| Hatodik füzet | |
| A vegytan fontossága az életben | 1 |
| Éleny szén- és kénnel | 3 |
| Éleny villany- és vassla | 5 |
| Hogyan állitjuk elő az élenyt? | 8 |
| Mi az úgynevezett összeköttetés? | 10 |
| Az elégés | 13 |
| A vegyészet tana az elégésről | 15 |
| A vegytan mindenütt jelen van | 18 |
| Az élény vándorlásai testünkben | 20 |
| Lélekzés és fütés | 23 |
| A vegyi melegségről | 25 |
| A vegytan mindenki kezében | 27 |
| Kisérletek egy gyufával | 30 |
| Egy vegytani szabály | 32 |
| Egy új fölfedezés a vegytanban | 35 |
| Valami a könenyről | 38 |
| Utmutatás egy kisérlethez | 40 |
| További kisérletek a könenyléggel; miként csinálunk vizet tűzből | 42 |
| A vegyészet fő műdarabjai | 45 |
| Mi tulajdonképen a viz, és mit lehet előállítani egy pohár vizből | 48 |
| Fontos fölfedezés a legolcsóbb fűtés és világításra nézve | 51 |
| A víz felbontása villanyos uton | 54 |
| Valami a légenyről | 57 |
| A légeny vegyi tétlensége és ennek jótékony következményei | 59 |
| A légeny nevezetesebb összeköttetései | 62 |
| Mi a széneny? | 66 |
| Széneny és gyémánt | 69 |
| A széneny különös tulajdonságai | 71 |
| Nehány kisérlet szénsavval | 74 |
| Apró kisérletek, nagy következtetések | 77 |
| Miként eszünk és iszunk szénenyt, és miként történik az élő természetben az anyagok egyesülése? | 80 |
| Különbségek a vegyileg egyesülések közt az élő és holt természetben | 85 |
| A vegyileg egyesülések közötti különbségek következménye | 88 |
| Valami a szervi vegytanból | 91 |
| A szervi vegytan fontos feladatai | 94 |
| Hetedik füzet | |
| A gazdasági vegytan, a csira, a gabona; nehány kisérlet | 3 |
| A növények vegyműhelye | 6 |
| A növények táplálkozása | 8 |
| A növények táplálkozása gyökereik által | 11 |
| Mivel és miként kell táplálnunk a növényeket | 14 |
| A föld trágyázásáról | 16 |
| A trágya tudományos vizsgálata | 20 |
| Új anyagok fölfedezése | 23 |
| A növény-anyagok önkéntes átváltozásai | 27 |
| A burgonya átalakítása liszt- és keményítővé | 30 |
| A burgonya átalakítása czukorrá | 32 |
| A kénsavnak, vagy a malátának szolgálatai | 35 |
| Lehet e czukrot gyártani fából? | 39 |
| A czukor átalakulása erjedés által | 42 |
| Mily átalakulást okoz az erjedés | 45 |
| A méhsör, rum, bor és sör képződése | 49 |
| A sör különböző nemeinek gyártásmódja: aetherképződés borszeszből | 52 |
| A borszesz átalakulása eczetté | 54 |
| A borszesz gyorsabb átalakulása eczetté | 58 |
| Mire képes a vegyészet és mire nem | 60 |
| A hol a vegyészek tudománya hajótörést szenved | 64 |
| A vegyészetnek, mint tudománynak jelentősége | 69 |
| Az állati vegytan főfeladata | 72 |
| A fürdők és azok hatásáról | |
| Mi mindenre képes a víz | 76 |
| Folytonosan légfürdőben élünk | 79 |
| Mennyire más dolog a víz | 83 |
| Milyen bőrben vagyunk? | 85 |
| Kipárolgás a bőrön által | 88 |
| A fürdők beosztása | 91 |
| A tiszító fürdők | 94 |
| Érzékenység és egészség | 97 |
| A víznyomás hatása | 100 |
| A bőr, mint áthatolható fal | 103 |
| A bőr-tevékenység izgatása | 106 |
| Az eleven ellenhatás | 109 |
| A meleg fürdők | 111 |
| Ellenhatás a hideg fürdőben | 114 |
| Zárkövetkeztetések | 117 |
| Valami a föld életéről | |
| Az úgynevezett "holt természet" élete | 3 |
| Miként képződnek a hegyek és tengerek? | 6 |
| Az ellentétes erők hatása a földre | 8 |
| Milyen a föld belseje? | 12 |
| A föld kemény kérge | 15 |
| A föld belső melege | 18 |
| Csepegő víz képződése a földön | 22 |
| Pala-kőzetek | 25 |
| Kőzetek, melyek víz alatt képződtek | 27 |
| Különbség a kőfajok közt | 29 |
| Különbség a kőfajok előjövetelére nézve | 32 |
| Egy világpusztulás | 35 |
| Szükséges volt-e a világpusztító megrázkódtatás? | 37 |
| Visszapillantás a földi őskori átalakulásaira | 40 |
| A föld jelenlegi átalakulása | 43 |
| A delta- és homokpartképződés | 45 |
| Mennyi idős a föld jelen állapota? | 48 |
| Mennyi idő alatt hült ki a föld kérge? | 50 |
| Véletlenül vagy tervszerűleg történnek-e ez átalakulások? | 53 |
| Van-e okunk még egy átalakulását várni a földnek? | 56 |
| Képzelhető-e a földnek egykori visszaképződése? | 59 |
| Az üstökösökön észlelt változások | 62 |
| Az álló csillagok keletkezése és eltünése | 66 |
| Köd-foltok | 69 |
| A föld forgásáról | |
| Az óra | 73 |
| Az inga | 78 |
| A zsebórák | 84 |
| Egyenletesen forog-e a föld? | 88 |
| A hold forgása | 91 |
| A hold haladásának látszólagos gyorsulása | 95 |
| Miként teszi hosszabbá napjainkat a hold? | 98 |
| A fény gyorsaságáról | |
| A fényről | 103 |
| A fény futása | 105 |
| Mi közünk van nekünk Jupiter bolygóhoz | 108 |
| Miként mérték meg a fény gyorsaságát | 111 |
| További bizonyítékok | 113 |
| Bradley fölfedezése | 116 |
| Miként fedezte föl Bradley a fény irányferdülését? | 118 |
| Egy tekintet a végtelenségbe | 121 |
| Mult, és örökkévalóság | 123 |
| Zárelmélkedések | 126 |
| Az állati életfejlődésről | |
| A tojás, és az élet | 3 |
| Az élet fejlődésének tanulmányozásáról | 6 |
| A tojás költése | 9 |
| Mi rejlik tulajdonkép a tojásban | 12 |
| Vizsgáljunk meg közelebbről egy tojást | 16 |
| Miként üt a számadás pontosan? | 19 |
| Hogy jön a tojás a világra? | 23 |
| A tojás a képezdében | 27 |
| Amit látunk és amit nem látunk | 30 |
| Hat és tizenkét óra után | 34 |
| Mit látunk a csirkéből? | 37 |
| A kis csirke egynapos | 41 |
| Egy pillantás a csirke-gyárba | 44 |
| Mikor az embernek szeme-szája eláll | 47 |
| Egy lény, melynek feje és szíve van | 51 |
| Az eleven háromság | 53 |
| Mennyi dolga van a csirkének harmadnap | 57 |
| Három újabb életnap | 61 |
| Midőn a csirke elkezd csere-üzletet folytatni | 64 |
| Bizományi üzlet még nem született lények számára | 67 |
| Mily okos a kis csirke | 70 |
| A kibúvásig | 74 |
| A csirke útra kész állapotban | 77 |
| Gondolatterhes bucsú a csirkétől | 80 |
| A zsír haszna és jelentősége az emberi testben | |
| A zsír képződése és eltünése | 84 |
| A kövérség erüműtani haszna | 87 |
| A kövérség, mint óvszer a zavarok ellen | 90 |
| A kövérség fontos tulajdonságai | 94 |
| A kövérség magasabb czéljai | 97 |
| Az élet ismertető jele | 100 |
| Mikép tartja magát a test táplálék nélkül | 103 |
| A tápszerek második neme | 106 |
| A tápszerek vegyi alkatrészeiről | 109 |
| A zsír szerepe | 112 |
| Kell-e zsírt ennünk? | 114 |
| Zármegjegyzések | 117 |
| III. kötet | |
| A növények, állatok és emberek életéről | |
| Az élet külön nemei | 3 |
| Az ugynevezett "holt" és "élő" természet | 6 |
| Ha a földet egy pillantással áttekintjük | 9 |
| Élet és halál | 12 |
| Az élet fokozatai | 15 |
| Különbségek az élő és élettelen tárgyak közt | 18 |
| Mit nevezünk szervesnek, és mi a szervezés? | 24 |
| A legegyszerűbb növények | 28 |
| Az egyes-sejt | 31 |
| Az egyes-sejt növekedése és terjeszkedése | 33 |
| Magasabb szervezet | 37 |
| Hogyan nőnek a növények | 40 |
| A növény-élet működése és növése | 43 |
| Az élettelen anyagoknak élőkké átalakítása a növények által | 46 |
| Az élet rejtélyéről | 49 |
| A növények növekedésének saját módjai | 52 |
| A fa képződése | 55 |
| A fa élete | 58 |
| A virág csodája | 61 |
| Egy névtelen rejtély | 64 |
| Az élet- és a halál rejtélye | 67 |
| Átmenet a magasabb életfokozatra | 70 |
| Az állatok életéről | 74 |
| Átmenet a növényvilágból az állatvilágba | 77 |
| Az állatvilág fejlődése | 80 |
| Az ön-nemzés | 84 |
| Az állati élet történetéhez a földön | 87 |
| Az állatok érzései és mozdulatai | 91 |
| Az érzések fészke az állatokban | 94 |
| Hol érezzük a fájdalmat | 97 |
| További kisérletek az érzelem fölött | 100 |
| Az állatok növényélete | 103 |
| A rokonszenves idegrendszer | 107 |
| A bel- és külvilágról | 110 |
| Az állat, és a külvilág | 113 |
| Hogy jutnak a külvilág benyomásai az agyvelőbe | 117 |
| A többi érzékek idegeiről | 120 |
| Az állati test mozgásképessége | 123 |
| Miként ösztönözzük mozgásra az izmokat | 126 |
| Egy ideg-átmetszés | 128 |
| Az idegátmetszés további következményei | 131 |
| Az idegek munkafelosztása | 132 |
| Egy ideg-méreg | 135 |
| A nyílméreg és ellenszerei | 138 |
| Az idegek összeforradása | 143 |
| Az idegek elosztása | 146 |
| Egy mesterséges ideg | 149 |
| Ideg-rendszer | 152 |
| Idegvezetés | 157 |
| Az idegvezetés átszármazása | 160 |
| Az idegvezetés gyorsasága | 164 |
| Az állatok és növények életéről II. | |
| Az élet köteléke | 3 |
| A három idegrendszer összefüggése | 6 |
| Vizsgáljuk kissé az agyvelőt | 9 |
| Az agyvelő alsó része | 12 |
| Valjon fedezhetünk-e fel valamit az agyvelő működéséről | 15 |
| A nagy agyvelő tevékenysége | 19 |
| Egy galamb agyvelő nélkül | 22 |
| Mi dolga van a kis agyvelőnek | 26 |
| A koponya alakjáról | 29 |
| Tevékenység és nyugalom | 32 |
| Az álom | 39 |
| Elalvás és fölébredés | 43 |
| Az álmak | 46 |
| Álmak, külső izgatások folytán | 49 |
| Gondolkozás, és mozdulatok az álomban | 52 |
| Ösztön és szellemitélet | 56 |
| Az emberélet - szellemlét | 60 |
| Az ember szabad lény | 63 |
| Az ember beszéde | 67 |
| Az ember uralma | 70 |
| Az emberi szellem és a légkör | 74 |
| A természet és a népek jelleme | 77 |
| Az emberi szellem méltánylása | 81 |
| A szellem - és a bölcsészek | 85 |
| Mi történik az agyvelőben a gondolkodás alatt | 88 |
| A velünk született tehetség és a tapasztalás | 91 |
| A képzeletről és annak fejlődéséről | 95 |
| A gondolatok nyugtalansága és nyugalma | 98 |
| Emlékezet és emlékező tehetség | 103 |
| Miként gondolkozik az agyvelő | 105 |
| A feledés és új gondolatok keletkezése | 109 |
| Miként fontol még valamit az agyvelő | 112 |
| Az erély | 116 |
| Az erély sajátságai | 119 |
| Az állatok és növények életéről III. | |
| Az ember vonzalmai | 3 |
| Vonzalom és szellem | 6 |
| A vonzalmak eredete és fészke | 10 |
| A vonzalmak fejlődése | 14 |
| Az ember felelőssége vonzalmaiért | 18 |
| Az ember szabadsága s az emberiség vonzalmai | 22 |
| A vonzalmak világa | 25 |
| Szellem vonzalmak | 29 |
| Egy megoldatlan kérdés | 33 |
| Az erkölcstan | 37 |
| A művészet | 41 |
| A vallás | 45 |
| Természeti vallásos vonzalom | 48 |
| A szellem többoldalu befolyása | 52 |
| Test és szellem | 56 |
| Szellem és test | 59 |
| Szellem és vérmérséklet | 63 |
| A vérmes és ingerlékeny vérmérséklet | 66 |
| A közönbösek és buskomolyak | 70 |
| A halál rejtélye | 74 |
| Keletkezés és kimulás | 77 |
| Miként halnak meg test és lélek | 81 |
| Milyen régi egy találmány | 86 |
| Mennyire kevéssé sejtjük a valót, és mily vakok vagyunk nyitott szemeink daczára is | 89 |
| A kezek, lábak és az idegek művészete | 94 |
| A félreértések kikerülése végett | 97 |
| A tüdő a mellkasban | 101 |
| Mikép lélekzünk | 105 |
| A tüdő légcsöve | 109 |
| A tüdő, ugy amint valóban van | 113 |
| A tüdő-tevékenység és annak czélja | 117 |
| Az elmés berendezés | 121 |
| A szabályozott-tevékenység, s a tüdő mellék-üzletei | 125 |
| A tüdő, mint fütő készülék | 128 |
| A test melegének szabályozása | 132 |
| Mily takarékos a természet | 136 |
| Egy fa, egy bodony (tonna) és egy tüdő | 139 |
| Az állatok és növények életéről IV. | |
| Az ember és szive | 3 |
| A vér kisebb és nagyobb keringése | 7 |
| A nagy körút | 11 |
| Néhány fő- és mellékkörülmény a szív működésénél | 15 |
| A budapesti vízvezeték, és a test vérvezetéke | 19 |
| További összehasonlítások a víz- és vérvezeték között | 23 |
| Az erek és azok elhelyezésének különfélesége | 27 |
| A szív szelepei | 31 |
| Mily erős a szív | 35 |
| A szívnek úgynevezett erőművi hiányai | 39 |
| A szem és a sötét kamra (Camera obscura) | 43 |
| A sötét kamra | 46 |
| A "sötét kamra" hiányai | 50 |
| A fényképészek "sötét kamrá"-ja | 55 |
| Tekintsünk mélyebben a szembe | 59 |
| Szemünk belsejének átlátszósága | 62 |
| Tekintsük egy szem alkotását | 66 |
| Az úgynevezett üveganyag a szemben | 69 |
| A szem előnyei | 73 |
| A fénymérséklő | 77 |
| A szemhéjjak | 80 |
| A szem mozgékonysága | 85 |
| A szemek iránya és kormányzása | 88 |
| A szemek helyzete | 92 |
| Az ideg-kárpit | 95 |
| Képesek volnánk-e szem nélkül is látni | 98 |
| Az idegkárpit finomsága | 102 |
| Az idegkárpit minősége | 106 |
| Nehány kisérlet | 110 |
| Miért nem látjuk a tárgyakat fordítva | 114 |
| Két szem, egy kép | 118 |
| Az ember és találmányai | 123 |
| Végelmélkedések | 126 |
| IV. kötet | |
| A gyakorlati fűtés I. | |
| A tudomány és gyakorlat | 3 |
| Elégés és melegítés | 7 |
| Meggyújtunk egy darab szurkos fenyőt | 10 |
| A léghuzam és a tűz | 13 |
| A léghuzam a kályhában | 16 |
| Levegőszállítás és kályha-hangverseny | 20 |
| A kályha és kandalló | 23 |
| A cserépkályha | 26 |
| A kályha anyaga, színe és máza | 29 |
| A kályha belülről | 32 |
| A léghuzamok a kályhában | 36 |
| A léghuzam és a tüzelési anyagok | 39 |
| A kéménykérdés | 42 |
| A különféle tüzelési anyagok | 45 |
| A tüzelési anyagok megvizsgálása | 48 |
| A fűtési erőkről tett kisérletek | 51 |
| A fenyőfa és bükkfa értékéről | 54 |
| A tölgyfa égési értéke | 58 |
| A fűtési érték és a pénzérték | 61 |
| A tőzeg | 63 |
| A tőzeg fűtési értéke | 66 |
| A tőzeg mellett és ellen | 69 |
| A koaksz | 72 |
| A koaksz fűtési ereje | 75 |
| A koaksz tudományos és gazdasági szempontból | 78 |
| A kőszén | 81 |
| A kőszén ellen | 85 |
| A barnaszén | 87 |
| A fűtés és egészség | 90 |
| A felmelegedés mellékkörülményei | 93 |
| A falak, a szoba felső padlózata és a kéménynyilás | 96 |
| Az egyszeri fűtés | 99 |
| A gyorsan fűlő kályha | 102 |
| A vaskályha | 105 |
| A vaskályha kártékonysága | 108 |
| A vaskályha alkalmazhatósága és alkalmazhatatlansága | 111 |
| A gyakorlati fűtés (Vége) | |
| Miképpen lehet a tőzeget hasznavehetőbbé tenni | 3 |
| A légmentesen zárt kályhaajtók | 6 |
| Magyarázat | 8 |
| A kályhában való főzés | 11 |
| A fűtés nagyban | 14 |
| A világító gáz mint fűtő gáz | 17 |
| A nehézség a fűtő gáz előállításánál | 20 |
| Zárszó | 22 |
| Csak egy közönséges tolólámpa! | |
| A természet és az ember rendeltetése | 26 |
| Az egyes részek | 29 |
| Az olaj állásának szabályozása | 32 |
| A légnyomásról | 35 |
| A légnyomás hatásáról és méréséről | 38 |
| A légnyomás némely főtüneményei | 40 |
| Térjünk vissza a lámpához | 43 |
| Az égető cső | 46 |
| A légáramlat és az elégés | 48 |
| A léghuzam szabályozása | 51 |
| Zárszó | 53 |
| A természet változásai és vándorlásai | |
| Egy homokszem vándorlásai és változásai | 57 |
| A vándorló homokszemcsék hatása | 60 |
| Hogyan vándorolnak a sziklák | 63 |
| Hogy szakad ki a szikla a föld tömegéből | 66 |
| A sziklák a szárazföldön is vándorolnak | 69 |
| Egy kősziklának nevezetes nyári utazás | 72 |
| Az egyensúly helyreállítása | 75 |
| Mennyire van minden a mozgásnak alávetve | 78 |
| A víz vándorlásai és változásai | 80 |
| Az átváltozó víz különféle erői | 83 |
| A meleg mint mozgató erő | 85 |
| A vízrégeteknek kavaró mozgása | 88 |
| A fagyó vizekben előforduló mozgások | 90 |
| A vizek forrongásai a jégfödél alatt | 93 |
| Mi történik a vizekben tavaszszal? | 96 |
| Mi történik a vizekben nyáron? | 98 |
| A víz vándorlásainak fontos jelentősége | 100 |
| A mozgások a világtengerben | 103 |
| A világtenger utazik | 106 |
| Egy kis fejetlenség | 108 |
| Tengeráramlások és szellemáramlatok | 111 |
| A növényvándorlás | 113 |
| A vízvándorlások által okozott elváltozások | 115 |
| Zárszó | 119 |
| Mozgás a naprendszerben | |
| A bolygó rendszer síkjáról | 3 |
| A naprendszernek képe | 5 |
| Hogyan tünik fel nekünk a bolygók mozgása és milyen az valósággal | 7 |
| Példa a Vénusz pályafutására | 12 |
| Példa Marsz bolygónak mozgásáról | 16 |
| A nyugattól kelet felé való mozgás | 19 |
| Összes átnézet kisérlete | 22 |
| Föld és Hold | 24 |
| A Hold sajátszerű pályafutása | 26 |
| Marsz és a kis bolygók | 28 |
| Jupiter, Szaturnusz, Uranusz és Neptún | 30 |
| Észrevételek egy csodálatos felfedezés magyarázatához | 33 |
| Min alapúl főképen Leverrier felfedezése? | 36 |
| A nagyszerű felfedezés | 38 |
| Képzelmi utazás a mindenségben | |
| I. rész | |
| Elindulás | 41 |
| A Föld és Hold közötti állomáson | 44 |
| Megérkezés a Holdban | 47 |
| A Holdban | 50 |
| Mihez fogjunk a Holdban? | 52 |
| Egy kis tudományos ábrándozás | 55 |
| Néhány úti gondolat | 58 |
| Apró úti találkozások | 60 |
| További úti kalandok | 63 |
| A Nap felülete | 66 |
| Keressünk magunknak szállóhelyet | 69 |
| Megállapodunk | 71 |
| A Nap nagysága | 74 |
| Le a kalappal! egy köbmérföld előtt állunk | 77 |
| Még inkább le a kalappal! a Nap nagysága előtt | 79 |
| A térpazarlás a naprendszerben | 82 |
| Naprendszer kicsinyben | 85 |
| Hogyan hangzik össze a minta | 88 |
| Amit néha-néha az égen láthatunk | 91 |
| Marszon vagyunk | 94 |
| A kis bolygók | 97 |
| A kis bolygók pályái | 99 |
| Két sajátságos üstökös | 101 |
| Egy kis üstökös félelem | 104 |
| Képzelmi utazás a mindenségben | |
| II. rész | |
| Jupiter: a bolygók legfontosabbika | 3 |
| Milyen az élet Jupiteren | 5 |
| Jupiter holdjai | 8 |
| Szaturnusz és gyűrűje | 11 |
| Hogyan jutott Szaturnusz gyűrűjéhez | 14 |
| Szaturnusz lakosai | 17 |
| Szaturnusz gyűrűjének lakosai | 20 |
| Szaturnusz gyűjűjének sorsa | 23 |
| Uranusz | 26 |
| Neptún | 29 |
| A Neptúnon levő viszonyok, és e bolygónak fontossága a csillagászatban | 32 |
| A naprendszer valódi népessége | 35 |
| A kiszámított és ki nem számított üstökösök | 38 |
| Az üstökösök sajátságos mineműsége | 41 |
| Az 1680-iki üstökös | 44 |
| Az 1927-1759. évek közt feltűnt üstökösök | 47 |
| Az 1769-1770. ik évek közt feltűnt üstökösök | 50 |
| Üstökösök az 1807-ik évek közt feltűnt üstökösök | 54 |
| Üstökösök az 1815. és 1835. közötti évekből | 56 |
| Az 1835-ben megjelent Halley-féle üstökösben előfordúlt tünemények | 59 |
| A legújabb idők üstökösei | 63 |
| A hazahozott vásárfia | 66 |
| A földpálya nagyságáról | |
| A csillagászat mérővesszeje | 71 |
| Vénusz-átmenetek | 74 |
| Az 1761. és 1769-iki észleletek eredményei | 78 |
| A holdpályafutás megzavartatásai | 81 |
| Hogyan vándorolnak Föld és Hold a Nap körül | 84 |
| A föld- és holdtömegek súlypontja | 87 |
| A bolygópályák megzavartatásai | 91 |
| A Marsz bolygónak megfigyeltetése 1862-ben | 94 |
| A világosság sebessége | 97 |
| Bradley felfedezése | 101 |
| A világosság sebessége és a földpálya nagysága | 104 |
| Hogyan lehet legnagyobb térségeket, legkisebb időrészecskék segélyével megmérni | 108 |
| Fizeau mérései a világosság gyorsaságára nézve | 111 |
| A világosság sebességének pontos meghatározása | 114 |
| Végelmélkedés | 117 |
| Az égi tüneményekről | 122 |
| V. kötet | |
| A nap és az élet I. | |
| Az élet forrása | 3 |
| Az erő fennmaradásának törvénye | 8 |
| Az örök mozgony és az emeltyű | 11 |
| A surlódásról | 15 |
| A surlódás és a meleg | 19 |
| A meleg csupán átváltozott erő | 23 |
| Az úgynevezett meleganyagról | 26 |
| A meleg lényege | 30 |
| Külső mozgás és belső mozgás | 33 |
| Egy húllócsillag életrajza | 36 |
| Miképpen változik át a világtérben a mozgás meleggé? | 40 |
| Mi napmeleget eszünk | 43 |
| A föld egy nagy gőzgép | 48 |
| Miképpen táplálkoznak a tengerek levegővel? | 51 |
| A meleg conservativ munkája | 55 |
| Az erőszámla az emberben | 59 |
| A nap melegének felhalmozódása | 64 |
| A nap kihűlése | 67 |
| A világ vége | 71 |
| A nap önmozgása | 74 |
| Az állócsillagok színei | 78 |
| A napfoltok és az állatövi fény | 82 |
| A nap dudorodásai (protuberantia) | 87 |
| A teljes napfogyatkozás 1860. év jul. 18-kán | 91 |
| Mire tanított az 1860-ki napfogyatkozás? | 97 |
| A napnak, mint világtestnek, állása | 102 |
| Miképpen változtatnak el a világsugarak egy üveprizma által? | 105 |
| A napszinkép homályos vonalai | 108 |
| Mely anyagok fordúlnak felő a napban? | 113 |
| A színképvizsgálódások feladatai | 118 |
| A színképvizsgálódás nyomozó ereje | 124 |
| Új fémek felfedezése | 127 |
| A nap és az élet II. | |
| Természettani tünetek a napon | 3 |
| A világür sötét csillagai és ködtömegei | 8 |
| A bolygók | 13 |
| Az aether | 16 |
| A világür állapota és az égitestek | 21 |
| A nap vegyi tevékenysége | 25 |
| Mikép eszközlik a napsugarak a vegyi egyesüléseket | 30 |
| Láttani a fény és vegyi fény | 37 |
| A halvany-durrlég a napfényben | 42 |
| Miként mérhetjük meg a fénysugarak vegyi hatását | 47 |
| A fényvegyi (photochemisch) egység és a vegyi fény-fok | 52 |
| A nap vegyi erejének elosztása az egyes bolygókra | 57 |
| A vegyi év- és napszakok | 61 |
| A vegyi időjárásról | 66 |
| A láthatatlan fénysugarak | 71 |
| Éleny és Ozon | 77 |
| Miként éleszt egyesülési kedvet egyes anyagoknál a nap | 81 |
| Mi volna a fény, ha szemek nem léteznének? | 84 |
| Dowe fénymézője | 88 |
| Az "erő" lénye | 92 |
| Parányhullámzások és aethnrhullámzások | 96 |
| A nap mint az élet előföltétele | 100 |
| A nap fölébreszti az életcsirát | 105 |
| A növények tenyésztése és zöld színe a fény befolyása következtében | 103 |
| A nap vegyi ereje, és az élő szervezetek hatása | 112 |
| A különböző erők csak egyetlen módosulásai | 116 |
| A nap erejének rejtélye | 120 |
| Az aetherhullámzások és azok vonzereje | 124 |
| Végelmélkedések | 128 |
| A világegyetem szélesebb ismerete | |
| A színkép elemzés | 3 |
| Mily anyagok párolognak el a napban | 8 |
| A csillagok fényének megmérése | 12 |
| A Zöllnerféle fénymérő | 17 |
| A bolygók fényének ereje | 21 |
| Miből áll a hold? | 25 |
| Mi történik a Marson, Jupiter és Saturnuson | 30 |
| A naprendszer keletkezési története | 34 |
| Az égi testek sokfélesége | 38 |
| Az égi testek különböző évfolyamai | 43 |
| Minden égi test és egy ugyanazon anyagból áll | 47 |
| A föld kifejlődésének története | 53 |
| A kifejlődés öt időszaka | 56 |
| A kifejlett és még ki nem fejlődött égitestek | 59 |
| A napfoltok lényege | 64 |
| A változó csillagok | 69 |
| Miként keletkeznek és szünnek meg látszólag uj csillagzatok | 73 |
| A kis égi testek, mint a nagyobbak mintái | 78 |
| A bolygók fejlődési sorozata | 81 |
| Végelmélkedések | 86 |
| A csillaghullások és üstökösök rejtélye | |
| Hulló csillagrajzások | 91 |
| A szórványos csillaghullások | 96 |
| Miért látunk reggel felé legtöbb csillaghullást | 101 |
| Az üstökös jelenségek rejtélyei | 105 |
| Az üstökösök bizonytalan élete | 111 |
| A szilárd és laza égitestek | 118 |
| Mi történik tovább az uj üstökössel | 121 |
| Miként gyártják a bolygók a kisebb üstökösöket | 125 |
| Az üstökösök keletkezése és megsemmisülése | 129 |
| Az augusztusi gyűrű és novemberi rajzás | 135 |
| Az aug. csillag-hullások pályája és e pálya megfutásának ideje | 140 |
| Az augusztusi gyűrű és az 1862-ki 3. számu üstökös | 147 |
| A novemberi raj és a Tempel üstököse | 153 |
| A novemberi raj életszakai és sorsa | 162 |
| Mi lett a Biela üstököséből? | 167 |
| A hulló csillagok, mint a világrendszer tagjai | 170 |
| Uj naprendszerek keletkezése | 175 |
| A hulló csillagrajok és a hideg napok | 181 |
| A kosmikus felhők különfélesége | 185 |
| A mesterséges lebkövek | 189 |
| Mily nehezek a lebkövecskék? | 190 |
| A hulló csillag-rajok sűrűsége | 194 |
| Huszonegyedik füzet | |
| A színképelemzés és az állócsillagok világa | 3 |
| Érzékeink, lelkünk és nyelvünk | 32 |
| A végtelenség és a természettudomány | 58 |
| A nap fekvése és rangja a többi állócsillagok között | 85 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.