| Előszó | 5 |
| A természetvédelem kettős arca (Vida Gábor) | 7 |
| Ehrlichék első törvénye | 7 |
| Ehrlichék 2., 3. és 4. törvénye | 11 |
| Miért kell a természetet védeni? | 12 |
| Mi a teendő? | 14 |
| Epilógus | 14 |
| Erdeink egyre csak szegényednek? (Bartha Dénes) | 15 |
| A természettől örökbe kapott erdőtakarónk | 15 |
| Erdőterületeink ma: természetközeli és kultúrerdők | 20 |
| Idegenföldi fafajok a Kárpát-medencében | 22 |
| Mennyire veszélyeztetettek erdeink? | 24 |
| Tulajdonviszonyok | 27 |
| A jövő erdőtelepítései | 29 |
| Igény a természetközeli erdőgazdálkodásra | 34 |
| Egy új gondolkodás- és gazdálkodásmód: a Pro Silva | 36 |
| Válaszúton a mezőgazdaság (Ángyán József) | 37 |
| Mondd, te mit választanál? | 37 |
| A megtett út | 38 |
| A magyar mezőgazdaság és környezete | 44 |
| A fejlesztés alapelvei és eszközei | 50 |
| Agrobiznisz helyett agrikultúrát! | 54 |
| Ártereink múltja és jövője (Andrásfalvy Bertalan) | 60 |
| Lesznek-e még folyóink? (Hamar József) | 67 |
| Természetes folyóink legfőbb jellemzői | 67 |
| Mikor az ember színre lépett | 71 |
| A Tisza szabályozása | 72 |
| A folyók megregulázásának hatásai | 73 |
| A természet menedékei: holtágak és mellékágak | 79 |
| Ha az erdők megfogyatkoznak | 81 |
| A folyók szennyezéséről | 82 |
| A folyó mint szervező erő | 84 |
| Dunának, Oltnak egy a hangja? | 90 |
| Keserű utószó | 93 |
| Új idők szennyei (Kiss Károly) | 94 |
| Reálgazdasági folyamatok | 96 |
| Tulajdonosi és szervezeti átalakulás | 99 |
| A magyar gazdaság és külkereskedelem környezeti terhe | 101 |
| Értékrend, demokratizálódás, környezetvédelem | 103 |
| A környezet állapota | 106 |
| Betegen Európába (Várkonyi Tibor) | 109 |
| Környezeti okok | 111 |
| A fővárosi lakosság egészsége | 113 |
| Mitől betegek az emberek Százhalombattán? | 114 |
| A magyar konyha és következményei | 115 |
| Alkohol, dohány, kábítószer | 116 |
| Ami megfelelő: a járványügy helyzete | 117 |
| Az egészségügy mint társadalmi mutató | 118 |
| Az egészségügy szervezete | 122 |
| Mit tehetünk? | 123 |
| Népességfogyás a túlnépesedő világban (Miltényi Károly) | 125 |
| Malthus alaptételei | 126 |
| A világ népességfejlődése | 127 |
| A magyar népesedés és népesedéspolitika története | 131 |
| Népesedéspolitika 1945 után | 133 |
| Optimális népesedés, népesedéspolitika | 137 |
| Hogyan tovább? | 140 |
| A közlekedést leginkább a forgalom akadályozza (Fleischer Tamás) | 145 |
| Két szembefeszülő érvrendszer | 145 |
| Rakparti sztráda | 150 |
| Hurokban a főváros | 152 |
| Párkányi paradoxon | 154 |
| Tehermentesítés tranzitúttal? | 156 |
| Ki fizet, ki dönt | 157 |
| A gyalogos méltósága | 160 |
| A magyar közlekedéspolitika - nemzetközi integrálódás | 162 |
| Közlekedéspolitika - kiegyensúlyozott térségi fejlesztés | 166 |
| Közlekedéspolitika - környezet és hatékonyság | 168 |
| Új közlekedésstratégia felé | 169 |
| Csatlakozunk, de hová... és hogyan? Kerekes Sándor - Kiss Károly | 173 |
| Merre halad a világ a globális környezeti problémák közepette? | 173 |
| A környezet állapota és a környezethatékonyság Keleten és Nyugaton | 176 |
| Környezetpolitika itt és ott | 178 |
| A csatlakozás környezetvédelmi feltételei | 180 |
| Tennivalók és költségek | 182 |
| Változó trendek, alternatív megoldások | 184 |
| Lobbiérdekek a csatlakozási feltételek teljesítésének mezében | 186 |
| Társadalmi és jövedelem-újraelosztó hatások | 189 |
| Tud itt valaki megoldást? (György Lajos) | 191 |
| Mitt kell tennünk? | 191 |
| Tájékozódni, tájékoztatni, hatni | 192 |
| Ökofalu mozgalom közösségek | 194 |
| Mit tehet a társadalom, a politikai vezetés, az államhatalom? | 195 |
| Tudat, gondolkodásmód, nevelés | 198 |
| A "korszerű" gyarmatosítás | 199 |
| Kereskedelmi szerződések, egyezmények | 201 |
| A megoldás: egy harmadik út | 203 |
| Felhasznált irodalom, hivatkozások, köszönetnyilvánítás | 208 |
| A szerzőkről | 215 |