A természetjog II. (töredék)

Tartalom

Második könyv.
Természeti államjog.
Bevezetés 186. §.
Első szakasz.
Az államról általában.
Az állam fogalma, czélja és kellékei 187-189. §.
Az állam jellege 190. §.
Államvagyon 191. §.
Közjóllét s a közjogok jellege 192. §.
Az állam hatásköre s kormányának feladata általában 193. §.
A keresztény állam különös hivatása és jellege 194. §.
Az államnak különösen kiemelendő alkatrészei:
A) Községek, 195. és 196. §.
B) Testületek, 197. §.
Az állam keletkezése s az államhatalom eredeti jogalapja 198. §.
A nemzetiség elve (Nationalitätsprincip) 199. §.
Az állam fenntartása 200. §.
Az államalkotmányról : A) Általános észrevételek 201. §.
B) Az uralmi alkat külön nemei 202-206. §.
C) Az államuralkodó személyének meghatározási módjai 207. §.
D) Az államhatalom tartama birtokosa személyében s
hatályai az utódokra nézve 208. §.
E) A kormány alkat külön nemei 209-212. §.
F) Az alkotmány zsinórmértéke 213. §.
G) Az alkotmány megváltoztatása 214. §.
Az állam megszűnése 215. §.
A különböző államegyesülésekről 216. §.
Második szakasz.
Az államfő jogairól és kötelezettségeiről.
(különös tekintettel az egyeduralmi alkotmányra).
Az államfő jellemzése 217. és 218. §.
Az államhatalom tartalma és köre 219. és 220. §.
Az államhivatalok szükséges volta s az azokra vonatkozó fölségjog. - Az
államhivatalnokok jogviszonya 221-228. §.
A fölségjogok különböző nemei 229. §.
A belfölségjogok áttekintése 230. §.
Alaki belfölségjogok :
I. Felügyeleti jog 231. §.
II. Törvényhozó hatalom 232. és 233. §.
III. Birói hatalom 234. §.
IV. Végrehajtó hatalom 235. §.
Anyagi belfölségjogok :
I. Igazságügyi hatalom :
A) Fogalma és köre 236. §.
B) Az igazságügyi törvényhozás. - Osztályozása és különböző
vonatkozásai 237. §.
A büntetés és bűntett fogalma 238. §.
A büntetés jogalapja és természete 239. §.
A büntetés czélja 240. §.
A büntetés külön nemei. 241. §.
Alapelvek a büntetés kimérésére 242. és 243. §.
C) Az igazságügyi igazgatás.
AA) Általában 244-247. §.
BB) Különösen büntetőjogi tekintetben. - A büntető törvény
alkalmazhatásának föltételeiről 248--251. §.
A büntető törvények alkalmazását illető szabályok
252-253. §.
II. Rendőrhatalom 254-257. §.
III. Katonai hatalom 258. és 259. §.
IV. Pénzügyi hatalom 260-263. §.
V. Egyházfölség 264. és 265. §.
VI. Kegyelmezési jog 266. és 267. §,
VII. Jog különös jogok adományozására és különös segély nyújtására
állami közegekből 268. és 269. §.
VIII. Az államhatalom kitűnő joga, vagy az u. n. államszükségjog
270. és 271. §.
A külfölségjogokról 272. §.
Harmadik szakasz.
Az állampolgárok vagy alattvalók, mint ilyenek, jogviszonyairól.
Az állampolgárok vagy alattvalók kötelességei 273-275. §.
Az állampolgárok, mint ilyenek jogai 276-279. §.
Az államlakosok, mint alattvalók, jogai, s ezek védeszközei 280. §.
Az államlakosok politikai jogai 281 §.
Harmadik könyv.
Természeti nemzetközi jog.
Bevezetés 282. §.
Első Fejezet.
A különböző államnépek egymás közti jogairól és kötelezettségeiről,
érintkezéseiről és közösségök rendjéről.
Az államnép jogainak különböző nemei 283. §.
Az államnép eredeti jogai 284. §.
Nemzettulajdon 285. és 286. §.
Nemzetközi szerződések 287-290. §.
A nemzetközi forgalom szükséges volta. - Folyományai és korlátai
291. és 292. §.
Az államok képviselete külföldön. - Követségi jog 293-295. §.
Az államok közti közösség rendje :
A) Általában 296. §.
B) Különösen az egyensúlyt illtetőleg, uj államok elismerése és az u. n.
beavatkozási jog 297. és 298. §.
Második Fejezet.
A nemzetek jogainak és kötelezettségeinek érvényesítésére szolgáló
alkalmas eszközökről s használatuk módjáról.
Nemzetközjogi vitályok s ezek kiegyenlítésére szolgáló eszközök 299. §.
Méltatlanságok a nemzetközi eljárásnál és az azok által előidézett retorsio
300. §.
Nemzetek közti jogsértések. - Következményei általában 301. §.
Védeszközök nemzetközi jogsértések ellen 302. §.
Repressaliak 303. §.
Háború. - Fogalma s jogszerűségének általános föltétele 304. §.
A háború természete s a hadviselő államok közti jogviszonyok 305. §.
Az erőszaktételek czélja és mértéke a háborúban 306. §.
A főhadviselő nemzetek szövetségesei 307. §.
Semlegesség a háborúban s annak folyományai 308. és 309. §.
Hadi szerződvények általában és a békekötés különösen 310. és 311. §.
Az örök béke, mint az államnépek életczélja 312. §.

Témakörök