1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A területi levéltárak fondjegyzékei 7.

A Békés Megyei Levéltár (volt Gyulai Állami Levéltár) fondjainak jegyzéke/Kézirat

Szerkesztő

Kiadó: Magyar Országos Levéltár
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 66 oldal
Sorozatcím: A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 500 példányban. Második, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE

A középkori Békés vármegye levéltára (ugyanúgy, mint a többi alföldi megye és az alföldi nemes családok levéltára) a török uralom alatt megsemmisült. Hogy figyelemre... Tovább

Előszó

A LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE

A középkori Békés vármegye levéltára (ugyanúgy, mint a többi alföldi megye és az alföldi nemes családok levéltára) a török uralom alatt megsemmisült. Hogy figyelemre méltó nagyságú lehetett, szerencsés véletlen folytán megmaradt töredéke mutatja. Békés vármegye régebbi iratait ugyanis György brandenburgi őrgróf, a gyulai vár és uradalom birtokosa, még 1525-ben külföldre, Ansbachba vitette. A XVIEL században az ansbachi oklevelek közül 1166 db Bécsbe került, onnan ezeket 1786-ban II. József rendeletére átadták a magyar kamarai levéltárnak. Így Békés vármegye írásos emlékeit 1525-ig bezárólag az Országos Levéltár őrzi. Gyula várának 1566-ban történt eleste előtti időből a Békés Megyei Levéltár mindössze egy darab oklevéllel rendelkezik. A töröknek a megye területéről való kiűzése (1695) után a nemesi Békés vármegyét az 1715. évi 92 tc. állította fel újra. Székhelye 1731-ig Szeghalom volt, csak 1732-ben költözött át Gyulára, ahol báró Harruckern főispán a gyulai várban egy kis szobát' adott a levéltár elhelyezésére. Ekkor indult meg tulajdonképpen a rendes megyei ügykezelés is. 1773-ban a levéltár már szabályszerűen rendezve és lajstromozva volt, a jegyzőkönyvekhez mutatók szolgáltak II. József uralma alatt a vármegyét Csanád és Csongrád megyével vonták össze; a levéltár is elköltözött Szegvárra, a hármas megye új székhelyére. Amikor a régi megyerendszert visszaállították, itt hajtották végre az igazságszolgáltatási és közigazgatási iratok szétválasztását is. A megye a XVIII. században, egészen 1845-ig, vicenótáriusaival végeztette a levéltári munkákat. Először az 1715-1804 közötti közigazgatási iratokat dolgozzák fel, ezután az 1805-1824 közötti iratok következtek. 1831-re a rendezés gyakorlatilag befejeződött. 1845-ben a megye külön levéltárosi állást kapott. 1870-ben a levéltáros már külön pecsétet is használ: "Békés vármegye levéltárnoka". A XIX. századon át a megyének 12 levéltárkezelő vicenótáriusát, illetve levéltárosát ismerjük. Az iratanyag a XIX. század második felében n.ár csak regisztratúra jellegűen szaporodott tovább, egyre nagyobb mennyiségre duzzadva. 1897-ben selejtezést végeztek, majd a vármegye levéltárnoka 1904-ben előterjesztést tett az alispánhoz a levéltár rendezése tárgyában. Abban az időben a levéltár anyagának egy része a volt börtönhelyiségben, más része a megyeháza pincéjében, padlásán, sötét helyeken szétszórva hevert.- Ekkor jelölték ki a levéltár mai központi helyiségeit. A költözködéssel kapcsolatban elkerülhetetlenné vált az iratok új rendezése. Ennek során a segédkönyvek alapján helyreállították az eredeti rendet és a frakturformáról a normálra tértek át. 1904-ben kezdték el a rendezést és 1910 folyamán olyan stádiumba jutottak, hogy hozzá lehetett fogni a feldolgozott anyag átselejtezéséhez. Ehhez a levéltárnok 1911-ben tervezetet dolgozott ki, amelyben az alábbi fondokra javasolta a selejtezést: alispáni, közigazgatási bizottsági, alispáni elnöki, megyefőnöki, közgyűlési és II. József-kori főispáni elnöki, kihágási és .egyéb albizottsági, megyei törvényszéki, árvaszéki és 7 járási főszolgabírói fond. A kizárólag ügyviteli szempontokat tartalmaz selejtezési tervezetet a belügyminiszter jóváhagyta. Az első világháború szerencsére megakadályozta a nagyfontosságú forrásanyag elpusztítását. A háborús esztendőkben a selejtezés lassan haladt, így csak az 1900-1914 közötti alispáni iratok szenvedtek nagyobb károsodást. Az 1904-ben kezdődött rendezés irányítása és a levéltár mai formájának megteremtése Antalóczy Nándor főlevéltáros érdeme.
A második világháború során 1944-ben 8-10 %-os kár keletkezett a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben és a főszolgabírói iratokban; az 1934-1944 közötti főispáni, alispáni és közigazgatási bizottsági iratokat a szovjet csapatok elől menekítették és valahol Komárom és Esztergom körül semmisültek meg. Pusztulás történt az állami anyakönyvi másodpéldányokban is. Vissza

Tartalom

FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTA KOR
IV. Megyei törvényhatóságok és thj. városok
Békés vármegye levéltára 1715-1944 3
V. Megyei városok és községek
Békéscsaba város levéltára 9
Gyula város levéltára 9
Községek levéltárai 12
VI. A közigazgatás területi szakszervei
Belügyi igazgatás és, rendészet szervei 14
Pénzügyi szakszervek 14
Földművelésügyi szakszervek 14
Iparügyi szakszervek 14
Kereskedelem és közlekedésügyi szakszervek 15
Az oktatásügyi igazgatás szakszervei 15
Egyéb szakigazgatási szervek 15
VII. A jogszolgáltatás területi szervei
Bíróságok és ügyészségek 15
Közjegyzők 16
VIII. Intézetek, intézmények
Tanintézetek 16
Egészségügyi és szociális intézetek 22
IX. Testületek
Céhek 22
Köztestületek (ipartestületek) 23
X. Egyesületek
Kulturális és népművelő egyesületek 25
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek 25
Egyéb egyesületek 26
XI. Gazdasági szervek
Ipari üzemek 26
Kereskedelmi és közlekedési vállalatok 27
Hitel- és biztosításügyi szervek 27
Mezőgazdasági üzemek 30
XII. Egyházi szervek
XIII. Családok 30
XIV. Személyek 31
XV. Gyűjtemények 31
SZOCIALISTA KOR
XVI. Tanácsköztársaság 33
XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok
Nemzeti bizottságok 33
Igazoló bizottságok 34
Földbirtokrendező tanácsok és földigénylő bizottságok 35
Népi bizottságok 36
XXI. Megyei törvényhatóságok és thj. városok
Békés megye levéltára 1945-1950 37
Békéscsaba város levéltára 1945-1950 38
XXII. Megyei városok és községek
Gyula város levéltára 1945-1950 38
Orosháza város levéltára 1945-1950 39
XXIII. Tanácsok
Megyei tanácsok
Békés Megyei Tanács Végrehajtó
Bizottsága 1950-1953 40
Járási tanácsok
A Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1956 40
A Gyomai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1954 40
Az Orosházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1954 41
A Szeghalmi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1954 41
A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1954 41
A Szarvasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1957 41
A Sarkadi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1958 41
Városi tanácsok
A Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1962 42
Az Orosházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950-1954 43
Községi tanácsok 1950-1961 44
A közigazgatás területi szakszervei
A belügyi igazgatás és rendészet szervei 1945-1952 48
Pénzügyi szakszervek 1945-1963 49
Földművelésügyi szakszervek 1945-1962 49
Iparügyi szakszervek 1945-1962 50
Kereskedelem és közlekedésügyi szakszervek 1945-1954 51
Az oktatásügyi igazgatás szakszervei 1947-1950 51
Egyéb szakigazgatási szervek 1946-1957 51
XXV. A jogszolgáltatás területi szervei 1947-1962 55
XXVI. Intézetek, intézmények
Tanintézetek 1945-1959 55
Egészségügyi és szociális intézetek 1945-1951 58
XXVII. Testületek 1949-1962 58
XXVIII. Egyesületek 1949-1961 59
XXIX. Gazdasági szervek
Ipari üzemek 1949-1958 60
Kereskedelem és közlekedési vállalatok 1946-1966 61
Hitel- és biztosításügyi szervek 1948-1963 62
Mezőgazdasági üzemek 1949-1967 65
XXX. Családok
XXXI. Személyek
XXXII. Gyűjtemények 1946-1968 65
XXXIII. Megőrzésre, ill. kezelésre az állami levéltárba utalt iratok (Állami anyakönyvi másodpéldányok) 1895-1967 55
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A területi levéltárak fondjegyzékei 7. A területi levéltárak fondjegyzékei 7. A területi levéltárak fondjegyzékei 7.

A borító és néhány lap elszíneződött. A borító enyhén kopott.

Állapot:
2.480 ,-Ft
12 pont kapható
Kosárba
konyv