A területi, személyi autonómia és a kettős állampolgárság gyakorlata az Európai Unióban/Az európai szintű kisebbségvédelem kiépítésének lehetőségei

Előszó

Magyarország, Szlovákia és Szlovénia európai uniós tagságának első két éves időszaka rávilágított arra, hogy az Európai Unió önmagában véve nem oldja meg a kisebbségi kérdést. Az uniós tagság viszont számos új lehetőséget rejt magában, amit a magyar politikának tudatosan ki kell használnia.
A csatlakozással az egységes európai piac részesévé váltak a fenti országok, és reményeink szerint rövid időn belül majd Románia és Horvátország is. Az egységes piac lehetővé teszi az Unió polgárainak - igaz egyelőre megszorításokkal -, hogy az érintett ország vonatkozásában bármely tagállamban munkát vállaljanak, vállalkozzanak, letelepedjenek, szolgáltatást nyújtsanak, vagy tőkét fektessenek be.
A tagság lehetőséget kínál a határon túl élő magyarság és Magyarország szerves gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatainak megerősítésére. Az egységes európai piac megteremtése jegyében biztosított jogok egyértelműen kedveznek a magyar-magyar kapcsolatoknak.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egységes piac csak esélyt kínál arra, hogy előnyünkre fordíthassuk az európai uniós tagságot, és kihasználjuk az egységes európai piac által nyújtott előnyöket. Fontos feladataink vannak a fizikai távolság leküzdésében. A megfelelő infrastruktúra hiánya például gátat szab az áruk, munkavállalók, szolgáltatások szabad mozgásának.
Az Országgyűlés stratégiai kérdésekben az uniós csatlakozásunkat megelőző időszakban illetékes fóruma, az Európai Uniós Nagybizottság 2003. október 8-i ülésének napirendjén a magyar Kormánynak a Kormányközi Konferencián követendő tárgyalási stratégiája szerepelt. Ennek egyik hangsúlyos kérdése az a kisebbségi javaslat volt, amellyel a Kormány az Alkotmányszerződés szövegét módosítani kívánta. A Kormány javaslatát mind a négy parlamenti párt elfogadta, és síkra is szállt a magyar javaslat érvényesítése mellett. És lám, sikerült elérni, amit akartunk. Vissza