| Bevezető | 3 |
| Mit értünk egészségtanon? | 5 |
| Az egészségvédelem fejlődése | 6 |
| Az egészségtan szakágai | 9 |
| A testnevelés- és sportegészségtan kialakulása | 10 |
| A testnevelés- és sportegészségtan tárgyköre és feladata | 13 |
| A környezet egészségtani jelentősége a testnevelés és sport szempontjából | 15 |
| A légkör (atmoszféra) | 15 |
| A levegőt szennyező gáznemű anyagok | 18 |
| A levegő alakelemei | 20 |
| A levegő hőmérséklete | 21 |
| A levegő nedvessége | 24 |
| A levegő mozgásai | 25 |
| A sugárzások | 27 |
| A levegő elektromossága | 31 |
| A légnyomás | 32 |
| A levegő fizikai tulajdonságainak együttes értékelése | 37 |
| Az időjárás és a klíma | 41 |
| Az akklimatizáció | 47 |
| A talaj | 49 |
| A víz egészségtana | 51 |
| Az ivóvíz egészségtani követelményei | 52 |
| A víz fertőtlenítése. Fizikai és kémiai eljárások | 58 |
| A lakás és munkahely egészségtana | 60 |
| Az épületek higiénéje | 60 |
| A világítás | 62 |
| A fűtés | 65 |
| A szellőzés | 68 |
| A fertőző betegségek a testnevelés és sport szempontjából | 70 |
| Az emberi kórtanban szereplő mikroorganizmusok | 71 |
| A fertőzés forrása, útja és a behatolási kapu | 75 |
| A szervezet védekezése a fertőzés ellen | 76 |
| Hogyan küzdhetünk a fertőző betegségek ellen? | 79 |
| A testgyakorlatokkal végrehajtott edzés egészségügyi kérdései | 82 |
| Milyen legyen egészségtani szempontból az edzés? | 86 |
| Az alkat és a testgyakorlatok. A sportoló-típusok | 88 |
| Fontosabb szervrendszereink sportegészségtana | 93 |
| A szív és vérkeringés sportegészségtana | 93 |
| A rendszeres edzés hatására kifejlődött tartós jelenségek a vérkeringés szerveiben | 96 |
| Az ún. "sportszív", illetve edzett szív sportegészségtani jelentősége | 96 |
| A sportolóknál észlelhető szívkárosodások okai | 104 |
| A sportolás hatására létrejövő rosszullétek | 105 |
| A légzőrendszer sportegészségtana | 109 |
| A mozgatórendszer és a testgyakorlatok | 124 |
| Az idegrendszer és a testgyakorlatok | 129 |
| Az edzésvezetés egészségtani kérdései | 135 |
| A napi edzéssel kapcsolatok kérdések | 136 |
| A bemelegítés | 136 |
| A fő rész | 139 |
| A levezető rész | 143 |
| A versenyzés egészségtani kérdései | 146 |
| A rajtállapot | 148 |
| Edzés a természet erőivel | 149 |
| A vízzel végrehajtott edzés | 149 |
| A letörés | 158 |
| A letörés okai és formái | 158 |
| A letörés megelőzése, illetve kezelése | 165 |
| A személyi higiénia | 166 |
| A tisztálkodás | 167 |
| Az alvás | 168 |
| A ruházat higiéniája | 169 |
| A sportoló életmódja | 171 |
| A sportolók táplálkozása | 173 |
| A sportolók energiaszükséglete | 174 |
| Az étrend minőségi összeállítása | 176 |
| A csoportos élelmezés néhány egészségtani kérdése | 191 |
| A teljesítmény fokozását célzó anyagok és eljárások értékelése | 194 |
| Doppingnak tekinthető anyagok | 196 |
| Megengedhető, sőt ajánlható eljárások | 200 |
| A nők sportjának egészségtani kérdései | 204 |
| A női szervezet felépítésének és működésének sajátosságai | 204 |
| A menstruáció és a sportolás | 208 |
| A terhesség és a sport kérdései | 211 |
| Az idős emberek sportja | 214 |
| Mennyit és miképpen sportoljanak az idősebb emberek? | 216 |
| Az üzemi testnevelés és sport egészségtani kérdései | 217 |
| Ipari ártalmak | 218 |
| A munkahelyi testnevelés | 222 |
| Az üzemi sport | 225 |
| Az egyes sportágak sportegészségtani kérdései | 226 |
| A torna | 226 |
| Az atlétika | 233 |
| Az úszás | 238 |
| Sportjátékok | 246 |
| A kosárlabdázás | 249 |
| A kézilabdázás | 250 |
| A röplabdázás | 251 |
| A teniszezés | 252 |
| A súlyemelés | 255 |
| Küzdősportok | 257 |
| A birkózás | 257 |
| Az ökölvívás | 262 |
| A cselgáncs | 265 |
| A vívás | 266 |
| A sízés | 268 |
| Az evezés | 273 |
| A kerékpározás | 276 |
| A sportorvosi munka fontosabb irányelvei | 278 |
| A szűrő- és minősítő vizsgálatok | 279 |
| Az edzés és versenyzés ellenőrzése. Tanácsadás az edzésvezetéshez | 282 |
| Beteg sportolók gyógykezelése. Sportsebészet. A rehabilitáció | 289 |
| Sportegészségügyi szempontból megfelelő környezet és körülmények biztosítása | 290 |
| Sportorvosi kutatómunka | 292 |
| Az iskoláskor egészségtana | 293 |
| A magyar iskolaegészségügy fejlődésének néhány fontosabb adata | 294 |
| A különböző korcsoportok | 295 |
| A gyermek fejlődésének sajátosságai | 296 |
| Az akceleráció | 298 |
| Az idegrendszer fejlődése | 301 |
| A csontrendszer fejlődése | 303 |
| Az izomrendszer fejlődése | 305 |
| A vér változásai a fejlődés során | 306 |
| A légző- és vérkeringési rendszer fejlődése | 308 |
| Az emésztőszervek | 314 |
| A serdülőkor | 315 |
| A tanulók fejlődését, egészségét és teljesítőképességét befolyásoló tényezők | 316 |
| Az iskola telkének, épületének és berendezésének egészségügyi kérdései | 316 |
| A tanítás, illetgve tanulás egészségtani szempontjai | 322 |
| Az olvasás és írás higiéniája | 324 |
| Különböző korcsoportok egészségügyi viszonyai | 325 |
| Az iskoláskorban előforduló fontosabb betegségek | 329 |
| A fertőző betegségek | 329 |
| Egyéb megbetegedések | 342 |
| Az iskoláskor testnevelésének egészségügyi kérdései | 349 |
| Az iskolai testnevelés | 351 |
| Az iskoláskor sportja | 354 |
| A kirándulások fontosabb egészségügyi kérdései | 365 |
| A nyári táborok (úttörő, KISZ) egészségügyi kérdései | 366 |
| A testnevelés- és sportegészségügy fontosabb jogszabályai | 371 |
| Irodalom | 391 |
Folytatás Microsoft-tal