| A testnevelés szerepe a szocialista nevelésben | |
| Bevezetés. Az oktatás és nevelés az iskolákban | 3 |
| Burzsoá és szocialista iskolarendszer | 3 |
| A burzsoá iskolarendszer | 3 |
| Az "úri" Magyarország iskolarendszere | 4 |
| A Szovjetunió szocialista iskolarendszere | 4 |
| Népi demokráciánk iskolarendszere | 5 |
| A burzsoá iskolapolitika és nevelési célja | 5 |
| A szocialista iskolapolitika és nevelési célja | 7 |
| A szocialista nevelés | 7 |
| Testi nevelés | 9 |
| Értelmi nevelés | 9 |
| Politechnikai képzés | 9 |
| Erkölcsi nevelés | 9 |
| Esztétikai nevelés | 9 |
| A testi nevelés értékelése az iskolákban | 9 |
| A burzsoá iskolában | 9 |
| A szocialista iskolában | 10 |
| A testnevelés hatásai | 11 |
| Testi hatások | 11 |
| Erkölcsi hatások | 14 |
| Esztétikai hatások | 19 |
| Értelmi hatások | 19 |
| Tanuljunk a szovjet testnevelés példájából | 21 |
| A tanterv szerepe a testnevelés céljának megvalósitásában | |
| Bevezetés | 23 |
| Tervszerűség a munka termelékenységének alapja | 23 |
| A Szovjetúnió példája | 23 |
| A testnevelés tervszerűségét biztosító tényezők | 24 |
| A tanterv | 24 |
| A tanterv szerepe | 24 |
| A tantervi anyagok megállapításának szempontjai | 27 |
| A testgyakorlati anyag értékelése, testgyakorlati ágak szerint | 30 |
| A testgyakorlati anyag felépítése | 34 |
| Tanítási követelmények | 34 |
| Az új testnevelési tantervek | 35 |
| Az általános iskola új tanterve | 36 |
| A középiskola új tanterve | 37 |
| Az útmutatás | 38 |
| Befejezés. A tanterv használata | 39 |
| Az iskolai testnevelés megszervezése | |
| A munkaszervezés jelentősége | 40 |
| A Munkaterv | 41 |
| A munkaterv értelmezése | 41 |
| A munkatervkészítés technikája | 42 |
| A tanmenet | 42 |
| Tanmenetkészítés a multban | 43 |
| A tanmenetkészítés célja | 43 |
| A tanmenetkészítés technikája | 43 |
| A Szovjetunióban követett eljárás | 45 |
| Az óravázlat | 45 |
| Az óravázlat szerepe az oktatásban | 46 |
| Az óravázlat készítésénél iránytadó szempontok | 47 |
| Az óra tagolása | 51 |
| Az óravázlatkészítés technikája | 53 |
| Óravázlat alapján történő oktatás | 54 |
| Összefoglalás | 54 |
| A módszeres elvekről | |
| Bevezetés | 56 |
| Az elvszerű testnevelés jelentősége | 56 |
| A nevelés és oktatás kapcsolata | 58 |
| A módszeres elvek | 59 |
| Az életrenevelés elve | 59 |
| A tervszerűség elve | 60 |
| A rendszeresség elve | 60 |
| A következetesség elve | 61 |
| A szemléletesség elve | 62 |
| A tudatosítás és aktivitás elve | 66 |
| A tanulók fejlettségéhez való alkalmazkodás elve | 68 |
| A megszilárdítás elve | 70 |
| Befejezés | 72 |
| Hogyan osztályozzunk? | |
| Bevezetés. A konkrét testnevelési célkitűzések meghatározzák az osztályozás jelentőségét is | 74 |
| Az osztályozás értelmezése | 75 |
| A burzsoá iskolában | 75 |
| A szocialista iskolában | 77 |
| Az osztályozás szempontjai és technikája | 80 |
| Az osztályozás célja | 80 |
| A tanulók osztályozása tárgyában hozott rendelkezések | 81 |
| A hetes osztályozási rendszer jelentősége | 82 |
| A testnevelés osztályozásának szempontjai | 82 |
| Az ellenőrző gyakorlatok kiválasztásának szempontjai | 85 |
| Az osztályozási anyag kiírása | 86 |
| Az osztályzat megállapítása | 87 |
| Befejezés. A gyakorlati tapasztalat kiértékelésének jelentősége | 89 |
| Az iparostanuló iskolák testnevelése | |
| Történeti visszapillantás és a Szovjetúnió példája | 90 |
| A magyar tanoncoktatás történeti áttekintése | 91 |
| Szovjetúnió | 92 |
| Kísérletek. Célkitűzés és feladat. Sajátos szempontok | 95 |
| Magyarországi kísérletek a testnevelés bevezetésére a felszabadulás után | 95 |
| Az iparostanulók testnevelésének sajátos szempontjai | 99 |
| Módszertani szempontok | 101 |
| Az iparostanuló iskolák testnevelésének sajátos oktatási módszere | 101 |
| A tanár és tanuló viszonya | 105 |
| A megoldandó feladat nagysága és jelentősége | 106 |
| A tanárokra váró feladat | 106 |
| A testnevelési tanár és kapcsolata az ifjúsági szervezetekkel | |
| Bevezetés | 107 |
| A testnevelési tanár társadalmi helyzete | 108 |
| Az ifjúsági szervezetek és a testnevelési tanár kapcsolatai | 116 |
| A testnevelési tanár kapcsolata az iskolánkívüli sporttal | |
| Bevezető | 123 |
| Mi volt a célja a felszabadulás előtt a társadalmi sportegyesületeknek? | 124 |
| Úri sport - proli sport | 124 |
| A fasizmus útcsinálói | 124 |
| A társadalom megosztása a sporton keresztül | 124 |
| Az uralkodó osztály hatalmának biztosítása a sportban | 125 |
| A sportban a gazdasági nyerészkedés lehetősége | 126 |
| Miként támogatta az állam a sportot? | 126 |
| A szovjet sport fejlődése és a testnevelési tanár | 127 |
| A cári Oroszország sportja | 127 |
| A Szovjetúnió sportjának fejlődése | 127 |
| Milyen elvi alapok határozzák meg a szovjet testnevelést | 128 |
| A szovjet testnevelési tanár és a sport kapcsolata | 129 |
| A magyar sport és testnevelés törekvései 1945-1948-as években | 130 |
| Volt-e tömegsport hazánkban a felszabadulás előtt? | 131 |
| Az uralkodó osztály miként vélekedett a tömegsportról? | 131 |
| A Levente-intézmény | 132 |
| A tömegsport kérdéseit miként oldotta meg a Szovjetúnió? | 133 |
| GTO jelentősége | 134 |
| A tömegsport kérdése 1945. után | 135 |
| Az MHK kiértékelése és a testnevelési tanár kapcsolata | 135 |
| A testnevelési tanár és a társadalmi egyesületek kapcsolata a felszabadulás előtt | 137 |
| Az edzőképzés kezdeti ideje | 138 |
| A felszabadulás utáni edzőképzés | 139 |
| A patronálás kérdése | 140 |
Folytatás Microsoft-tal