A tiszai határőrvidék

Előszó

Részlet a könyvből:
A tiszai határőrvidék
(1686-1750.)
I.
Buda várának visszafoglalásával a császári seregek csakhamar a Duna és a Tisza vidékéből is kiszoríták a törököt, úgy hogy még azon 1686. évben az alsó Duna-Tisza köze, a mai Bácska is felszabadult a másfélszázados török járom alól. A Tiszán túli temesi vidék, a későbbi úgynevezett Temesi Bánság ezután is még három évtizedig volt kénytelen hódolni a félholdnak, úgy hogy 1686 óta 1716-ig a Tisza és a Maros képezte az ország határát a szomszéd török terület felől.
A mint a Bácska Lipót császár és király tényleges birtokába került, azonnal kellett gondoskodni ezen terület biztosításáról és védelméről. Feltünők, hogy a következő 1687. évben tartott magyar országgyűlésen egy szót sem szólanak ezen visszaszerzett nem épen csekély terjedelmű földrészről, és hogy az akkor alkotott törvények közül egy sem foglalkozik e terület ügyeinek rendezésével. Ennek dacára történtek ugyan lépések, a melyek a régi alkotmányos élet visszaállítására céloztak és a hajdani Bács - meg Bodrogvármegyét újra felélesztették; mégis e vidék közigazgatási rendezésében lényeges részt ragadott magához az idegen központi bécsi kormány, főleg a császári udvari haditanács, és az ország alkotmányának sérelmére saját terveit érvényesítette itten. S jóllehet ezen területet Bécsben is mint az anyaország kiegészítő részét tekintették, mégis belőle egy jó rész az ujonan keletkező vármegyék területéből kiszakasztatván, az idegen kormány fenhatósága alatt különleges katonai célokra szerveztetett és a vármegyék hatósága alól is elvonatott; ámbár ezen terület is legalább névleg az illető vármegyébe sorozni megengedték. - Az érdekeknek ebből származó összeütközése több évtizedre ellenséges hangulatba hozta a hatóságokat és a népet egyaránt, mely ellenségeskedések néha igen komoly alakot öltöttek és nem egyszer véres jelenetekben is nyilvánultak. Vissza