Fülszöveg
I. kötet
Erich von Dänikent évek óta foglalkoztatja az idegen lények földi látogatása. Sitchin is Däniken nyomában jár az itt elénk tárt bizonyítékaival. Az ókori keleti birodalmak írásban is fennmaradt hagyományaiban minduntalan előkerül az a megállapítás, hogy Földünkre a teremtés kezdetén egy távoli bolygóról "istenek" - mai fogalmaink szerint űrhajósok - érkeztek. Az ide érkezett lényeket a héber Biblia nefilimeknek nevezi.
Ma már nem is tűnik olyan fantasztikusnak, hogy a nefilimek a tizenkettedik bolygóról származnak, hiszen 1930 előtt - amíg fel nem fedezték - a Plutó is csak a "kísértet" szerepét tölthette be. A tizenkettedik bolygó létezése egyben magyarázatot is ad a Plútó égi pályájának "szabálytalanságára". A tizenkettedik sorszám pedig abból adódik, hogy a nefilimek a kilenc bolygón kívül a Napot és a Holdat is beszámították. Könyvünk ezt az eseményt dolgozza fel a legapróbb részletekig, megfejtve általa a legfőbb rejtélyt, Teremtőnk - teremtőnk - titkát, minden...
Tovább
Fülszöveg
I. kötet
Erich von Dänikent évek óta foglalkoztatja az idegen lények földi látogatása. Sitchin is Däniken nyomában jár az itt elénk tárt bizonyítékaival. Az ókori keleti birodalmak írásban is fennmaradt hagyományaiban minduntalan előkerül az a megállapítás, hogy Földünkre a teremtés kezdetén egy távoli bolygóról "istenek" - mai fogalmaink szerint űrhajósok - érkeztek. Az ide érkezett lényeket a héber Biblia nefilimeknek nevezi.
Ma már nem is tűnik olyan fantasztikusnak, hogy a nefilimek a tizenkettedik bolygóról származnak, hiszen 1930 előtt - amíg fel nem fedezték - a Plutó is csak a "kísértet" szerepét tölthette be. A tizenkettedik bolygó létezése egyben magyarázatot is ad a Plútó égi pályájának "szabálytalanságára". A tizenkettedik sorszám pedig abból adódik, hogy a nefilimek a kilenc bolygón kívül a Napot és a Holdat is beszámították. Könyvünk ezt az eseményt dolgozza fel a legapróbb részletekig, megfejtve általa a legfőbb rejtélyt, Teremtőnk - teremtőnk - titkát, minden vallás közös gyökerét; és most már várhatjuk isteneink visszatérését minden 3600. évben, a Tizenkettedik Bolygó földközeli periódusában.
Hacsak azóta is nincsenek itt folyamatosan...
Aki Zecharia Sitchin gondolataival utazik végig a sumerektől a keresztény világig, nagy titkok megfejtésének birtokába jut.
II. kötet
A régi elbeszélések és a történeti források szüntelenül arról az emberi törekvésről szólnak, hogy megtaláljuk földi életünk eredetét. Régi vágyunk eljutni abba az országba, ahol Ég és Föld istenei között boldogságban élhetünk. Ez a vágyakozás minden Sumerból eredő vallás közös jellemzője: a nem szűnő örökös remény, hogy az erényes földi életet az égiek isteni hajlékában eltöltendő túlvilági lét követi.
Ám hol találjuk az isteni kapcsolat e rejtélyes országát? A Tizenkettedik Bolygó utáni kutatások során az első kötetben kibontakozott előttünk a bolygók gigászi csatája, ezekről az űr-ütközetekről tudósítottak az óind Védák és a sumer Gilgames eposz. Ebben a kötetben a Vízözön előtti ókori világ bámulatra méltó csodái tárulnak elénk. Az egykori Mezopotámiában, a mai Irak területén a közelmúltban bukkantak rá a tudósok a Földet kormányzó istenek páratlan birodalmának romjaira. Itt építették fel fantasztikus csillag-városaikat és később innen indultak tovább űrhajóikkal a Naprendszer más bolygói felé..
Z. Sitchin meglepő csillagászati és nyelvészeti bizonyítékokat talált a sumer nép írott hagyományaiban "az égből alászállt királyságról".
Vissza 
