A tökéletes választójog

Tartalom

Az általános, egyenlő és titkos, a tökéletes választójog ...
(Ajánlás) ......................................................................................... 3— 4
Egységes fronton a választójogi reformért.............................. 5— 28
Három kormány programra jó. — Hogyan kívánják politikai pártok a választójog reformját? (12—16). — Bethlen István nem a régi kisgazdapárt titkos választójogát akarja (16—17). — Apponyi Albert a mai választási eljárás három szarvashibájáról (19—20). — A korrektívumos közjogi rendszer (27).
Fejlődés és visszafejlődés a választójogban.............................. 29— 46
A Friedrich-féle rendelet (31—32). — A választók száma 1848-tól 1932-ig (34). — Az angol választójog fejlődése (36— 39). — Bismarck és a német választójog (39—41). — Az olasz választójogi reform (41—42). — Összehasonlító kimutatás az aktív és passzív választójog korhatáráról (46).
Rossz kerületi beosztás — nyílt szavazás — plurális
választójog ..................................................................................... 47— 56
így „védték“ a magyar faj szupremáciáját (51—52). — A 10 legkisebb és a 10 legnagyobb választókerület (54—55).
Titkos szavazás az egyetlen gyógyszer ................................... 57— 77
Magyarország a titkos szavazással megelőzte Angliát (58). — A 48-as országgyűlés és a titkos szavazás (58—61). — A 61-es országgyűlésen (61—63). — Szilágyi Dezső a titkos szavazás apostola (63). — A nyílt szavazás legfőbb külföldi példája Szovjetoroszország (67—68). — Nyilt szavazás Svájcban (68—69). — Nyilt szavazás Jugoszláviában és Lengyelországban (69—70). — Belgium már 1919-ben eltörölte a plurális választójogot (72—73). — A magyar plurális választójog (73—74). — A közigazgatási reform törvénybe iktatta a titkos szavazást (76—77).
Hogyan választják európai országokban a képviselőket .. 78— 93
Anglia (78—79), Írország (79), Franciaország (80), Németország (81—83), Danzig (83), Belgium (84), Hollandia és Luxemburg (84), Svájc (85), Spanyolország (85), Portugália (85), Svédország (86), Norvégia (86), Dánia (87), Izland (87), Finnország (87), Észtország (88), Lettország (88), Litvánia (89), Lengyelország (89), Ausztria (90), Csehszlovákia (91), Románia (91), Jugoszlávia (92), Bulgária (92), Görögország (93), Albánia (93).
Könnyű és teljesen szabad jelölési módot.............................. 94—130
Berzeviczy Albert a jelölés módjáról (94—95). — Vita az ajánlási rendszerről (96—100). — Borsos Endre közigazgatási bíró súlyos kritikája (100—104). — Magyarországon régebben egy választó ajánlása is elég volt (105). — Kül-
földi országok jelölési módja: Jugoszlávia (106), Svéd- Oldalország (107), Szovjetoroszország (107), Anglia (108—111), Franciaország (111—112), Németország (112—115), Olaszország (115—118), Belgium (118), Hollandia és Luxemburg (118), Svájc (119), Norvégia (119—122), Dánia (122), Finnország (123), Észtország (123—125), Lettország (125), Litvánia (125), Lengyelország (126), Ausztria (126), Csehszlovákia (127), Románia (127), Bulgária (128), Görögország (129), Albánia (129). — A monacói parlament tagjait a fejedelem nevezi ki (129—130).
Kisebbségi képviselet és arányos választás .................... 130—264
Az arányos képviseleti rendszer ábc-je és a különféle rendszerek (130—145). — Mind az öt világrészen bevezették már az arányos választást. Táblázatos kimutatás (145— 147). — Az arányos képviseleti rendszer előnyei és hátrányai (147—151). — Mit jelentett a lajstromos szavazás Budapesten (151—153). — Európai országok választási rendszerének fejlődése: Anglia (155—165), Írország (166— 173), Franciaország (173—185), Németország (185—200), Olaszország (201—204), Belgium (204—208), Hollandia (209— 211), Svájc (212—215), Svédország (215—216), Norvégia (216—217), Dánia (217—222), Izland (223), Finnország (224— 225), Észtország (225—228), Lettország (228—230), Litvánia (230—231), Lengyelország (232—234), Ausztria (234—239), Csehszlovákia (239—244), Románia (249—256), Jugoszlávia (256—258), Bulgária (258—261), Görögország (260—262). — Összefoglaló táblázatos kép európai országok választási rendszeréről (262—264).
Drákói szigort a választási visszaélések ellen ................ 265—269
Angol nyaktiló a választási vesztegetés ellen (265—268). — Franciaország korlátozta a választási plakátözönt (268— 269). — A keresztet is meg kell védeni a választási fronton (269).
Teljes szabadságot a választási küzdelemben.................... 270—272
Példa az angol fair play-ról (271). — A német rádió választási Programma (272).
Adatok a választási reform céljára .................................. 272—299
Az 1931. évi általános képviselőválasztás eredménye a belügyminisztérium adatai szerint (274—297). — Időközi választások az 1931—36. évi országgyűlésen (298—299).
Milyen legyen a magyar választójogi reform ................ 300—320
Alternatív tervezetem. — Megyei választókerületekre van szükség (306—311). — Belga módszer (313—316). — Az állandó hányados (316—319). — Összehasonlítás (319—320).
Négyéves országgyűlési ciklust ...................................... 321—325
A népképviselőket megfelelő tiszteletdíjban kell részesíteni .............................................................................. 325—328
Tökéletes névjegyzéket és gyors számlálást ...................... 329—330 Az íróasztalnál és a műteremben...................................... 331—332 Tartalomjegyzék ............................................................... 333—334
Rövid névmutató ........................................................ 335
Tervezet Magyarország új választókerületi beosztásáról (Térkép a 313. oldalnál.)