| A tollbamondás jelentősége a helyesírás tanításában | 1 |
| Tollbamondó gyakorlatok a népiskola II-VIII. osztályában | 10 |
| II. osztály | |
| A kis- és nagybetűk leírásának gyakorlása | 12 |
| Az emberek nevének leírása | 12 |
| A városok, községek, utak, folyók, országok nevének leírása | 12 |
| A mondatok (mondások) leírása | 13 |
| Mikor használunk kérdőjelet? | 13 |
| Mikor használunk felkiáltójelet? | 13 |
| A vonás, pontosvonás, kettőspont | 13 |
| Minden szót külön írunk | 14 |
| Szótagolás | 14 |
| A szavak elválasztása | 14 |
| A hang, a betű | 15 |
| A magánhangzók és mássalhangzók | 15 |
| A rövid és hosszú magánhangzók | 15 |
| Az egy- és kétjegyű mássalhangzók | 16 |
| Az egyjegyű hosszú mássalhangzók leírása | 16 |
| A kétjegyű mássalhangzók leírása | 16 |
| A hosszú kétjegyű mássalhangzós szavak elválasztása | 16 |
| A hasonló hangzású mássalhangzók | 17 |
| A másként mondott, másként írt szavak | 17 |
| III. osztály | |
| A hangok, a betűk | 18 |
| A szavak tagolása, elválasztása | 19 |
| A kérdő, felkiáltó, felszólító (parancsoló) és értesítő mondatok leírása | 20 |
| A többállítmányú és többalanyú mondatok leírása | 20 |
| A cselekvést, történést jelentő szavak egyes- és többesszáma | 20 |
| A cselekvés ideje | 21 |
| Némelyik szót nem úgy írjuk le, ahogyan kimondjuk | 21 |
| A főnév (közös név, tulajdonnév) leírása | 21 |
| A főnév egyes- és többesszáma | 22 |
| A névmások | 22 |
| A melléknév fokozása | 22 |
| IV. osztály | |
| A betűk sorrendje, vagyis az ábécé | 23 |
| A magánhangzók, mássalhangzók | 23 |
| A rövid és hosszú magánhangzók használata | 23 |
| A rövid és hosszú egyjegyű mássalhangzók használata | 24 |
| A rövid és hosszú kétjegyű mássalhangzók használata | 24 |
| A hasonló hangzású mássalhangzók írása | 24 |
| A szók tagolása, elválasztása | 24 |
| Az írásjelek használata | 25 |
| Némelyik szót másként mondjuk, másként írjuk | 25 |
| A tulajdonnév és közösnév (egyes- és többesszám) | 26 |
| A melléknév fokozása | 26 |
| A cselekvés ideje | 27 |
| A cselekvő személyek (igei személyragok) | 27 |
| Az igemódok. 1. Jelentőmód. 2. Feltételes mód. 3. Felszólító mód | 28 |
| Az igekötős igék | 29 |
| Igeképzés, összetett igék | 29 |
| A képzett és összetett főnevek | 30 |
| A képzett és összetett melléknevek | 30 |
| A névmások írása | 31 |
| A mondat tárgya | 32 |
| A helyhatározó | 32 |
| Az időhatározó | 32 |
| A cselekvés más körülményei | 33 |
| A jelzők | 33 |
| A névmás, birtokos névmás | 33 |
| V. osztály | |
| A betűk sorrendje, a magánhangzók, a mássalhangzók | 34 |
| A szavak elválasztása | 35 |
| Az írásjelek használata | 35 |
| Másként mondott, másként írt szavak | 35 |
| A főnevek írása | 35 |
| A melléknevek fokozása | 36 |
| A cselekvés ideje | 36 |
| Az igék személyragjai (Alanyi és tárgyas ragozás) | 37 |
| Az igemódok. 1. Jelentőmód. 2. Feltételes mód. 3. Felszólító mód | 37 |
| Az igekötő használata | 38 |
| Az igeképzés, összetett igék | 38 |
| A képzett és összetett főnevek | 39 |
| A főnévi igenév | 39 |
| A képzett és összetett melléknevek | 39 |
| A melléknévi igenév | 40 |
| A névmások írása | 40 |
| A birokos névmás | 41 |
| A tőmondat | 41 |
| A többalanyú és többállítmányú mondatok leírása | 42 |
| A bővített mondat | 42 |
| A mondat tárgya | 42 |
| A helyhatározó | 42 |
| Az időhatározó | 43 |
| A módhatározó | 43 |
| Az okhatározó, a célhatározó | 43 |
| A körülményhatározók | 43 |
| A határozóragok használatának gyakorlása | 44 |
| A jelzők | 44 |
| Több egyféle mondattag a mondatban | 45 |
| Az összetett mondat | 45 |
| A mellérendelt mondatok | 46 |
| VI. osztály | |
| A tőmondat | 47 |
| A bővített mondat | 47 |
| Az összetett mondatok | 50 |
| A hangokról tanultak ismétlő összefoglalása | 52 |
| A szavak elválasztása | 53 |
| Az írásjelek | 53 |
| A szavakról tanultak ismétlő összefoglalása | 54 |
| A helyesírás tanítási eredményének vizsgálata | 60 |
| I. osztály | 72 |
| II. osztály | 72 |
| III. osztály | 72 |
| IV. osztály | 73 |
| V. osztály | 73 |
| VI. osztály | 74 |
| VII-VIII. osztály A) év | 74 |
| VII-VIII. osztály B) év | 75 |
| Mintalap | 78 |
| I. táblázat. Elérhető eredmény az I-II. osztályban március közepéig átlagban, illetőleg %-ban kifejezve | 79 |
| II. táblázat. Elérhető eredmény a III. és IV. osztályban március közepéig átlagban, illetőleg %-ban kifejezve | 80 |
| III. táblázat. Elérhető eredmény az V-VI. és VII-VIII. osztályban március közepéig átlagban és %-ban kifejezve | 81 |
| IV/a és IV/b táblázat. Az V-VIII. osztályban az iskolai év elején, közepén és végén tollbamondott 60 szóból álló azonos szövegben ejtett hibaszámok vizsgálatának eredménye | 82 |
| V/a és V/b táblázat. Az V-VIII. osztályban az iskolai év elején, közepén és végén tollbamondott 60-60 szóból álló más-más, de a négy osztályban azonos szövegben ejtett hibaszámok vizsgálatának eredménye | 84 |
| VI/a, VI/b, VI/c, VI/d, VI/e táblázatok. Egy teljesen osztott iskola helyesírási eredményének vizsgálata április hóban osztályonként az eredmény sorrendjében | 86 |
| VII. táblázat. A VI/a-VI-e alatti táblázatok adatainak összegzése | 91 |
| VIII. táblázat. A VI/a-VII/e táblázatok adatait összegző VII. táblázat vonalrajzos ábrázolása | 92 |
| Tollbamondásra alkalmas közmondások, szólások, gondolatok, mondatok | 93 |
Folytatás Microsoft-tal