kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | K. M. Természettudományi Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 674 oldal |
| Sorozatcím: | Természettudományi Könyvkiadó Vállalat |
| Kötetszám: | 9-10 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A két kötet összesen négy műlapot és 256 szöveg közé nyomott fametszetű ábrát tartalmaz. Írta Sir John Lubbock, a Royal Society alelnöke; a British Association alelnöke; az Anthropological Institut elnöke; a Linnaean, a Geological Society és egyéb tudományos társulatok tagja. Az eredeti harmadik kiadás után fordítva. A fordítást átvizsgálta és beveztést írt hozzá Pulszky Ferencz. Az 1875-ik évi könyvilletmény harmadik kötete. |
| I. KÖTET | |
| Bevezetés | 1 |
| A történelem előtti régészetnek négy korszakra különítése | |
| A fémek első felfödöztetése | |
| A régi iróknak a bronzra tett czélzatai | |
| Lucretius | |
| Tiefenau | |
| A Schlesvigben, Nydam mellett talált vas tárgyak | |
| A birtokos bélyege | |
| A nydami feliratok | |
| Vimose | |
| A régészeti bizonyítás természete | |
| Statistika | |
| Cserépedény a különböző korokban | |
| A bronzfegyverek nem római eredetűek | |
| A bronzfegyverek földirati elterjedése | |
| Az okosodás végeredménye | |
| A bronzfegyverek nem szász eredetűek | |
| Hallstadt | |
| Mire használták régente a bronzot? | 25 |
| Bronz celtek | |
| Bronz kardok | |
| Bronz dárdák, halászó horgok és sarlók | |
| Bronz kések | |
| Bronz ékszerek | |
| A bronz-kor kohászata | |
| A bronz-kor | |
| Arany ékszerek | |
| Bronz tárgyak sorozata | |
| A bronz tárgyak ékítése | |
| Bronz-kori ruházat | |
| Temetkezés a bronz-korban | |
| Kunyhó urnák | |
| Penermek | |
| Pict házak | |
| A moussai vártorony | |
| Staigue erőd Kerryben | |
| A bronz-kor | 56 |
| A bronz eszközök különböző országokban is hasonlók | |
| A bronzkor és a phoeniciaiak | |
| Régi utazások | |
| Himilco, Pytheas | |
| Phoeniciai gyarmatok és kereskedés | |
| Réz | |
| Az ón kútforrása | |
| A phoeniciai kereskedés vélt nyomai | |
| A bálimádás nyomai Észak-Európában | |
| Ellenvetések a phoeniciai elméletre | |
| A kőnek használatáról a régi korban | 74 |
| A kőeszközök nagy száma | |
| Kőeszközöket használtak még a fém felfödöztetése után is | |
| A kőeszközökre kiválogatott kövek | |
| Jade | |
| Kova | |
| Régi kova-bányák | |
| Grim gödrök | |
| Spiennes | |
| Pressigny | |
| Akova törése | |
| Akovaszilánk készítés nehézségei | |
| Újkori kova szilánkok | |
| A kovaszilánk készítés módja Mexicoban s az eszkimók között | |
| Kőfejszék | |
| A kőfejszék használatmódja | |
| Kilyukasztott kőfejszék | |
| Vakaró kések | |
| Kagylóhéj halmokban lelt fejszék | |
| Vésük | |
| Félhold alakú eszközök | |
| Árak | |
| Dárdák, török, parittyakövek, nyilhegyek, fürészek | |
| Csonteszközök: árak, szigonyok | |
| Kova leletek | |
| Nagy kövekből készült emlékek és sírhalmok | 108 |
| Sírhalmok | |
| Menhírek | |
| Kőkörök | |
| Kőkörök s sírhalmok az ó-kori történelemben fölemlítve | |
| A nagy kőből készült emlékek nem a druidáktól vették eredetöket | |
| Abury, Silbury halma régibb a római útnál | |
| Stonehenge | |
| Carnac | |
| A kőkörök használata újabb időben | |
| Nagy kőből készült emlékek Indiában | |
| Újkori dolmenek Indiában | |
| Kőkörök sat. Palaestinában s egyéb tartományokban | |
| A sikátoros sírok hasonlítanak némely északon lakó néptörzsek lakházaihoz | |
| Kunyhóba temetkezés újkori vad népeknél | |
| Hosszú sírhalmok | |
| Pict-házak | |
| A holtakkal eltemetett tárgyak nem voltak mindennapi használatra szánva | |
| Temetkezések rovatos kimutatása | |
| Néha csak az eszköz mintája temettetett el | |
| A sírdombok különböző korszakokból valók | |
| Nehéz meghatározni, mely korszakból való valamely sírhalom | |
| Temetkezések rovatozása | |
| Statistika | |
| Dán sírhalom Moen szigetén | |
| A westkenneti sírdomb leirása | |
| Breton sírhalmok | |
| Síri edények | |
| Sziklákon levő faragványok | |
| Állatcsontok a sírokban | |
| Halotti torok | |
| Áldozatok | |
| Történelem előtti emberfajok | |
| Óhajtandó a sírhalmok fenntartása | |
| Őskori tavi lakások Svájczban | 174 |
| Tavi lakásokról már Herodot is szólt | |
| Ir crannoge | |
| Czölöp építmények Európa egyéb vidékein | |
| Újkori tófalvak | |
| A legtöbb svájczi tóban található tavi lakás | |
| A tavi lakások száma | |
| Kisérlet népszámlálás eszközlésére | |
| A térszínek építése | |
| A nagy és kis tavakban épült lakások összehasonlítása | |
| A különböző korszakok czölöpépítményeinek összehasonlítása | |
| A czölöpök készítésmódja | |
| A felhasznált czölöpök száma | |
| A wauwyli maradványok leirása | |
| A tavi lakosok fegyverei és eszközei | |
| Fejszék | |
| Kések | |
| Füészek | |
| Fonó orsók | |
| Szilánkok | |
| Nyilak | |
| Csont- és faeszközök | |
| Cserépedények | |
| Ruházat | |
| A tavi lakások állatvilága | |
| Moosseedorf | |
| Az állatvilág | |
| Madarak | |
| Egér | |
| Macska | |
| Szamár | |
| Ló | |
| Vaddisznó | |
| Tavi sertés | |
| A vad és szelid fajok csontjainak összehasonlítása | |
| Tulkok | |
| A kiveszett fajok hiánya | |
| Bölény | |
| Jávorszarvas | |
| Kőszáli kecske | |
| Az állatvilág általános jellege | |
| A különböző tavi falvak összehasonlítása | |
| A tavi lakások növényvilága | |
| Művelés alá fogott növények | |
| Az emberi maradványok ritkasága | |
| Bronztárgyak | |
| A tavak imádása | |
| A bronzkor fazekas munkái | |
| A tófalvak lakosai | |
| A különböző tófalvakban talált tárgyak jellege | |
| A tófalvak régisége | |
| A dán konyhahulladék- vagy kagylóhéj-halmok | 223 |
| Dán sírhalmok | |
| Konyhahulladék vagy kagylóhéj-halmok | |
| A kagylóhéj-halmok leirása | |
| A kagylóhéj-halmok szétoszlása | |
| A kagylóhéj-halmok Skócziában | |
| Kagylóhéj-halmok más országokban | |
| A dán kagylóhéj-halmok növényzete | |
| A kagylóhéj-halmok állatvilága | |
| Halak | |
| Madarak | |
| Emlősök | |
| A csontok állapota | |
| Bizonyos csontok túlnyomó tünetkezése | |
| A halom-hányók szokásai | |
| A kagylóhéj-halmokban talált kova-eszközök | |
| Csiszolt kova-eszközök hiánya | |
| A kagylóhéj-halom-hányók eledele | |
| A kagylóhéj-halmoknak a sírhalmokhoz való viszonya | |
| Seenstrup és Worsaae urak véleménye | |
| A kagylóhéjj-halmok régisége | |
| Észak-amerikai régészet | 250 |
| Könyvészet | |
| A régiségek osztályozása | |
| Eszközök | |
| A réz használati módja | |
| Régi rézbányák | |
| Cserépedény | |
| Ékítmények | |
| Földművek | |
| Körülsánczolt helyek | |
| Körülzárt szent helyek | |
| A Sciotó völgyben levő földművek | |
| Aztalan | |
| Mázos falak | |
| Újabbkori földművek | |
| Chunk udvarok | |
| Régi temetkezés módok | |
| Az úgynevezett áldozat-halmok | |
| Grave-Creeki halom | |
| Templom-halmok | |
| Állat-halmok | |
| Sziklákon levő faragványok | |
| Wampum | |
| A halom-építők | |
| Óriási földművek | |
| A hajdani földművelés nyomai | |
| A maradványok régisége | |
| A csontok állapota | |
| Amerikai erdők | |
| Négy korszak jelei | |
| Az ember és a mastodon | |
| Az ember régisége Amerikában | |
| Negyedkori emlősök | 289 |
| A fajok egymásután következése | |
| A barlangi medve | |
| A barlangi hyena | |
| A barlangi oroszlán | |
| A mammut | |
| Az afrikai elefánt élt Európában is | |
| Az orrszarvúnak negyedkori faja | |
| A rhinoceros tichorhinus | |
| A pézsma ökör | |
| A víziló | |
| Az irlandi jávorszarvas | |
| Vad lovak | |
| Az iramszarvas | |
| A bölény | |
| Az ősbölény | |
| A jávorszarvas | |
| A lemming | |
| A havasi bagoly | |
| A puhányok | |
| A létező fajokat összekötő kapcsok | |
| A negyedkorszak éghajlata | |
| Az éghajlat valószínű ingadozása | |
| A barlangi ember | 313 |
| Barlangok Francziaország déli vidékein | |
| Belgiumi barlangok | |
| Kent Hole | |
| Brixham barlang | |
| A siciliai barlangok | |
| A gibraltari barlangok | |
| Aurignac | |
| Wokey barlangja | |
| A dordognei barlangok | |
| Dordogne földtani viszonyai | |
| A dordognei barlangok állatvilága | |
| A háziállatok hiánya | |
| Kova-eszközök | |
| Szilánkok | |
| Vakaró kések | |
| Árak stb. | |
| Kalapácsok | |
| Lándzsahegyek | |
| A maradványok viszonylagos régisége | |
| A csiszolt eszközök hiánya | |
| Csont-eszközök | |
| Állat ábrázolatok | |
| Iramszarvas és mammut rajza | |
| Szobrászat | |
| A barlanglakók szokásai | |
| Emberi maradványok | |
| Az engisi koponya | |
| A neandervölgyi koponya | |
| A barlangi ember | |
| Függelék az I-ső kötethez | 344 |
| II. KÖTET | |
| Bevezetés a "történelem előtti" idők magyar kiadásához, Pulszky Ferencztől | |
| Folyamárgörgette kavicstelepek | |
| Boucher de Perthes | |
| Prestwich és Evans | |
| Frérenek hasonló felfödözése 1800-ban | |
| Hasonló felfödözések másutt | |
| Hasonló felfödözések egyéb országokban | |
| Spanyolországban | |
| Assyriában, Indiában | |
| Az idő régisége a természettani földrajz nyomán kimutatva | |
| Vitatárgyát képező kérdések | |
| Magokból a kovákból vonható bizonyíték | |
| Hamisítmányok | |
| Az áradmányban lelt valódi eszközök jellege | |
| Az áradmányai eszközök különféle alakjai | |
| Az áradmányi eszközök soha sincsenenk simára köszörülve | |
| Az áradmányi lerakodásokban kevés emberi csontra akadnak | |
| A régi korban kevesebb ember élt | |
| A Hudson-öböl tartomány területén élő emberek létszáma ottani egyéb állatokéhoz viszonyítva | |
| Az orrszarvu és elefánt | |
| Az áradmányai üledéktelepek jellege | |
| A Somme völgytermészettani földrajza | |
| St. Acheul | |
| Szerves maradványok | |
| A folyamágörgette kavicstelepek ásvány alkatelemei | |
| Ellenvetések a felhozott elméletre | |
| Jéghatás | |
| A kavicsnak édes víz hatása folytán való előállása | |
| Erőszakos rögtöni nagy catasrophák fölvétele nincs helyén | |
| A folyam vízszintjének változása | |
| A völgynek fokozatos kimélyítése | |
| Az alsó vízszinti kavicstelepek | |
| Ezek állatvilága | |
| A tőzeg | |
| A tőzegben talált tárgyak | |
| A lősznek a kavicshoz való viszonya | |
| A folyamok irányának folytonos változása | |
| A szárazföld fölemelkedése | |
| Összegezés | 1 |
| Az ember régiségéről | |
| Történelmi bizonyíték | |
| Néprajzi bizonyíték | |
| A természettani földrajzból vonható bizonyíték | |
| Dánia növényzete | |
| Tiniére kupja | |
| A Thiéle völgye | |
| Egyiptom képződése | |
| A vidék fokozatos szintjáj-emelkedése, a Nil iszap évenkénti lerakodásának eredménye | |
| Hornernek egyiptomi kutatásai | |
| A Mississippi deltájának kora | |
| Az éghajlat változásából kiderülő időfolyam | |
| Sir J. W. Lubbock a föld tengelyéről | |
| A mexicói öböl tengerfolyama irányváltozásának következménye | |
| Csillagtani okok | |
| A napéjegyenek előbbre haladása | |
| Adhemar okoskodása | |
| A délsarki jégkupola | |
| Ellenvetések Adhemar elméletére | |
| A napéjegyen előbbre haladásának valószínű hatása | |
| A földpálya központkivülisége | |
| A jégkorszak idejének hozzávetőleges évszáma | |
| A folyamok hatása a szárazföldek szintáj magasságára | |
| A földpálya központkivülisége | |
| A jégkorszak idejének hozzávetőleges évszáma | |
| A folyamatok hatása a szárazföldek szintáj magasságára | |
| A földpálya dültsége | |
| Adhemar a tengerszín vonalának változásáról | |
| Földtani változások a negyedkorszakban | |
| Földtani idő | |
| Felhozott bizonyíték az embernek már apliocén korban létezéséről | |
| A miocen kori ember | 45 |
| Ujkori vadnépek | |
| A szájhagyományban nem lehet megbízni | |
| A csudaszerű iránti előszeretet | |
| A nemzetek elkorcsosulását mi sem bizonyítja | |
| A vadnépek előbbre haladnak | |
| A hottentották | |
| Ruháhatok | |
| Eledelök | |
| Fegyvereik | |
| Kohászatok | |
| Szokásaik | |
| Jellemök | |
| A bushmannok | |
| A veddák | |
| Az andaman-szigetiek | |
| Az ausztráliak | |
| Házaik | |
| Élelmök | |
| Szikla-faragványaik | |
| Csónakjaik | |
| Eszközeik | |
| Fütykös | |
| Dárda | |
| Hapjítófa | |
| Bumerang | |
| Tűz | |
| Ruha | |
| Ékszerek | |
| Tetovirozás | |
| Beavatási szertartásaik | |
| Játék | |
| Babona | |
| Temetkezésmód | |
| Nyelv | |
| Házasság | |
| A tasmaniak | |
| A fidzsiszigetiek | |
| Élelmiszereik | |
| Fegyvereik | |
| Cserépedényeik | |
| Játékaik | |
| Földmivelésük | |
| Asszonyaik | |
| Ruházatuk | |
| Tetovirozás | |
| Temetkeztetési szokásaik | |
| Szülegyilkosságuk | |
| Borzasztó szertartásaik | |
| Emberevésük | |
| A fidzsiszigetiek jelleme | |
| A maorik | |
| Ruhakelméjök | |
| Ékszereik | |
| Tetovirozásuk | |
| Házaik | |
| Erődjeik | |
| Fegyvereik | |
| Sajkáik | |
| Temetkezésük | |
| Zenéjök | |
| Jellemök | |
| Vallásuk | |
| Emberevésük | |
| Tahiti | |
| Eszközök | |
| Horgok | |
| Halászatmódok | |
| Kosaraik | |
| Gyékényük | |
| Faháncs rujáhok | |
| Ruházatjok | |
| Sajkájuk | |
| Zenéjök | |
| Játékaik | |
| Házieszközeik | |
| Fegyvereik | |
| Eledelök | |
| Tüzök | |
| Ételkészítésmódjok | |
| Ava ital | |
| A főnökök étkezésmódja | |
| Magánosan étkeznek | |
| Sebészetük | |
| Temetkezési szokásaik | |
| Oberea moraija | |
| Vallásuk | |
| Kormányzatuk | |
| A bűn és erényről való fogalmuk | |
| Az arreoy társaság | |
| Általános jellemük | |
| A tongaszigetiek | 84 |
| Ujkori vadnépek (Folytatás) | |
| Az eszkimók | |
| Sátraik | |
| Házaik | |
| Házaik belseje | |
| Lámpáik | |
| Általános tisztálatlanságuk | |
| Éléstársaik | |
| Főzésük | |
| Eledeleik | |
| Nehezen birnak vizre szert tenni | |
| Tüzök | |
| Eszközeik s fegyvereik | |
| A vadászat és halászat különféle nemei | |
| Számolásuk | |
| Csónakjaik | |
| Vakaróik | |
| Ruháik | |
| Ékszereik | |
| Ajkpeczkek | |
| A koponyaidomítás szokása | |
| Vallásuk | |
| A nők társadalmi helyzete | |
| Jellemök | |
| Kegyetlenségök | |
| Gyermekgyilkolásuk | |
| Eszközeik | |
| Fegyvereik | |
| Késeik | |
| Dárdáik | |
| Csónakjaik | |
| Tüzök | |
| Lakásuk | |
| Földmivelésük | |
| Tengeri | |
| Rizs | |
| Állati eledel | |
| Temetkezés | |
| Művészet | |
| A paraguayi indiánok | |
| A patagonok | |
| Termetük | |
| Kunyhóik | |
| Öltözetük | |
| Fegyvereik | |
| Élelmök | |
| Temetkezésük | |
| A fuegóiak | |
| Kunyhóik | |
| Eszközeik | |
| Fegyvereik | |
| Eledelök | |
| Termetök | |
| Szokásaik | |
| Halászatmódjuk | |
| Emberevésök | |
| Vallás hiánya | |
| Csónakjaik | |
| Öltözetük | |
| Tüzök | 155 |
| Ujkori vadnépek (Vége) | |
| A vademberek ügyessége | |
| Eszközeik különfélesége | |
| Furásbani ügyességök | |
| A vadak által emelt jelentékeny épületek | |
| A kőkorszakban is számos különbség észlelhető | |
| A műveltség különböző irányai | |
| A vadak elszigeteltsége | |
| A vadak közt levő különbségek | |
| A kutya különbözó használatmódja | |
| A tűz csiholásának különböző módja | |
| A temetés különböző módja | |
| A birtok öröklése | |
| Az uralgó hangok közt levő eltérés | |
| Eltérés a jelek használatában | |
| Különféle felfogása az illedelemnek | |
| Erény fogalmaik | |
| A fehér embereket istennek tartják | |
| Csodálatos szokásaik | |
| A nők társadalmi helyzete | |
| Vadak és gyermekek | |
| A vadak erkölcsi fejletlensége | |
| Számneveik hiányossága | |
| A vallás hiánya a különböző vadnépfajoknál | |
| A vallás alapelemei | |
| Alacsony fogalmuk istenről | |
| Varázshatalom | |
| A vadak életet általában nyomoruságos | 211 |
| Befejező észrevételek | |
| A magasabb rendü állatok | |
| Az ember kezdetleges állapota | |
| Az emberiség elterjedése | |
| A legrégibb emberfajok | |
| Az embernek őseredeti állapota | |
| A természetes kiválasztás, az emberre alkalmazva | |
| Az ész befolyása | |
| A boldogság növelése | |
| A vadak szenvedései, a népesség számának növekvésében kimutatva | |
| A vadak babonás félelme | |
| A vadaknak önmaguk által okozott szenvedései | |
| A polgárisultság áldásai | |
| A szenvedés csökkenése | |
| A bűn kevesbülése | |
| A tudomány haszna | |
| A jövő | 254 |
| Betüsoros név- és tárgymutató | 279 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.