| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 406 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-282-014-2 |
| Előszó | |
| Collingwood historizmusa | 9 |
| Bevezetés | |
| A történetfilozófia | 49 |
| A történetírás természete, tárgya, módszere és értéke | 55 |
| Az I-IV. rész problematikája | 59 |
| Görög-római történetírás | |
| Teokratikus történetírás és mítosz | 63 |
| A tudományos történetírás megteremtése Hérodotosznál | 67 |
| A görög gondolkodás történelemellenessége | 69 |
| A történetírás természetének és értékének görög felfogása | 71 |
| A görög történeti módszer és korlátai | 74 |
| Hérodotosz és Thuküdidész | 78 |
| A hellénisztikus korszak | 81 |
| Polübiosz | 84 |
| Livius és Tacitus | 87 |
| A görög-római történetírás jellege: 1. Humanizmus | 91 |
| A görög-római történetírás jellege: 2. Szubsztancializmus | 93 |
| A kereszténység hatása | |
| A keresztény eszmék kovásza | 97 |
| A keresztény történetírás jellege | 101 |
| A középkori történetírás | 104 |
| A reneszánsz történészei | 108 |
| Descartes | 110 |
| Karteziánus történetírás | 113 |
| Antikartezianizmus: 1. Vico | 115 |
| Antikartezianizmus: 2. Locke, Berkeley és Hume | 123 |
| A felvilágosodás | 128 |
| Az emberi természet tudománya | 134 |
| A tudományos történetírás küszöbén | |
| Romantika | 139 |
| Herder | 142 |
| Kant | 146 |
| Schiller | 158 |
| Fichte | 160 |
| Schelling | 165 |
| Hegel | 167 |
| Hegel és Marx | 177 |
| Pozitivizmus | 181 |
| Tudományos történetírás | |
| Anglia | 189 |
| Bradley | 189 |
| Bradley örökösei | 197 |
| Történetírás a 19. század végén | 199 |
| Bury | 202 |
| Oakeshott | 207 |
| Toynbee | 215 |
| Németország | 221 |
| Windelband | 221 |
| Rickert | 225 |
| Simmel | 226 |
| Dilthey | 228 |
| Meyer | 233 |
| Spengler | 238 |
| Franciaország | 240 |
| Ravaisson spiritualizmusa | 240 |
| Lachelier idealizmusa | 243 |
| Bergson evolucionizmusa | 244 |
| A modern francia történetírás | 246 |
| Olaszország | 248 |
| Croce 1893-as tanulmánya | 248 |
| Croce második álláspontja: a Logika | 252 |
| Történetírás és filozófia | 254 |
| Történelem és természet | 255 |
| Croce végső álláspontja: a történetírás autonómiája | 259 |
| Epilógus | |
| Az emberi természet és az emberi történelem | 264 |
| Az emberi természet tudománya | 264 |
| A történeti gondolkodás területe | 270 |
| A történetírás mint a szellem ismerete | 278 |
| Következtetések | 289 |
| A történeti képzelet | 293 |
| A történeti evidencia | 312 |
| Bevezetés | 312 |
| A történetírás mint következtetésekkel dolgozó tudomány | 315 |
| A következtetés különböző fajtái | 316 |
| A tanúbizonyság | 319 |
| Olló és ragasztó | 321 |
| A történeti következtetés | 325 |
| Skatulyázás | 328 |
| Ki ölte meg John Doe-t? | 330 |
| A kérdés | 333 |
| Állítás és evidencia | 339 |
| Kérdés és evidencia | 342 |
| A történetírás mint a múltbeli tapasztalat újraélése | 347 |
| A történetírás tárgya | 368 |
| Történelem és szabadság | 382 |
| A haladás mint a történeti gondolkodás terméke | 388 |
| Jegyzetek | 403 |
A védőborító kopott, elszíneződött.
Folytatás Microsoft-tal