| Előszó | 3 |
| Ismeretszerzés az iskolai történelemtanításban | |
| Az ismeretszerzés jellemző vonásai | 9 |
| A történelemtanítás mint a történelemtudomány alapjainak megismerési folyamata | 9 |
| A tanulók megismerési tevékenysége | 9 |
| A tanulói munka irányítása | 10 |
| A kép, a szó és az egyezményes jel szerepe a történelmi ismeretek közvetítésében | 12 |
| Képszerűség a történelemtanításban | 12 |
| A nyelv szerepe a történelemtanításban | 14 |
| Egyezményes jelek és szimbólumok | 14 |
| A szóbeliség előnyei és hátrányai | 15 |
| A történelmi valóság rekonstruálása művészi eszközökkel | 15 |
| Ismeretforrások az iskolai történelemtanításban | 16 |
| A történelmi ismeretforrások fogalma és csoportosítása | 16 |
| A marxizmus-leninizmus dokumentumai | 17 |
| Történelmi dokumentumok (elsődleges források) | 18 |
| Pedagógiai feldolgozás mint történelmi forrás | 19 |
| Az ismeretszerzés szakaszai a történelemtanítás folyamatában | 25 |
| A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására | 25 |
| Az új téma elsődleges tanulmányozása | 26 |
| Az előző szakasz folytatása, kiegészítése | 26 |
| Az ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és elsődleges elsajátítása a tanítási órán | 27 |
| A tanulók otthoni munkája, annak ellenőrzése és megszilárdítása az órán | 28 |
| Felidéző-kiegészítő ismétlés | 29 |
| Ismétlés a történelmi összefüggések szerint | 30 |
| Általánosító ismétlés | 31 |
| A történelmi fogalmak rendszerének kialakítása mint a történelem marxista-leninista felfogásának alapja | 32 |
| A fogalmak helye a tanulók történelmi ismereteinek általános rendszerében | 32 |
| A történelmi fogalmak dinamizmusa és kölcsönös összefüggése | 33 |
| A terminus bevezetése és a fogalom meghatározása | 35 |
| A társadalmi-gazdasági formációk fogalmai a történelemtanításban | 36 |
| Hogyan ismerik meg a tanulók a történelmi jelenségek fejlődését? | 37 |
| Az ok-okozati összefüggések és a történelmi törvényszerűségek felismerése | 39 |
| A történelmi ismeretek tanításának módszertana | 41 |
| A tanulók felkészítése az új történelmi ismeretek elsajátítására | 41 |
| Általános feladatok | 41 |
| Felkészítés az új tanév vagy egy új fejezet anyagának tanulására | 41 |
| Felkészítés egy új téma tanulására | 42 |
| A tanári magyarázat | 43 |
| A magyarázat eszmei elkötelezettsége | 43 |
| A tanári magyarázat és a tankönyv | 43 |
| Néhány általános javaslat a tanári magyarázathoz | 44 |
| A történelmi anyag kifejtésének alaptípusai | 45 |
| A történelmi jelenségek és folyamatok lényegét feltáró tanári magyarázat | 50 |
| Problémaszituáció a tanári magyarázatban | 50 |
| A történelmi jelenségek lényegének magyarázata | 50 |
| A heurisztika szerepe a történelmi jelenségek lényegének megértésében | 52 |
| A tananyag tanári kifejtése a tanulók számára adott problémamegoldató feladatokkal | 54 |
| Anyagfeldolgozás heurisztikus beszélgetéssel | 55 |
| A dokumentumok és a szépirodalmi művek felhasználása a tananyag kifejtése során | 57 |
| A dokumentumok szerepe a tanári elbeszélésben | 57 |
| A múltat életre keltő szépirodalmi művek felhasználása a történelemórán | 58 |
| Szemléltetőeszközök használata az anyag kifejtésekor | 59 |
| Képek és fotók bemutatása a tanári magyarázat során | 59 |
| A portrék felhasználása | 60 |
| A művészi szimbólumok felhasználása | 60 |
| A karikatúrák felhasználása | 61 |
| A tantermi tábla, a kréta és az applikáció felhasználása | 61 |
| Technikai eszközök a történelemtanításban és felhasználásuk néhány sajátossága | 63 |
| Vetített állóképek a történelemórán | 63 |
| Mozgóképek felhasználása a történelemtanításban | 64 |
| Auditív eszközök a történelemtanításban | 67 |
| Az ismeretforrásokkal végzett tanulói munka a történelemtanításban | 69 |
| Munka a tankönyvvel, a történelmi dokumentumokkal és a kézikönyvekkel | 69 |
| A tankönyv szerepe a tanulói munkában | 69 |
| A tanulók megismerkedése a történelemtankönyvvel | 70 |
| A tankönyvi fogalmakkal és az egyes szövegelemekkel végzett tanulói munka | 70 |
| A tankönyv értelmező olvasása | 72 |
| A történelmi forrásokkal végzett munka | 73 |
| Munka a tankönyv ábráival | 74 |
| A tankönyvi kérdések és feladatok felhasználása | 75 |
| A tanulók munkája a képi szemléltetőeszközökkel | 76 |
| Didaktikus képek a történelemtanításban | 76 |
| A tanulók szellemi tevékenysége a képek feldolgozása közben | 77 |
| A képekkel végzett munka néhány sajátossága a felsőbb osztályokban | 79 |
| A történelmi jelenségek lokalizálása időben és térben | 80 |
| A történelmi jelenségek lokalizálása időben és a kronológiai ismeretek | 80 |
| A kronológia szerepe és funkciói a történelmi megismerésben | 80 |
| A kronológia tanítása a 4. és az 5. osztályban | 82 |
| A kronológiai ismeretek fejlesztése eszközei és eljárásai | 83 |
| A történelmi tények lokalizálása térben és a kartográfiai eszközökkel végzett munka | 85 |
| A tények térbeli lokalizálásának jelentősége a történelemtanításban | 85 |
| A vizuálisan könnyen érzékelhető jelenségek lokalizálása | 85 |
| A kartográfiai eszközök funkciója a történelemtanításban | 86 |
| A tanulók történelmi térképismeretei | 87 |
| A történelmi térképpel végzett munka | 88 |
| A térkép alkalmazása a társadalom-, a gazdaság- és a politikatörténet tanítása során | 90 |
| A térkép szerepe a háborúk tanításában | 91 |
| A történelmi térkép mint a tananyag ismétlésének és általánosításának eszköze | 92 |
| A vaktérkép (kontúrtérkép) használata | 92 |
| A tanulói önállóság és a tanári munka | 94 |
| A tanulók történelmi ismereteinek rendszere és az önálló tanulói tevékenység közötti kapcsolat | 94 |
| Az első lépések a történelemtanulásban | 94 |
| A tanári magyarázat differenciálása a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően | 96 |
| Az önállóság fejlesztése az információforrásokkal végzett munkában | 97 |
| Az önállóság fejlesztése a történelmi ismeretek felidézésében | 99 |
| A tanulói önállóság fejlesztése a történelmi jelenségek értelmezésében | 103 |
| A képzési-nevelési eredmények ellenőrzése a történelemtanításban | 107 |
| Az oktatási eredmények ellenőrzésének feladatai és módszertani elvei | 107 |
| Az ellenőrzés szerepe és funkciója | 107 |
| Az ellenőrzés tartalma | 108 |
| A tanulók ismereteire vonatkozó követelmények | 108 |
| A tanulók fejlődésének ellenőrzése | 109 |
| A nevelési eredmények ellenőrzése | 110 |
| Az ellenőrzés megszervezése, formái és eljárásai | 110 |
| Ellenőrzés az új anyag feldolgozásának folyamatában | 111 |
| Feleltetés egy vagy több lecke anyagából | 111 |
| Közös osztálymunka szervezése az ellenőrzés folyamán | 114 |
| Hogyan értékeli és kommentálja a tanár az oktatás eredményeit? | 115 |
| Az osztályozás | 115 |
| A szóbeli értékelés | 116 |
| A tanulók fejlesztése | |
| A tanulók megismerési képességeinek fejlesztése a történelemtanításban | 119 |
| Néhány általános probléma | 119 |
| Fejlesztés és oktatás | 120 |
| A fejlesztő oktatás fogalma | 121 |
| A megismerési tevékenység eljárásai | 124 |
| A figyelem fejlődése | 127 |
| Az érzékelés fejlesztése | 129 |
| A képzelet fejlesztése | 130 |
| Az emlékezet fejlesztése | 131 |
| A sikeres megjegyzés feltételei | 131 |
| Az elsajátított ismeretek emlékezetben tartásának feltételei és az emlékezés | 132 |
| Felkészítés az önművelésre | 133 |
| A megismerési képességek fejlesztésének és az érzelmi-akarati nevelésnek az egysége | 134 |
| A fejlődés kritériumai | 135 |
| A "fejlesztés metodikájá"-nak fogalma | 136 |
| A gondolkodás fejlesztése | 138 |
| Néhány általános kérdés | 138 |
| Az általános és a speciális gondolkodás kapcsolata | 139 |
| A gondolkodásfejlesztés irányai | 141 |
| A gondolkodásfejlesztés összetettsége | 143 |
| A tanulók gondolkodásának fejlesztése a 4-7. osztályokban | 144 |
| A tanulók gondolkodási tevékenysége és az egyes évfolyamok tananyaga | 144 |
| A szellemi munka képességeinek fejlesztési tartalma és feltételei | 145 |
| Az analízis és a szintézis tanítása | 146 |
| Az összehasonlítás művelete | 150 |
| A következtetés képességének formálása | 152 |
| A bizonyítás képességének fejlesztése | 155 |
| A munka eredményei. A különböző képességek kölcsönhatása | 157 |
| A tanulók gondolkodása fejlesztése a 8-10. osztályokban | 158 |
| A társadalmi formák jellemzése. Az "emlékeztető" szerepe | 158 |
| Az "emlékeztető" tartalma és alkalmazása | 161 |
| A polgári forradalom törvényszerűségeinek megértetése | 162 |
| A gondolkodás fejlesztésének és a tudományos világnézet formálásának kapcsolata | 163 |
| A történetiség elve | 168 |
| Az igazság konkrétságának értelmezése | 169 |
| A jelenségek ellentmondásosságának mint a fejlődés mozgatórugójának a megértetése | 170 |
| A jelenségek kölcsönös kapcsolatainak és kölcsönös feltételezettségének megértése | 171 |
| A történelmi személyiségek értékelése | 171 |
| A gondolkodás gyorsaságának a fejlesztése | 173 |
| A különböző országok fejlettségi szintjének összehasonlítása | 174 |
| Az igazság konkrétsága és a tevékenység fő láncszemének a kiválasztása | 175 |
| A beszéd fejlesztése | 179 |
| A beszédfejlesztés követelményei a történelemtanításban | 179 |
| A beszéd jellemzői | 179 |
| A tanár beszédmódja | 180 |
| A tanulók reproduktív és produktív témakifejtése | 180 |
| A tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességét fejlesztő eljárások | 181 |
| Felkészítés a tankönyvi szöveg alapján történő elbeszélésre | 181 |
| Elbeszélés szemléltetőeszközök alapján | 183 |
| A történelmi források mint a beszéd gazdagításának eszközei | 184 |
| A jegyzetelés és tézisek összeállítása | 185 |
| A tananyag szóbeli kifejtése több ismert forrás alapján | 186 |
| Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése a történelemtanításban | 188 |
| A tanulók történelmi szókincsének a kialakítása | 190 |
| A történelemtanítás szervezeti formái | |
| A történelemóra | 195 |
| Az órák tipológiája | 195 |
| Az óra felépítése | 198 |
| Az óra tartalmának és metodikájának kölcsönhatása | 198 |
| Az óra céljai | 200 |
| Az órára való felkészülés általános alapelve | 200 |
| A tematikus tervezés és a fogalmak rendszere | 201 |
| A szeminárium. A tanulmányi kirándulás. A múzeumi óra | 202 |
| Az iskolai szeminárium | 202 |
| A történelemszeminárium és jellemző vonásai | 202 |
| A szemináriumi témák kiválasztása metodikai feltételei | 203 |
| A szemináriumra való felkészülés és a szemináriumvezetés metodikai feltételei | 205 |
| A tanulmányi kirándulás. A múzeumi óra | 206 |
| A tanulmányi kirándulás jelentősége | 206 |
| A történelmi tanulmányi kirándulás jellemző vonásai | 206 |
| A múzeumi óra | 207 |
| A tanulmányi kirándulások tematikájának kiválasztása | 207 |
| A történelmi tanulmányi kirándulások típusai | 208 |
| A tanulmányi kirándulás hatékonyságának módszertani feltételei | 209 |
| A fakultatív oktatás | 212 |
| A fakultatív oktatás céljai | 212 |
| A fakultatív történelemfoglalkozások tematikája | 212 |
| A tartalom kiválasztásának elvei | 213 |
| A fakultatív foglalkozások metodikája | 216 |
| A tanulók érdeklődésének fejlesztése a fakultatív történelemfoglalkozásokon | 217 |
| A tanulók ismereteinek elmélyítése a fakultatív foglalkozásokon | 219 |
| A fakultatív foglalkozások szervezeti formái | 220 |
| A referátumok. A monográfiákkal végzett munka | 224 |
| A fakultatív foglalkozások hatékonysága | 225 |
| A történelemtanításhoz kapcsolódó órán kívüli munka | 227 |
| Az órán kívüli munka feladatai és alapvető vonásai | 227 |
| Az órán kívüli munka fogalma | 227 |
| Az órán kívüli munka feladatai | 228 |
| Az órán kívüli munka alapvető vonásai | 229 |
| Az órán kívüli munka tartalma | 234 |
| Kapcsolat a történelem tantárggyal | 234 |
| Kapcsolat a honismereti tevékenységgel | 234 |
| Az órán kívüli munka formái és eljárásai | 236 |
| A munkaformák és eljárások rendszere | 236 |
| Történelmi tárgyú könyvek tanórán kívüli olvasása | 237 |
| Szakkörök, társaságok, klubok | 238 |
| "Nyomolvasó brigádok" | 240 |
| Előadócsoportok | 241 |
| Múzeumok, múzeumi termek, emlékszobák | 241 |
| Klubestek a múltról és a jelenről | 242 |
| Kirándulások, túrák, expedíciók | 243 |
| Találkozók nevezetek emberekkel | 244 |
| Versenyek, olimpiák, vetélkedők | 245 |
| A munka megtervezése | 246 |
| A tanár szerepe | 246 |
