A történelemtanítás módszertana

Szerkesztő

Fordító

Budapest

'N. G. Gajri: A történelemtanítás módszertana ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	253 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-17-8489-4
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 52856.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv a szovjet történelemtanítás kétkötetes ún. "nagy metodikájának" rövidített magyar kiadása. Minthogy hazánkban eddig még sohasem jelent meg könyv alakban olyan átfogó módszertan, amely a történelemtanári mesterséghez szükséges alapismeretek rendszeres, részletes és elméletileg igényes kibontását tekintette volna fő feladatának, "A történelemtanítás módszertana" hézagpótló munka. Az általános és a középiskolai korosztályok történelemtanításának legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, ezért a tanárképzésben, a továbbképzésben és az önképzésben egyaránt eredményesen használható.

Tartalom

Előszó	3
Ismeretszerzés az iskolai történelemtanításban
Az ismeretszerzés jellemző vonásai	9
A történelemtanítás mint a történelemtudomány alapjainak megismerési folyamata	9
A tanulók megismerési tevékenysége	9
A tanulói munka irányítása	10
A kép, a szó és az egyezményes jel szerepe a történelmi ismeretek közvetítésében	12
Képszerűség a történelemtanításban	12
A nyelv szerepe a történelemtanításban	14
Egyezményes jelek és szimbólumok	14
A szóbeliség előnyei és hátrányai	15
A történelmi valóság rekonstruálása művészi eszközökkel	15
Ismeretforrások az iskolai történelemtanításban	16
A történelmi ismeretforrások fogalma és csoportosítása	16
A marxizmus-leninizmus dokumentumai	17
Történelmi dokumentumok (elsődleges források)	18
Pedagógiai feldolgozás mint történelmi forrás	19
Az ismeretszerzés szakaszai a történelemtanítás folyamatában	25
A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására	25
Az új téma elsődleges tanulmányozása	26
Az előző szakasz folytatása, kiegészítése	26
Az ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és elsődleges elsajátítása a tanítási órán	27
A tanulók otthoni munkája, annak ellenőrzése és megszilárdítása az órán	28
Felidéző-kiegészítő ismétlés	29
Ismétlés a történelmi összefüggések szerint	30
Általánosító ismétlés	31
A történelmi fogalmak rendszerének kialakítása mint a történelem marxista-leninista felfogásának alapja	32
A fogalmak helye a tanulók történelmi ismereteinek általános rendszerében	32
A történelmi fogalmak dinamizmusa és kölcsönös összefüggése	33
A terminus bevezetése és a fogalom meghatározása	35
A társadalmi-gazdasági formációk fogalmai a történelemtanításban	36
Hogyan ismerik meg a tanulók a történelmi jelenségek fejlődését?	37
Az ok-okozati összefüggések és a történelmi törvényszerűségek felismerése	39
A történelmi ismeretek tanításának módszertana	41
A tanulók felkészítése az új történelmi ismeretek elsajátítására	41
Általános feladatok	41
Felkészítés az új tanév vagy egy új fejezet anyagának tanulására	41
Felkészítés egy új téma tanulására	42
A tanári magyarázat	43
A magyarázat eszmei elkötelezettsége	43
A tanári magyarázat és a tankönyv	43
Néhány általános javaslat a tanári magyarázathoz	44
A történelmi anyag kifejtésének alaptípusai	45
A történelmi jelenségek és folyamatok lényegét feltáró tanári magyarázat	50
Problémaszituáció a tanári magyarázatban	50
A történelmi jelenségek lényegének magyarázata	50
A heurisztika szerepe a történelmi jelenségek lényegének megértésében	52
A tananyag tanári kifejtése a tanulók számára adott problémamegoldató feladatokkal	54
Anyagfeldolgozás heurisztikus beszélgetéssel	55
A dokumentumok és a szépirodalmi művek felhasználása a tananyag kifejtése során	57
A dokumentumok szerepe a tanári elbeszélésben	57
A múltat életre keltő szépirodalmi művek felhasználása a történelemórán	58
Szemléltetőeszközök használata az anyag kifejtésekor	59
Képek és fotók bemutatása a tanári magyarázat során	59
A portrék felhasználása	60
A művészi szimbólumok felhasználása	60
A karikatúrák felhasználása	61
A tantermi tábla, a kréta és az applikáció felhasználása	61
Technikai eszközök a történelemtanításban és felhasználásuk néhány sajátossága	63
Vetített állóképek a történelemórán	63
Mozgóképek felhasználása a történelemtanításban	64
Auditív eszközök a történelemtanításban	67
Az ismeretforrásokkal végzett tanulói munka a történelemtanításban	69
Munka a tankönyvvel, a történelmi dokumentumokkal és a kézikönyvekkel	69
A tankönyv szerepe a tanulói munkában	69
A tanulók megismerkedése a történelemtankönyvvel	70
A tankönyvi fogalmakkal és az egyes szövegelemekkel végzett tanulói munka	70
A tankönyv értelmező olvasása	72
A történelmi forrásokkal végzett munka	73
Munka a tankönyv ábráival	74
A tankönyvi kérdések és feladatok felhasználása	75
A tanulók munkája a képi szemléltetőeszközökkel	76
Didaktikus képek a történelemtanításban	76
A tanulók szellemi tevékenysége a képek feldolgozása közben	77
A képekkel végzett munka néhány sajátossága a felsőbb osztályokban	79
A történelmi jelenségek lokalizálása időben és térben	80
A történelmi jelenségek lokalizálása időben és a kronológiai ismeretek	80
A kronológia szerepe és funkciói a történelmi megismerésben	80
A kronológia tanítása a 4. és az 5. osztályban	82
A kronológiai ismeretek fejlesztése eszközei és eljárásai	83
A történelmi tények lokalizálása térben és a kartográfiai eszközökkel végzett munka	85
A tények térbeli lokalizálásának jelentősége a történelemtanításban	85
A vizuálisan könnyen érzékelhető jelenségek lokalizálása	85
A kartográfiai eszközök funkciója a történelemtanításban	86
A tanulók történelmi térképismeretei	87
A történelmi térképpel végzett munka	88
A térkép alkalmazása a társadalom-, a gazdaság- és a politikatörténet tanítása során	90
A térkép szerepe a háborúk tanításában	91
A történelmi térkép mint a tananyag ismétlésének és általánosításának eszköze	92
A vaktérkép (kontúrtérkép) használata	92
A tanulói önállóság és a tanári munka	94
A tanulók történelmi ismereteinek rendszere és az önálló tanulói tevékenység közötti kapcsolat	94
Az első lépések a történelemtanulásban	94
A tanári magyarázat differenciálása a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően	96
Az önállóság fejlesztése az információforrásokkal végzett munkában	97
Az önállóság fejlesztése a történelmi ismeretek felidézésében	99
A tanulói önállóság fejlesztése a történelmi jelenségek értelmezésében	103
A képzési-nevelési eredmények ellenőrzése a történelemtanításban	107
Az oktatási eredmények ellenőrzésének feladatai és módszertani elvei	107
Az ellenőrzés szerepe és funkciója	107
Az ellenőrzés tartalma	108
A tanulók ismereteire vonatkozó követelmények	108
A tanulók fejlődésének ellenőrzése	109
A nevelési eredmények ellenőrzése	110
Az ellenőrzés megszervezése, formái és eljárásai	110
Ellenőrzés az új anyag feldolgozásának folyamatában	111
Feleltetés egy vagy több lecke anyagából	111
Közös osztálymunka szervezése az ellenőrzés folyamán	114
Hogyan értékeli és kommentálja a tanár az oktatás eredményeit?	115
Az osztályozás	115
A szóbeli értékelés	116
A tanulók fejlesztése
A tanulók megismerési képességeinek fejlesztése a történelemtanításban	119
Néhány általános probléma	119
Fejlesztés és oktatás	120
A fejlesztő oktatás fogalma	121
A megismerési tevékenység eljárásai	124
A figyelem fejlődése	127
Az érzékelés fejlesztése	129
A képzelet fejlesztése	130
Az emlékezet fejlesztése	131
A sikeres megjegyzés feltételei	131
Az elsajátított ismeretek emlékezetben tartásának feltételei és az emlékezés	132
Felkészítés az önművelésre	133
A megismerési képességek fejlesztésének és az érzelmi-akarati nevelésnek az egysége	134
A fejlődés kritériumai	135
A "fejlesztés metodikájá"-nak fogalma	136
A gondolkodás fejlesztése	138
Néhány általános kérdés	138
Az általános és a speciális gondolkodás kapcsolata	139
A gondolkodásfejlesztés irányai	141
A gondolkodásfejlesztés összetettsége	143
A tanulók gondolkodásának fejlesztése a 4-7. osztályokban	144
A tanulók gondolkodási tevékenysége és az egyes évfolyamok tananyaga	144
A szellemi munka képességeinek fejlesztési tartalma és feltételei	145
Az analízis és a szintézis tanítása	146
Az összehasonlítás művelete	150
A következtetés képességének formálása	152
A bizonyítás képességének fejlesztése	155
A munka eredményei. A különböző képességek kölcsönhatása	157
A tanulók gondolkodása fejlesztése a 8-10. osztályokban	158
A társadalmi formák jellemzése. Az "emlékeztető" szerepe	158
Az "emlékeztető" tartalma és alkalmazása	161
A polgári forradalom törvényszerűségeinek megértetése	162
A gondolkodás fejlesztésének és a tudományos világnézet formálásának kapcsolata	163
A történetiség elve	168
Az igazság konkrétságának értelmezése	169
A jelenségek ellentmondásosságának mint a fejlődés mozgatórugójának a megértetése	170
A jelenségek kölcsönös kapcsolatainak és kölcsönös feltételezettségének megértése	171
A történelmi személyiségek értékelése	171
A gondolkodás gyorsaságának a fejlesztése	173
A különböző országok fejlettségi szintjének összehasonlítása	174
Az igazság konkrétsága és a tevékenység fő láncszemének a kiválasztása	175
A beszéd fejlesztése	179
A beszédfejlesztés követelményei a történelemtanításban	179
A beszéd jellemzői	179
A tanár beszédmódja	180
A tanulók reproduktív és produktív témakifejtése	180
A tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességét fejlesztő eljárások	181
Felkészítés a tankönyvi szöveg alapján történő elbeszélésre	181
Elbeszélés szemléltetőeszközök alapján	183
A történelmi források mint a beszéd gazdagításának eszközei	184
A jegyzetelés és tézisek összeállítása	185
A tananyag szóbeli kifejtése több ismert forrás alapján	186
Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése a történelemtanításban	188
A tanulók történelmi szókincsének a kialakítása	190
A történelemtanítás szervezeti formái
A történelemóra	195
Az órák tipológiája	195
Az óra felépítése	198
Az óra tartalmának és metodikájának kölcsönhatása	198
Az óra céljai	200
Az órára való felkészülés általános alapelve	200
A tematikus tervezés és a fogalmak rendszere	201
A szeminárium. A tanulmányi kirándulás. A múzeumi óra	202
Az iskolai szeminárium	202
A történelemszeminárium és jellemző vonásai	202
A szemináriumi témák kiválasztása metodikai feltételei	203
A szemináriumra való felkészülés és a szemináriumvezetés metodikai feltételei	205
A tanulmányi kirándulás. A múzeumi óra	206
A tanulmányi kirándulás jelentősége	206
A történelmi tanulmányi kirándulás jellemző vonásai	206
A múzeumi óra	207
A tanulmányi kirándulások tematikájának kiválasztása	207
A történelmi tanulmányi kirándulások típusai	208
A tanulmányi kirándulás hatékonyságának módszertani feltételei	209
A fakultatív oktatás	212
A fakultatív oktatás céljai	212
A fakultatív történelemfoglalkozások tematikája	212
A tartalom kiválasztásának elvei	213
A fakultatív foglalkozások metodikája	216
A tanulók érdeklődésének fejlesztése a fakultatív történelemfoglalkozásokon	217
A tanulók ismereteinek elmélyítése a fakultatív foglalkozásokon	219
A fakultatív foglalkozások szervezeti formái	220
A referátumok. A monográfiákkal végzett munka	224
A fakultatív foglalkozások hatékonysága	225
A történelemtanításhoz kapcsolódó órán kívüli munka	227
Az órán kívüli munka feladatai és alapvető vonásai	227
Az órán kívüli munka fogalma	227
Az órán kívüli munka feladatai	228
Az órán kívüli munka alapvető vonásai	229
Az órán kívüli munka tartalma	234
Kapcsolat a történelem tantárggyal	234
Kapcsolat a honismereti tevékenységgel	234
Az órán kívüli munka formái és eljárásai	236
A munkaformák és eljárások rendszere	236
Történelmi tárgyú könyvek tanórán kívüli olvasása	237
Szakkörök, társaságok, klubok	238
"Nyomolvasó brigádok"	240
Előadócsoportok	241
Múzeumok, múzeumi termek, emlékszobák	241
Klubestek a múltról és a jelenről	242
Kirándulások, túrák, expedíciók	243
Találkozók nevezetek emberekkel	244
Versenyek, olimpiák, vetélkedők	245
A munka megtervezése	246
A tanár szerepe	246

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem