A történelemtudomány tárgya, módszere, a segéd- és rokontudományok elemei

Előszó

A történettudomány a társadalomtudományok körébe tartozik, szemben a természettudományokkal, az ún. exakt tudományokkal. Bár ha a régi rómaiak már azt mondták, hogy a "történet az élet tanítómestere" (história est magistra vitae), ez a mondás valósággá csak a marxista történettudományban vált.
A marxista történettudomány tárta fel elsőízben a társadalomban, a társadalom fejlődésében meglevő törvényszerű összefüggéseket és tette ezzel lehetővé, hogy a múltból valóban a jövőre is következtessünk. A történettudomány csak a tudományos szocializmus megszületése óta, a történelmi materializmus módszerének alkalmazása óta tekinthető valódi tudománynak. Ez vonatkozik mind a tudományos szocializmus előtti történetszemléletekre, mind a tudományos szocializmus keletkezése utáni idő polgári történettudományára. Ez utóbbi, sok igen hasznos és gyakran jól felhasználható módszerbeli eredménye ellenére, éppen a törvényszerűség tagadása vagy félremagyarázása következtében legtöbbször nem tudja megvalósítani a történet igazi célját: az elmúlt élet igaz és teljes rekonstruálását, nem tudja betölteni a "tanítómester" szerepét. Ugyanakkor nem szabad azt képzelnünk, hogy a történelmi materializmus módszerének ismerete önmagában lehetővé teszi a történeti kutató, feltáró munkát, az elmúlt élet újra életrekeltését. A tételek szajkózása, vagy akár helyes idézése önmagában nem vezet történeti tudományos munkához. A történettudományt éppen az különbözteti meg a természettudományoktól, hogy nem tapasztalati, kísérleti úton dolgozik; az elmúlt idők emlékei sokszor igen szétszórtak, nehezen összegyüjthetőek, aprólékos, fáradságos munkával kell Őket összekeresgélnünk és gondosan rendszereznünk.
A történeti kutatómunka, mint apró szemecskékből a mozaikot, rakja össze a régi idők emlékeiből fennmaradt adatokból a történeti múltat. Teszi mindezt a történelmi materializmus felhasználásával, a társadalom törvényszerű összefüggéseinek gondos vizsgálatával. A múlt emlékei, a ránk maradt adatok helyes felhasználása mindenkor igazolja a történeti materializmus tételeit. Hangsúlyoznunk kell, hogy soha sem előre felállított szkémákhoz keressük meg a történeti anyagot, hanem az adatok, a források felhasználásánál kell mindenkor a marxizmus, a történeti materializmus igazságát, tételeit útmutatásul felhasználnunk. A polgári történetírás ezeknek a tételeknek nem ismeretében soha nem lesz képes - mint erre már rámutattunk - hogy a teljes igazságot rekonstruálja, a sokszor ugyanazoknak az adatoknak ismeretében is tétován bolyong az események útvesztőjében. Vissza