| Előszó a második kiadáshoz | 5 |
| A történelmi materializmus mint tudomány | 7 |
| A történelmi materializmus tárgya | 7 |
| A történelmi materializmus megteremtése hatalmas forradalom a tudományban | 9 |
| A társadalmi fejlődés törvényei, és e törvények objektív jellege | 18 |
| A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség | 30 |
| A történelmi materializmus pártossága és alkotó jellege | 34 |
| A polgári szociológia csődje | 41 |
| Rövid összefoglalás | 50 |
| A társadalom anyagi életfeltételei | 52 |
| A földrajzi környezet | 52 |
| A népesség növekedése | 60 |
| A termelési mód - a társadalmi fejlődés meghatározó ereje | 66 |
| Rövid összefoglalás | 77 |
| A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése | 78 |
| A termelési mód meghatározó szerepének törvénye a társadalom fejlődésében | 78 |
| A termelési viszonyok és a termelőerők jellege közötti feltétlen összhang törvénye | 81 |
| A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dialektikája a kapitalizmus előtti társadalmi-gazdasági alakulatokban | 87 |
| A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dialektikája a tőkés társadalomban | 97 |
| A szocialista társadalom termelőerői és termelési viszonyai | 105 |
| A termelés fejlődésének hajtóerői | 110 |
| A termelési mód változásának törvényszerűségei | 121 |
| Rövid összefoglalás | 127 |
| A társadalom alapja és felépítménye | 129 |
| Az alap és a felépítmény problémájának jelentősége | 129 |
| Az alap és a felépítmény meghatározása; fejlődésük és változásuk törvényei | 131 |
| Az alap és a felépítmény kölcsönhatása. A felépítmény aktív szerepe | 138 |
| Az életmód és a család. Az életmód és a család viszonya az alaphoz és a felépítményhez | 143 |
| A kultúra és a kultúra viszonya az alaphoz és a felépítményhez | 147 |
| A nyelv mint a társadalmi élet jelensége | 151 |
| Rövid összefoglalás | 156 |
| Az osztályok és az osztályharc | 158 |
| A társadalom osztálytagozódásának okai. Az osztályok meghatározása | 158 |
| Az osztályharc - az antagonisztikus társadalmak történetének hajtóereje | 167 |
| A proletariátus történelmi szerepe. A proletariátus mint a dolgozók és kizsákmányoltak vezetője | 171 |
| A proletariátus osztályharcának alapformái | 175 |
| Osztályok és pártok | 180 |
| Az osztályharc kiéleződése a kapitalizmus jelenlegi szakaszában | 187 |
| A proletárdiktatúra mint az osztályharc folytatása új formákban. Osztályok és osztályharc a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában | 194 |
| A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, és a szovjet társadalom osztályszerkezetének megváltozása | 204 |
| Rövid összefoglalás | 209 |
| Az állam és a jog | 211 |
| Az állam és a jog mint politikai és jogi felépítmény a gazdasági alapon | 211 |
| Az állam és a jog eredete | 217 |
| Az állam funkciói | 221 |
| Az állam típusai és formái | 224 |
| A proletariátus diktatúrája - az állam új típusa | 237 |
| A proletariátus diktatúrájának államformái | 245 |
| A Kommunista Párt - a proletárdiktatúra rendszerének irányító ereje | 252 |
| A szocialista állam fejlődési szakaszai és funkciói | 255 |
| A szocialista állam erősítése | 267 |
| Rövid összefoglalás | 272 |
| A forradalom marxi-lenini elmélete | 273 |
| A társadalmi forradalom lényege és okai | 273 |
| A forradalmak történelmi típusai | 277 |
| A polgári demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövésének lenini elmélete | 285 |
| A proletár-, szocialista forradalom | 294 |
| A leninizmus tanítása a szocializmus győzelmének lehetőségeiről | 300 |
| Rövid összefoglalás | 311 |
| A nemzetek és a nemzeti felszabadító mozgalmak marxi-lenini elmélete | 313 |
| A marxista nemzet-elmélet | 313 |
| A nemzeti mozgalmak és a nemzeti-gyarmati kérdés | 323 |
| A Szovjetunió tapasztalatainak történelmi jelentősége a nemzeti kérdés megoldása terén | 331 |
| A világ két rendszerre szakadása és a nemzeti felszabadító mozgalmak | 341 |
| Rövid összefoglalás | 347 |
| A néptömegek és az egyéniség szerepe a történelemben | 348 |
| Az egyéniség és a néptömegek történelmi szerepének idealista értelmezése és e felfogás tarthatatlansága | 348 |
| A nép a történelem alkotója | 357 |
| Az egyéniség szerepe a történelemben | 368 |
| A munkásosztály vezéreinek szerepe | 374 |
| Rövid összefoglalás | 385 |
| A társadalmi tudat és a társadalmi tudat formái | 387 |
| A társadalmi tudat a társadalom anyagi létfeltételeinek tükröződése | 387 |
| Az ideológia osztályjellege az osztálytársadalomban | 399 |
| A társadalmi tudat visszahatása a társadalmi létre | 407 |
| A marxista elmélet, a szocialista tudat szerepe a szovjet társadalom fejlődésében | 414 |
| A tömegek kommunista nevelése | 422 |
| A szocialista tudat főbb vonásai. A szovjet ember szellemi arculata | 427 |
| A társadalmi tudat különböző formái | 432 |
| A politikai és jogi ideológia | 432 |
| Az erkölcs | 443 |
| A vallás | 459 |
| A tudomány | 473 |
| A filozófia | 487 |
| A művészet | 494 |
| Rövid összefoglalás | 507 |
| A szocialista társadalom fejlődésének hajtóerői | 509 |
| A szocialista termelési mód - a szocialista társadalom fejlődésének meghatározó ereje | 510 |
| Az erkölcsi-politikai egység, a Szovjetunió népeinek barátsága és a szovjet hazafiság mint a szovjet társadalom fejlődésének hajtóerői | 515 |
| A bírálat és önbírálat mint a szocialista társadalom fejlődésének hajtóereje | 525 |
| A Kommunista Párt - a szocialista társadalom vezető és irányító ereje | 530 |
| Rövid összefoglalás | 546 |
| A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségei | 547 |
| A kommunista társadalom két szakasza | 547 |
| A szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet | 553 |
| A szocialista állam a kommunizmus építésének fő eszköze | 567 |
| Rövid összefoglalás | 573 |
| Névmutató | 574 |