A törvények szelleméről

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Budapest

'Montesquieu: A törvények szelleméről ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó-Attraktor Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	1.049 oldal
Sorozatcím:	Sapientia Humana
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-379-635-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A francia felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb képviselőjének könyve a politikai gondolkodás legjelentősebb és legnagyobb hatású alkotásai közé tartozik. A modern liberalizmus előfutára e klasszikus művében fejtette ki a hatalom megosztásának, a politikai szabadság legfontosabb biztosítékának elméletét azzal, hogy elsőként fogalmazta meg a törvényhozói, a bírói és a végrehajtói hatalom szétválasztásának követelményeit és módozatait. Montesquieu a francia forradalom és a más államokban, így Magyarországon is példaképül szolgáló francia köztársaság történetének megértéséhez is alapvető forrás. A magyarul 1962-ben először és utoljára megjelent mű kiadása ezért is igen nagy jelentőségű a modern európai társadalmi berendezkedést elemző szakemberek és a politika iránt érdeklődő nagyközönség számára.

Tartalom

Tájékoztató a magyar fordításhoz	33
A törvények szelleméről
Előszó	39
Az olvasóhoz	43
Első rész
A törvényekről általában	47
A különböző lényekre vonatkozó törvényekről	47
A természet törvényeiről	50
A tételes törvényekről	51
Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a kormányzat természetéből következnek	56
A három különböző kormányzat természetéről	56
A köztársasági kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről	56
Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvényekről	61
A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről	64
Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről	67
A háromféle kormányzat vezérelvéről	71
Különbség a kormányzat természete és vezérelve között	71
A különböző kormányzatok vezérelvéről	71
A demokrácia vezérelvéről	72
Az arisztokrácia vezérelvéről	74
Az erény egyáltalán nem vezérelve a monarchikus kormányzatnak	75
Mi pótolja az erényt a monarchikus kormányzatban	77
A monarchia vezérelvéről	77
Az önkényuralmi államnak egyáltalán nem a becsület a vezérelve	78
Az önkényuralmi kormányzat vezérelvéről	79
Az engedelmesség különbözősége a mérsékelt kormányzatokban és az önkényuralmi kormányzatokban	80
Megjegyzés mindezekhez	82
A nevelés törvényeinek összhangban kell lenniük a kormányzat vezérelvével	84
A nevelés törvényei	84
A nevelés a monarchiában	84
A nevelés az önkényuralmi kormányzatban	88
Különbség a nevelés eredményei között a régieknél és minálunk	89
A nevelés a köztársasági kormányzatban	90
A görögök egyes intézményeiről	91
Milyen esetben lehetnek jók ezek a különleges intézmények	93
Megmagyarázzuk a régieknek egy paradoxonát, amely az erkölcsökkel kapcsolatos	94
A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük a kormányzat vezérelvével	100
E könyv alapgondolata	100
Mi az erény lényege a politikai államban	100
Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában	101
Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt	102
Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget	103
Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet	106
Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek	108
Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével	111
Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában	115
A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában	116
A monarchikus kormányzat kiválóságáról	117
Ugyanennek a tárgynak folytatása	119
Az önkényuralom eszméje	119
Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének	120
Ugyanennek a tárgynak folytatása	119
A hatalom átviteléről	127
Az ajándékokról	129
Az uralkodó által adott jutalmakról	130
Újabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből	131
A különböző kormányzatok vezérelvének következményei a polgári és büntetőtörvények egyszerűsége, a bíráskodás formája és a büntetések megállapítása tekintetében	140
A polgári törvények egyszerűségéről a különböző kormányzatokban	140
A büntetőtörvények egyszerűsége a különöző kormányzatokban	143
Milyen kormányzatokban és milyen esetekben kell a törvény pontos szövege szerint ítélkezni	144
Az ítéletek szerkesztésének módjáról	145
Melyik kormányzatban lehet a fejedelem bíró	146
A monarchiában a minisztereknek nem szabad bíráskodniuk	149
Az egyszemélyes hatóságról	150
A vádemelésről a különböző kormányzatokban	150
A büntetések szigorúságáról a különböző kormányzatokban	151
A régi francia törvényekről	153
Ha a nép erényes, kevés büntetésre van szükség	153
A büntetések hatóerejéről	154
A japán törvények eredménytelenségéről	156
A római szenátus szelleméről	158
A rómaiak törvényei a büntetések szempontjából	159
A bűn és a büntetés igazságos arányáról	161
A bűntettesek ellen alkalmazott kínvallatásról	162
A pénzbüntetésekről és a testi büntetésekről	163
A talio törvényéről	163
Az apa megbüntetése gyermekei miatt	164
A fejedelem kegyelméről	164
A három kormányzat különböző vezérelveinek következménye a pazarlásra vonatkozó törvényekkel, a fényűzéssel és az asszonyok helyzetével kapcsolatban	170
A fényűzésről	170
A pazarlás elleni törvényekről a demokráciában	172
A pazarlás elleni törvényekről az arisztokráciában	173
A pazarlás elleni törvényekről a monarchiákban	173
Mikor hasznosak a pazarlás elleni törvények a monarchiában	175
A kínai fényűzésről	176
A kínai fényűzés végzetes következményei	177
A társadalom önmegtartóztatásáról	178
A nők helyzetéről a különböző kormányrendszerekben	179
A rómaiak házi bíróságai	180
Miként változtak meg az intézmények Rómában a kormányformával együtt	181
A nők feletti gyámság a rómaiaknál	182
A császárok által a nők feslettsége ellen megállapított büntetésekről	182
A pazarlás elleni törvények a rómaiaknál	184
A hozományok és a házassággal kapcsolatos vagyoni előnyök az egyes alkotmányokban	184
A samnisek szép szokásáról	185
A nők által gyakorolt igazgatásról	186
A háromféle kormányforma alapelveinek megromlásáról	190
E könyv alapgondolata	190
A demokrácia elvének megromlásáról	190
A szertelen egyenlőség szelleméről	193
A nép romlásának különös oka	193
Az arisztokrácia vezérelvének megromlásáról	194
A monarchia vezérelvének megromlásáról	195
Az előbbi tárgy folytatása	196
A monarchikus kormányzati elv megromlásának veszélye	197
Mennyire hajlandó a nemesség a trón megvédésére	197
Az önkényuralom elvének megromlásáról	198
A vezérelvek helyességének és megromlásának természetes hatásai	198
Az előbbi tárgy folytatása	200
Az eskü hatása egy erényes népnél	201
Hogyan vonja maga után az alkotmányon eszközölt legcsekélyebb változtatás is az elvek romlását	202
A három vezérelv megőrzésére szolgáló igen hatékony eszközök	202
A köztársaság megkülönböztető sajátosságai	203
A monarchia megkülönböztető sajátosságai	204
A spanyolországi monarchia különös helyzetéről	205
Az önkényuralom megkülönböztető sajátosságai	205
Az előző fejezetekből adódó következmények	206
A kínai birodalom	206
Második rész
Milyen viszonyban állanak a törvények a védelmi erővel	215
Hogyan gondoskodnak védelmükről a köztársaságok	215
A szövetségi államnak azonos természetű államokból, főleg pedig köztársaságokból kell állania	216
A szövetségi köztársaság egyéb kellékei	217
Hogyan gondoskodnak biztonságukról az önkényuralmi államok	218
Miképpen gondoskodik biztonságáról a monarchia	219
Az államok védelmi erejéről általában	219
Gondolatok	221
Arról az esetről, amikor az állam védelmi ereje kisebb támadóerejénél	221
Az államok viszonylagos erejéről	222
A szomszédos államok gyengeségéről	222
Milyen viszonyban állanak a törvények a támadóerővel	225
A támadóerőről	225
A háborúról	225
A hódítás jogáról	226
A meghódított nép által élvezett bizonyos előnyök	229
Gelón szirakuzai király	230
A hódító köztársaságról	230
Az előbbi tárgy folytatása	232
Arról a monarchiáról, amely határai körül hódít	233
Mikor valamely monarchia egy másik monarchiát foglal el	234
A legyőzött nép szokásairól	234
Kürosz egyik törvényéről	234
XII. Károly	235
Nagy Sándor	237
Újabb eszközök a hódítás megtartására	240
Az önkényuralmi állam hódításairól	241
Az előbbi tárgy folytatása	241
A politikai szabadságot létrehozó törvényeknek az alkotmányhoz való viszonyáról	245
E könyv alapgondolata	245
A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről	245
Mi a szabadság	246
Az előbbi tárgy folytatása	247
A különböző államok célja	247
Anglia alkotmánya	248
Az általunk ismert monarchiákról	261
Miért nem volt a régieknek elég világos elképzelésük a monarchiáról	261
Arisztotelész nézetei	263
Más politikusok nézetei	263
A hősi idők görög királyai	264
Róma királyainak kormányrendszeréről és arról, hogy milyen volt Rómában a három hatalom megosztása	265
Általános megjegyzések Róma állapotáról a királyok elűzése után	267
Miként kezdett megváltozni a három hatalom megoszlása a királyok elűzetése után	268
Hogyan történt, hogy a köztársaság virágzásának idején Róma egyszerre csak elvesztette szabadságát	270
A törvényhozó hatalom a római köztársaság idején	271
A végrehajtó hatalom ugyanebben a köztársaságban	273
A bírói hatalom a római kormányrendszerben	274
A római provinciák kormányzásáról	280
E könyv befejezése	282
Milyen viszonyban állanak a politikai szabadságot létrehozó törvények az állampolgárokkal	292
E könyv alapgondolata	292
Az állampolgár szabadságáról	293
Az előbbi tárgy folytatása	294
A büntetések természete és arányossága elősegítheti a szabadságot	294
Bizonyos vádak emeléséről, amelyek tekintetében különös mérsékletre és óvatosságra van szükség	297
A természet elleni bűnről	299
A felségsértés bűncselekményéről	300
A szentségtörés és a felségsértés elnevezésének helytelen használatáról	301
Az előbbi tárgy folytatása	302
Az előbbi tárgy folytatása	303
A gondolatokról	303
A fecsegésről	304
Az írásokról	305
A szemérem megsértése egyes bűncselekmények büntetésénél	306
A rabszolgáknak uruk vádolhatása végett történő felszabadításáról	307
A felségsértéssel való rágalmazás	308
Az összeesküvések felfedéséről	308
Milyen veszélyekkel jár, ha a köztársaságokban a felségsértés bűncselekményét túl szigorúan büntetik	309
Hogyan függesztik fel a szabadság élvezetét a köztársaságban	310
Az állampolgárok szabadságára kedvező törvények a köztársaságban	311
Az adósok elleni kegyetlen törvények a köztársaságban	311
Mi veszélyezteti a szabadságot a monarchiákban	313
A kémekről a monarchiában	314
A kormányzás módja a monarchiában	315
A monarchiában a fejedelemnek hozzáférhetőnek kell lennie	316
Az uralkodó erkölcseiről	316
Milyen magatartást kell tanúsítaniuk az uralkodóknak alattvalóikkal szemben	317
Azokról a polgári törvényekről, amelyek alkalmasak arra, hogy az önkényuralmi kormányzatba némi szabadságot vigyenek	318
Az előbbi tárgy folytatása	319
Milyen viszonyban áll a szabadsággal az adószedés és az állami jövedelmek nagysága	327
Az állam jövedelmeiről	327
Helytelen úgy gondolkodni, hogy a magas adó önmagában véve helyes dolog	328
Az adók azokban az országokban, ahol a nép egy része röghöz kötött jobbágy	329
A hasonló helyzetben levő köztársaságról	329
A hasonló helyzetben levő monarchiáról	329
A hasonló helyzetben levő önkényuralmi államról	330
Az adókról azokban az országokban, ahol nincsen földhöz kötött jobbágyság	330
Hogyan lehet megőrizni az illúziókat	332
Egy rossz adóról	333
Az adók nagysága a kormányzat természetétől függ	334
Az adózással kapcsolatos büntetésekről	334
Hogyan viszonylik az adók nagysága a szabadsághoz	335
Milyen kormányzat mellett lehet emelni az adókat	336
Az adók természete a kormányrendszertől függ	336
Visszaélés a szabadsággal	337
A mohamedánok hódításairól	338
A hadseregek növeléséről	339
Az adók elengedéséről	340
Mi előnyösebb a fejedelemnek és a népnek: az adók bérbeadása vagy saját kézben tartása	341
Az adóbérlőkről	342
Harmadik rész
Milyen viszonyban állanak a törvények az éghajlat természetével	349
Alapgondolat	349
Mennyiben különböznek egymástól a különféle éghajlatok alatt élő emberek	349
Ellentmondások egyes délvidéki népek jellemében	353
A vallás, az erkölcs, a szokások és a törvények állandóságának oka a keleti országokban	354
A rossz törvényhozók kedveznek az éghajlatból eredő hibáknak, a jó törvényhozók viszont szembehelyezkednek azokkal	354
A meleg éghajlatok alatt folytatott földművelésről	355
A szerzetességről	355
Egy jó kínai szokásról	356
A szorgalom előmozdításának eszközei	357
A népek mértékletességére vonatkozó törvényekről	357
Az éghajlatból származó betegségekre vonatkozó törvényekről	359
Az öngyilkosság elleni törvényekről	361
Anglia éghajlatából adódó hatások	361
Az éghajlat egyéb hatásai	363
A törvények az éghajlathoz képest több vagy kevesebb bizalommal vannak a nép iránt	364
Milyen viszonyban állanak a rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével	368
A rabszolgaságról	368
A rabszolgaság eredete a római jogtudósok szerint	369
A rabszolgaság másik forrása	371
A rabszolgaság egy további forrása	371
A négerek rabszolgaságáról	372
A rabszolgaság valódi forrása	373
A rabszolgaság egy további forrásáról	374
A rabszolgaság hasztalansága minálunk	375
Azokról a nemzetekről, amelyeknél a polgári szabadság általánosan érvényesül	376
A rabszolgaság különböző fajai	376
Mit kell tenniük a törvényeknek a rabszolgaság vonatkozásában	377
A rabszolgasággal való visszaélés	377
A rabszolgák sokaságának veszélyei	379
A felfegyverzett rabszolgákról	380
Az előbbi tárgy folytatása	380
A mérsékelt kormányrendszerben foganatosítandó óvatossági rendszabályok	381
Az úr és rabszolga közötti viszony szabályozása	383
A felszabadításról	384
A felszabadított rabszolgákról és eunuchokról	386
Milyen viszonyban állanak a házi rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével	391
A házi szolgaságról	391
A déli országokban a két nem között természetes egyenlőtlenség áll fenn	391
A többnejűség nagyban függ a nők eltartásának lehetőségétől	393
A többnejűségről és annak különböző fajairól	393
Egy malabári törvény indoka	394
A többnejűségről általában	394
Az egyenlő elbánás többnejűség esetén	395
A nőknek a férfiaktól való elkülönítéséről	396
A házi hatalom összefüggése a politikával	396
Kelet erkölcsi alapelve	397
A többnejűségtől független házi szolgaságról	399
A természetes szeméremérzésről	399
A féltékenységről	400
A ház kormányzása Keleten	401
A válásról és a házastárs eltaszításáról	401
A házasság egyoldalú felbontása és a válás a rómaiaknál	402
Milyen viszonyban állanak a politikai szolgaság törvényei az éghajlat természetével	409
A politikai szolgaságról	409
A népeknek a bátorság szempontjából való különbözősége	409
Ázsia klímájáról	410
A fentiek következményei	412
Mikor Észak-Ázsia és Észak-Európa népei hódítottak, hódításaiknak nem voltak egyforma kihatásaik	413
Az ázsiai szolgaságnak és az európai szabadságnak további fizikai oka	415
Afrikáról és Amerikáról	415
A birodalom fővárosáról	416
Milyen viszonyban állanak a törvények a föld jellegével	418
Miként hat a föld jellege a törvényekre	418
Az előbbi tárgy folytatása	419
Melyek a legjobban megművelt országok	419
Az ország termékenységének és terméketlenségének további kihatásai	421
A szigetlakó népekről	421
Az emberek szorgalma által teremtett országokról	421
Az ember alkotta művekről	422
A törvények általános kapcsolatai	423
Amerika földjéről	423
Milyen kapcsolatban áll az emberek száma azzal a móddal, ahogyan élelmüket szerzik	424
A vad népekről és a barbár népekről	424
Milyen a nemzetközi jog azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet	425
A polgári jogi törvények azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet	425
A földet nem művelő népek politikai helyzete	426
A pénz használatát ismerő népekről	426
A pénz használatát nem ismerő népek polgári jogi törvényeiről	427
A babona ereje	428
Az arabok szabadságáról és a tatárok szolgai állapotáról	429
A tatárok nemzetközi jogáról	430
A tatárok polgári jogáról	430
Egy germán polgári jogi törvényről	431
A frank királyok hosszú hajviseletéről	436
A frank királyok házasságairól	437
Childerich	437
A frank királyok nagykorúságáról	437
Az előbbi tárgy folytatása	439
Az örökbefogadás a germánoknál	440
A frank királyok vérengző természete	440
A nemzetgyűlések a frankoknál	441
A papság tekintélye a Merovingok alatt	441
Milyen viszonyban állanak a törvények azokkal az elvekkel, amelyek a nemzetek erkölcseinek és szokásainak általános szellemét kialakítják	447
E könyv tárgyáról	447
A legjobb törvényeknél is mennyire fontos az, hogy a lelkek elő legyenek készítve azok befogadására	447
A zsarnokságról	448
Mi az általános nemzeti szellem	449
Mennyire ügyelni kell arra, hogy senki se változtassa meg az általános nemzeti szellemet	449
Arról, hogy nem kell mindent megjavítani	450
Az athéniakról és a spártaiakról	450
A társas érintkezésre való készség következményei	451
A nemzetek hiúságáról és kevélységéről	451
A spanyolok és a kínaiak jelleméről	452
Megjegyzés	453
Az önkényuralmi államban uralkodó szokásokról és az erkölcsökről	454
Az illem szerepe a kínaiaknál	455
Melyek a nemzeti erkölcsök és szokások megváltoztatásának természetes eszközei	455
A házi kormányzat befolyása a politikára	457
Miként zavarták össze egyes törvényhozók az embereket irányító elveket	457
A kínai kormányzat különös jellege	458
Az előző fejezetben foglaltak következményei	459
Hogyan alakult ki a vallás, a jog, az erkölcs és az illem egysége a kínaiaknál	460
Egy kínaiakra vonatkozó paradoxon magyarázata	461
Milyen kapcsolatban kell állniuk a törvényeknek az erkölcsökkel és a szokásokkal	462
Az előbbi tárgy folytatása	463
Miként alkalmazkodnak a törvények az erkölcsökhöz	463
Az előbbi tárgy folytatása	464
Az előbbi tárgy folytatása	465
Az előbbi tárgy folytatása	465
Miként tudnak a törvények hozzájárulni valamely nemzet erkölcseinek, szokásainak és jellemének kialakításához	466
Negyedik rész
Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, annak természetét és különböző nemeit tekintve	483
A Múzsák segítségül hívása	483
A kereskedelemről	484
A kereskedői szellemről	484
A szegény népekről	486
A különböző kormányzatok alatt folytatott kereskedelemről	486
A gazdasági kereskedést folytató népekről	488
A tengeri hajózás egyes kihatásairól	488
Anglia kereskedői szelleme	489
Hogyan akadályozták olykor a gazdasági kereskedelmet	490
A kereskedelemből való kizárásról	491
A gazdasági kereskedelem sajátos intézményei	491
Ugyanazon tárgy folytatása	492
A kereskedelem szabadságáról	493
Mi rombolja le a kereskedelem szabadságát	493
Az áruk elkobzását lehetővé tevő kereskedelmi törvényekről	494
Az adósfogságról	494
Szép törvény	495
Rhodoszi törvény	495
A kereskedelmi bíráskodásról	496
A fejedelemnek nem szabad kereskednie	496
Ugyanazon tárgy folytatása	497
A nemesség kereskedése a monarchiákban	497
Külön meggondolások	498
Mely nemzetek számára hátrányos a kereskedés	499
Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, figyelemmel annak változásaira az egész világon	504
Néhány általános megjegyzés	504
Az afrikai népekről	505
A délvidéki népek szükségletei mások, mint az északi népekéi	505
A régiek és a maiak kereskedése közötti fő különbség	506
Egyéb különbségek	506
Az ókori kereskedelemről	507
A görög kereskedelemről	512
Nagy Sándorról és hódításairól	515
Kereskedelem a Nagy Sándor utáni görög királyok alatt	518
Afrika körülhajózása	523
Karthágó és Marseille	525
Délosz szigete - Mithridatész	530
A rómaiak nézetei a tengeri hadviselésről	531
A rómaiak nézetei a kereskedésről	532
A rómaiak kereskedése a barbárokkal	533
A rómaiaknak Arábiával és Indiával folytatott kereskedelméről	534
A nyugatrómai birodalom bukása után kialakult kereskedelemről	537
Egy sajátos rendelkezés	538
A kereskedelem a keletrómai birodalom hanyatlása óta	538
Hogyan tört magának utat a kereskedelem Európában a barbárságon keresztül	539
Két új világ felfedezése - Európa állapota ebben a helyzetben	541
Milyen kincseket szerzett Spanyolország Amerikából	545
Probléma	549
Ötödik rész
Milyen viszonyban állanak a törvények a pénz használatával	563
A pénz használatának oka	563
A pénz természetéről	564
A névleges pénzekről	566
Az arany és az ezüst mennyiségéről	567
Az előbbi tárgy folytatása	567
Miért csökkent felére a kamat Nyugat-India felfedezése után	568
Hogyan állapodik meg a dolgok értéke a jelképes értékek változása mellett	569
Az előbbi tárgy folytatása	570
Az arany és az ezüst viszonylagos ritkaságáról	571
A váltóárfolyamról	571
Azokról a műveletekről, amelyeket a rómaiak végeztek a pénzzel	581
A pénzzel folytatott műveletek a császárok korában	584
Miképpen feszélyezi a váltóárfolyam az önkényuralmi államokat	585
Egyes itáliai államok szokásai	586
Milyen segítséget kaphat az állam a bankároktól	586
Az államadósságokról	587
Az államadósságok visszafizetéséről	588
A kamatra adott kölcsönről	590
A hajókölcsönök utáni uzsorakamatról	591
A szerződéses kölcsön és a kamat a rómaiak korában	591
Ugyanennek a tárgynak a folytatása	592
Milyen viszonyban állanak a törvények a lakosság számával	601
Az emberek és az állatok termékenységéről	601
A házasságokról	602
A gyermekek jogállásáról	603
A családokról	603
A különböző rangú törvényes feleségekről	604
A törvénytelen gyermekek helyzete a különböző kormányzati rendszerekben	605
A házasságkötéshez szükséges atyai beleegyezésről	606
Az előbbi tárgy folytatása	607
A leányokról	607
Mi indítja az embert a házasságra	608
A kormányzat keménységéről	608
A leány- és fiúgyermekek számáról a különböző országokban	609
A kikötővárosokról	609
A több vagy kevesebb embert igénylő mezőgazdasági termelésről	610
A lakosság száma az iparral kapcsolatban	611
A törvényhozói nézetek az emberi nem szaporításáról	612
Görögországról és lakosainak számáról	612
A népek állapotáról a rómaiak ideje előtt	614
A világ elnéptelenedése	614
A rómaiaknak szükségük volt arra, hogy törvényeket hozzanak a népszaporodás előmozdítására	615
A népszaporodás előmozdítására szolgáló római törvényekről	616
A gyermekek kitételéről	625
A világ állapota a rómaiak pusztulása után	626
A lakosság számának változása Európában	627
Az előbbi tárgy folytatása	628
Következmények	628
A népszaporodás előmozdítását célzó francia törvényről	628
Hogyan lehet segíteni az elnéptelenedésen	629
A menhelyekről	630
Milyen viszonyban állanak a törvények az egyes államokban meghonosodott vallással, gyakorlásának módját, valamint lényegét tekintve	639
A vallásokról általában	639
A Bayle-féle paradoxon	640
A mérsékelt kormányzat inkább a keresztény vallásnak, a zsarnoki uralom pedig inkább a mohamedán vallásnak felel meg	641
A keresztény vallás és a mohamedán vallás jellegéből adódó következmények	642
A katolikus vallás inkább megfelel a monarchiának, a protestantizmus pedig jobban megfér a köztársasággal	643
Egy másik Bayle-féle paradoxon	644
A tökéletességre törekvés törvényei a vallásban	645
Az erkölcsi és a vallási törvények összhangjáról	645
Az esszénusokról	646
A sztoikusok szektájáról	646
A tétlen szemlélődésről	647
A vezeklésről	648
A jóvátehetetlen bűnökről	648
Miként hat a vallás ereje a világi törvények erejére	649
A világi törvények miképp igazítják néha helyre a hamis vallásokat	651
Miként igazíthatják helyre a vallási törvények az alkotmánytörvények helytelenségét	651
Az előbbi tárgy folytatása	652
Hogyan hathatnak a vallási törvények világi törvények módjára	653
A hittételeket nem annyira igazságuk vagy hamisságuk teszi hasznossá vagy ártalmassá a világi állapotban élő emberek számára, mint inkább az, hogy miképpen élnek vagy élnek vissza azokkal	653
Az előbbi tárgy folytatása	654
A lélekvándorlásról	655
Milyen veszélyekkel jár, ha a vallás közömbös dolgok iránt idegenkedést kelt	655
Az ünnepekről	656
A helyhez kötött vallási törvényekről	657
Helytelen egy vallást egyik országból a másikba átültetni	658
Az előbbi tárgy folytatása	658
Milyen viszonyban állanak a törvények a vallásoknak egyes országokban való bevezetésével és a vallás külső szabályozásával	663
A vallásos érzületről	663
A különböző vallásokhoz való ragaszkodás okairól	663
A templomokról	665
A vallás szolgáiról	667
Miképpen kell a törvénynek a papság gazdagságát korlátoznia	668
A kolostorokról	670
A babonából eredő fényűzésről	670
A főpapi méltóságról	671
A vallási türelmességről	672
Az előbbi tárgy folytatása	673
A vallásváltoztatásról	673
A büntetőtörvényekről	674
Igen alázatos előterjesztés a spanyol és portugál inkvizítorokhoz	675
Miért gyűlölik annyira a keresztény vallást Japánban	677
A vallás terjesztéséről	678
Milyen viszonyban kell lenniük a törvényeknek az általuk szabályozott dolgok rendjével	681
E könyv alapgondolata	681
Az isteni és az emberi törvényekről	682
A természetjoggal ellenkező polgári törvényekről	683
Az előbbi tárgy folytatása	684
Azokról az esetekről, amelyeket a természetjog elveinek módosításával a polgári jog elvei szerint lehet elbírálni	685
Az öröklés rendjének közjogi vagy polgári jogi elvektől kell függnie, nem pedig a természetjog elveitől	686
Nem szabad vallási parancsok szerint dönteni ott, ahol a természetjog parancsairól van szó	688
Nem szabad az úgynevezet kánonjog elvei szerint rendezni a világi jog elvei szerint elrendezett ügyeket	688
A polgári jog elvei szerint rendezendő kérdéseket csak ritkán lehet a vallási törvények rendelkezései szerint szabályozni	689
Milyen esetekben kell inkább a megengedő polgári törvényt, mint a tiltó vallási törvényt követni	691
A világi bíróságokat nem szabad olyan elvek szerint megszervezni, mint a túlvilági élettel foglalkozó bíróságokat	692
Az előbbi tárgy folytatása	692
Milyen esetekben kell a házasságok tekintetében a vallási törvényeket és milyen esetekben a világi törvényeket követni	693
A rokonok közötti házasságokkal kapcsolatban mikor kell a természet törvényeihez és mikor a polgári törvényekhez igazodni	694
Nem szabad közjogi elvek szerint szabályozni azokat a viszonyokat, amelyek a polgári jog elveinek vannak alávetve	698
Nem szabad a polgári jog szabályai szerint dönteni akkor, amikor a közjogi szabályok szerint kell határozni	700
Az előbbi tárgy folytatása	702
Meg kell vizsgálni, vajon az egymásnak látszólag ellentmondó törvények ugyanabba a jogrendszerbe tartoznak-e	702
Nem szabad polgári jogi törvények szerint dönteni olyan kérdésekben, amelyeket a házi jog szerint kell eldönteni	703
Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak	704
Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak	704
Atahualpa inka szerencsétlen sorsa	705
Ha valamely közjogi törvény bizonyos okból káros az államra, akkor a szerint a köznogi törvény szerint kell dönteni, amely az államot fenntartja, és amely néha nemzetközi joggá válik	706
A rendészeti szabályok más természetűek, mint az egyéb polgári törvények	707
Nem szabad a polgári jog általános rendelkezéseit követni akkor, ha olyan dolgokról van szó, amelyeket természetükből kifolyólag különleges szabályok által kell rendezni	708
Hatodik rész
Egyetlen fejezet. Az öröklésre vonatkozó római törvények keletkezéséről és változásairól	715
A polgári törvények keletkezése és változásai Franciaországban	730
A germán népek törvényeinek egyes jellegzetességeiről	730
A barbár népek törvényei mind személyi törvények voltak	732
A száli törvények, valamint a nyugati gótok és a burgundok törvényei közötti alapvető különbség	733
Hogyan enyészett el a római jog a frankok uralma alatt levő országokban, és hogyan marad meg a gót és a burgund birodalmakban	735
Az előbbi tárgy folytatása	738
Miképpen tartotta fenn magát a római jog a longobárdok országában	738
Hogyan tűnt el a római jog Spanyolországban	739
Egy hamis kapituláré	740
Hogyan tűntek el a barbárok törvénykönyvei és a kapitulárék	741
Az előbbi tárgy folytatása	742
A barbár jogkönyvek, a római jog és a kapitulárék lehanyatlásának egyéb okai	743
A helyi szokások - A barbár népek törvényeinek és a római jognak átalakulása	744
Miben különbözik a száli törvény, vagyis a száli frankok joga a ripuári frankok és egyéb barbár népek jogától	746
Más különbség	747
Megjegyzés	748
A száli törvény által előírt forróvíz-próba	748
Atyáink gondolkodásmódja	749
Miként terjedt el a perdöntő párviadal	752
További oka annak, hogy a száli törvények, a római jog és a kapitulárék feledésbe merültek	756
A becsületbeli dolgok eredete	757
További gondolat a becsületbeli kérdésekről a germán népeknél	759
A párviadalra vonatkozó szokások	760
A perdöntő párviadalok jogi szabályozása	761
A perdöntő párviadal terén érvényesülő szabályok	762
A perdöntő párviadalok korlátozásairól	763
Az egyik peres fél és az egyik tanú közötti perdöntő párviadalról	765
A peres fél és a földesúri bíróság egyenrangú bírája közötti párviadalról - A hamis ítélet címén történő fellebbezés	767
A jogszolgáltatás megtagadása miatti fellebbezés	772
Szent Lajos uralkodásának kora	776
Megjegyzés a fellebbezésekről	779
Az előbbi tárgy folytatása	780
Az előbbi tárgy folytatása	780
Az előbbi tárgy folytatása	781
Miként vált az eljárás titkossá	782
A költségekről	783
A közsség képviselőjéről	785
Miként ment feledésbe Szent Lajos király Szabályzata	787
Az előbbi tárgy folytatása	789
Az előbbi tárgy folytatása	792
Miként vették át a Dekretáliák bírósági eljárási formáit	793
Az egyházi és a világi bíráskodás előretörése és visszahúzódása	794
A római jog újjászületése és annak következményei - Változások a bíróságok körül	795
Az előbbi tárgy folytatása	797
A tanúk által történő bizonyításról	798
A francia szokásjog	799
A törvényszerkesztés módjáról	820
A törvényhozó szelleméről	820
Az előbbi tárgy folytatása	820
Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a törvényhozó szándékától, sokszor összhangban vannak azzal	821
A törvényhozó szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről	821
Az előbbi tárgy folytatása	822
Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk	823
Az előbbi tárgy folytatása - A törvények helyes megszerkesztésének szüksége	824
Az azonosaknak látszó törvényeknek nem mindig azonosak az indokaik	824
A görög és a római törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot, anélkül, hogy indokaik azonosak lettek volna	825
Néha egymással ellentétesnek látszó törvények ugyanabból a szellemből fakadnak	826
Miképpen lehet két egymástól különböző törvényt összehasonlítani	827
Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek egymástól	828
A törvényeket nem szabad elválasztani azoktól a körülményektől, amelyek között azokat alkották	830
Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre	831
Mit kell a törvények szerkesztésénél szem előtt tartani	831
Egy helytelen törvényalkotási mód	836
Az egyöntetűségre való törekvésről	837
A törvényhozókról	838
A frankok hűbéri törvényeinek elmélete a monarchia felállításával kapcsolatban	842
A hűbéri törvények	842
A hűbéri törvények forrásai	843
A hűbériség eredete	843
Az előbbi tárgy folytatása	845
A frank hódításról	845
A gótok, a burgundok és a frankok	846
A földeken való osztozkodás különböző módjai	847
Az előbbi tárgy folytatása	847
A földeken való osztozkodásra vonatkozó burgund és nyugati gót törvények igazságos alkalmazása	848
A jobbágyságról	849
Az előbbi tárgy folytatása	850
A barbárok osztozkodásából eredő földek után nem fizettek adót	853
Mik voltak a rómaiak és a gallok terhei a frank monarchiában	856
Arról, amit cenzusnak neveztek	858
Azt, amit cenzusnak neveztek, csak a jobbágyoktól szedték be, a szabad emberektől azonban nem	859
A vazallusokról	862
A szabad emberek katonai szolgálatáról	863
A kettős alávetettségről	866
A megegyezésen alapuló váltságdíjak a barbár népeknél	868
Mit neveztek később földesúri bíráskodásnak	872
Az egyházak területi igazságszolgáltatási jogáról	876
A bíróságokat már a Karolingok uralkodásának vége előtt felállították	878
A francia monarchiának Galliában történt kialakulásáról szóló Dubos-mű alapgondolata	880
Az előbbi tárgy folytatása - Megjegyzések Dubos rendszerének alapjáról	881
A francia nemességről	885
A frank hűbéri törvények elmélete a frank monarchia fejlődésével kapcsolatban	905
A hivatalokban és a hűbéri birtokokban bekövetkezett változások	905
Hogyan történt a polgári kormányzat reformja	908
Az udvarnagyi méltóság	911
Hogyan gondolkodott a nemzet az udvarnagyokról	913
Hogyan nyerték el az udvarnagyok a hadseregek feletti parancsnokság jogát	914
A Merovingok hanyatlásának második korszaka	916
A fő hivatalok és a hűbéri birtokok az udvarnagyok kormányzata alatt	917
Hogyan változtak át a szabad birtokok hűbéri birtokokká	918
Miként alakították át az egyházi birtokokat hűbéri birtokokká	921
A papság gazdagsága	922
Európa állapota Martell Károly idejében	923
A tized bevezetése	926
A püspöki és apáti méltóságok választás útján történő betöltése	929
A Martell Károly által adományozott hűbéri birtokok	929
Az előbbi tárgy folytatása	930
A királyi méltóságnak és az udvarnagyi tisztségnek a Karolingok idejében történt egybeolvadása	930
A Karolingok választásánál jelentkező különleges vonás	932
Nagy Károly	933
Az előbbi tárgy folytatása	935
Jámbor Lajos	935
Az előbbi tárgy folytatása	938
Az előbbi tárgy folytatása	939
Az előbbi tárgy folytatása	940
A szabad emberek megszerezték azt a képességet, hogy hűbéri birtokokat bírhassanak	942
A Karolingok hanyatlásának legfőbb oka - Változások a szabad birtokok terén	943
Változások a hűbéri birtokok terén	945
A hűbéri birtokok terén bekövetkezett további változás	947
A nagy méltóságokban és a nagy hűbérekben beállott változások	948
A hűbéri birtokok jellege Kopasz Károly uralkodása után	494
Az előbbi tárgy folytatása	950
Hogyan szállt át a császárság Nagy Károly családjáról	952
Hogyan szállt át a francia korona Capet Hugo családjára	953
A hűbéri birtokok örökölhetőségének néhány következménye	954
Az előbbi tárgy folytatása	958
Magyarázó jegyzetek (Takács József)	975
Utószó (Hahner Péter)	1035
Irodalom	1047

Témakörök

Montesquieu

Montesquieu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Montesquieu könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem