| Előszó | 11 |
| A törvényhozás-tudomány keletkezése és fejlődése | 15 |
| Elméleti alapvetés | 16 |
| A törvényhozás-tudomány megjelenésének előfeltételeiről a XVIII. században | 19 |
| A törvényhozás-tudomány "eltűnésének" oka | 25 |
| A törvényhozás-tudomány újbóli megjelenése és fejlődése | 29 |
| A törvényhozás-tudomány (törvényhozástan) iránti igény | 29 |
| A törvényhozás-tudomány újbóli megjelenésének teoretikua előfeltételei | 29 |
| A törvényhozás-tudomány megjelenésének praktikus okai | 31 |
| A törvényhozás-tudomány nehézségeiről | 33 |
| A törvényhozás-tudomány (törvényhozástan) mai helyzetéről | 35 |
| Törvényhozás-tudomány-törvényhozástan | 39 |
| A törvényhozás-tudomány és a törvényhozástan | 39 |
| A törvényhozás-tudomány fogalma | 39 |
| A törvényhozás-tudomány és a törvényhozástan fogalma és viszonya | 40 |
| A törvényhozástan fogalma, tárgya és részterületei | 41 |
| A törvényhozástan fogalma | 41 |
| A törvényhozástan tárgya | 42 |
| A törvényhozástan főbb részterületei | 43 |
| A törvényhozástan komplexitása és interdiszciplinaritása | 44 |
| Általános és ágazati törvényhozástan | 47 |
| A törvényhozástan metodikája | 48 |
| A törvényalkotás metódusának célja | 48 |
| A törvényhozástan által alkalmazott módszerek | 49 |
| A törvényhozás-tudomány (törvényhozástan) jelentőségéről | 50 |
| Törvényhozás és politika | 51 |
| A törvényhozás jellegéről | 51 |
| A politika fogalmáról | 52 |
| A politika dimenziói | 53 |
| A törvényhozás értelmezése a politika egyes dimenzióival összefüggésben | 54 |
| A politikai akaratképzésről | 55 |
| A politikai akaratképzésről általában | 55 |
| A politikai akaratképzés sajátosságai | 58 |
| A politikai akaratképzés a törvényhozási folyamatban | 61 |
| A politikai akaratképzés aktorai és összetevői a törvényhozási folyamatban | 61 |
| A politikai akaratképzés egyes fázisai a törvényhozási folyamatban | 62 |
| A törvényhozást meghatározó további tényezők | 64 |
| Az érvényesülő demokráciafelfogás | 64 |
| A kormányzati rendszer jellege | 65 |
| Az adott állam jogrendszerének sajátosságai | 65 |
| A törvényhozás fogalmi körülhatárolása | 67 |
| A törvényhozás fogalmáról | 67 |
| A törvényhozás mint jogalkotás | 67 |
| A törvényhozás mint szervezeti tevékenység | 68 |
| A törvényhozás mint eljárási folyamat | 69 |
| A törvényhozás tartalma | 70 |
| A jogszabályi hierarchia rögzítése | 70 |
| A törvényi fenntartás és a kizárólagos törvényhozási tárgykörök | 70 |
| A törvényi szabályozás elsődlegességének és törvényi felhatalmazás lehetőségének biztosítása | 71 |
| A törvényhozó fogalmáról | 72 |
| A parlament - mint formális törvényhozó - szerepével kapcsolatos (át)értékelések | 73 |
| A parlament - mint formális törvényhozó - új szerepfelfogása | 74 |
| A törvényhozás terméke: a törvény | 81 |
| A törvény fogalmáról | 81 |
| A "törvény" kifejezés jelentésváltozásai | 81 |
| A törvény fogalma materiális és formális értelemben | 82 |
| A törvény fogalma alkotmányjogi értelemben | 83 |
| A formális értelemben felfogott törvény mint jogforrás | 84 |
| A törvény tartalmáról | 85 |
| A törvény tartalmára vonatkozó követelmények | 85 |
| A törvény tartalmát meghatározó funkciók | 88 |
| A törvény tartalma és a jogállamiság követelményeinek összefüggése | 88 |
| A törvények konkrét tartalma | 90 |
| A törvényi tartalmat befolyásoló formai követelmények | 91 |
| A törvények csoportosítása | 92 |
| A törvények elfogadási módjuk szerinti felosztása | 92 |
| A törvények alkalmazási jellegük szerinti felosztása | 93 |
| A törvények tartalmuk szerinti felosztása | 94 |
| Az alkalmazott kodifikációs módszer szerinti csoportosítás | 94 |
| Az alkalmazott szabályozási mód szerinti felosztás | 95 |
| A törvény funkciói | 95 |
| A törvény funkciói általában | 95 |
| A törvény funkciói | 96 |
| A parlament szerepe a törvényalkotás mechanizmusában | 99 |
| A parlamenti tevékenység jellegéről | 199 |
| A parlamenti politikai döntéshozatal | 100 |
| A politikai akaratképzés jellege | 101 |
| A parlament helye, szerepe a kormányzati rendszeren belül | 101 |
| A parlament jellege és struktúrája | 102 |
| A közvélemény hatása | 104 |
| A parlamenti döntéshozatal sajátosságai | 105 |
| A döntési célok | 105 |
| A döntési szabadság | 106 |
| A döntésképesség | 108 |
| A döntési eredményesség | 111 |
| A szervezett politikai erők szerepe a törvényalkotás mechanizmusában | 113 |
| A szervezett politikai erők jelentőségéről | 113 |
| A szervezett politikai erők szükségessége a modern jogállami demokráciában | 113 |
| A szervezett politikai erők mint közvetítő mechanizmus | 113 |
| Az érdekszervezetek | 114 |
| Az érdekszervezetek fogalmáról | 117 |
| Az érdekszervezetek érdekérvényesítő képességéről | 117 |
| Az érdekszervezetek törvényalkotásban játszott szerepét meghatározó összetevők | 118 |
| Az érdekszervezetek törvényhozással kapcsolatos jogosítványai | 119 |
| Az érdekegyeztetés fórumai és eszközei | 121 |
| A politikai pártok | 122 |
| A politikai pártok törvényhozási közreműködésének szakaszai | 123 |
| A pártok és frakciók viszonya | 124 |
| A társadalmi-politikai mozgalmak | 125 |
| Direkt participációs megoldások | 126 |
| A nyilvánosság szerepe a törvényalkotás mechanizmusában | 127 |
| A nyilvánosságról | 127 |
| A nyilvánosság fogalma | 127 |
| A nyilvánosság alkotmányjogi értelmezési lehetősége | 128 |
| A nyilvánosság és a törvényalkotás kapcsolata | 129 |
| A törvényalkotás nyilvánosságának sajátosságai | 129 |
| A nyilvánosság törvényalkotással kapcsolatos funkciói | 130 |
| A törvényalkotás és a közvélemény | 132 |
| A törvényalkotás és a tömegkommunikáció | 133 |
| A nyilvánosság funkcionálása a törvényhozásban | 134 |
| A törvényhozás nyilvánossága a parlament vonatkozásában | 134 |
| A törvényhozás folyamatának nyilvánossága | 135 |
| A jogalkalmazás és a jogtudomány szerepe a törvényhozásban | 141 |
| A jogalkalmazás | 141 |
| A végrehajthatóság szempontjai a törvényhozásban | 142 |
| A jogalkalmazás hatása a törvényhozás dinamizmusára, tervezhetőségére és a jogrend stabilitása | 143 |
| A jogtudomány | 144 |
| A jogdogmatika szerepe a törvényhozásban | 144 |
| A jogpolitika szerepe a törvényhozásban | 146 |
| Az egyéb tudományágak hatása a törvényhozásra | 148 |
| A törvény keletkezése - a belső törvényhozási eljárás | 149 |
| A törvény keletkezésének belső és külső eljárási folyamata | 149 |
| A belső törvényhozási eljárás | 150 |
| A belső törvényhozási eljárás egyes fázisai | 150 |
| A probléma felismerése és definiálása | 151 |
| A kiindulási helyzet elemzése | 153 |
| Az okok elemzése | 155 |
| A törvény céljának meghatározása és értékelése | 156 |
| A lehetőségek elemzése a cél elérése érdekében | 157 |
| Az alternatív lehetőségek értékelése a célrendszer alapján | 160 |
| A döntés és ennek megalapozása | 163 |
| Az eredmény ellenőrzése | 164 |
| A belső törvényhozási eljárás jelentősége | 165 |
| A törvény keletkezése - a külső törvényhozási eljárás | 167 |
| A külső törvényhozási eljárás fogalma és szabályozása | 167 |
| A külső törvényhozási eljárás tagolása | 169 |
| A törvénykezdeményezés | 169 |
| A parlamenti eljárást megelőző szakasz | 175 |
| A törvényhozás parlamenti szakasza | 183 |
| A törvényhozási eljárás befejező szakasza | 195 |
| A törvényhozás technikája | 199 |
| A törvényhozás technikájának fogalma és célja | 199 |
| A törvényhozási technika fogalma | 199 |
| A törvényhozási technika célja | 199 |
| A törvény szisztematikája | 200 |
| A szisztematikára vonatkozó követelmények | 200 |
| A törvény szerkezete és tagolása | 201 |
| A törvény felépítése | 203 |
| A törvényi tartalom megjelenítése | 206 |
| A terjedelemre vonatkozó követelmény | 207 |
| A kifejező erőre vonatkozó követelmény | 207 |
| A precizitásra vonatkozó követelmény | 207 |
| Az érthetőségre vonatkozó követelmény | 208 |
| Az adekváltságra vonatkozó követelmény | 209 |
| A törvényhozás fejlesztésének kérdései Magyarországon | 211 |
| Az új Országgyűlés törvényhozási tevékenységének értékelése a törvényhozás tani ismeretek tükrében | 211 |
| A magyar törvényalkotás javításának lehetséges irányairól | 211 |
| A törvényhozás jogi szabályozásának kérdése | 216 |
| A törvényhozással kapcsolatos szervezeti változások szükségessége | 218 |
| A törvényhozás kérdéseinek tudományos vizsgálata | 219 |
| A törvényhozástani ismeretek oktatása | 219 |
| Jegyzetek | 221 |
| Felhasznált irodalom | 269 |
Folytatás Microsoft-tal